Lemondott William S. Ritter, az az amerikai katonai megfigyelő, aki leghoszszabb ideje dolgozik az ENSZ megbízásából Irakban – jelentette a The New York Times cím? amerikai újság. Lemondó nyilatkozatában Ritter kijelentette, hogy a megfigyelések végrehajtásának elmulasztása "az iraki vezetésnek való engedés" volt, amely "komédiának" állította be a megfigyelők munkáját.

Elérte az Egyesült Államok déli partjait a meteorológusok által Bonnie-nak keresztelt hurrikán. A part mentén szerdán hajnalban végigszáguldó Bonnie 560 ezer embert hagyott elektromos áram nélkül. A szélvihart követő ár mindent elöntött, a házak ablakai betörtek, a fákat gyökerestől kitépte a vihar. Több helyen észleltek tornádókat is, ám súlyosabb anyagi kárról nem érkezett jelentés. Jóllehet Bonnie közeledtét megelőzően mintegy 500 ezren menekültek a kontinens biztonságot nyújtó belső részeibe, a hurrikán által keltett erős hullámzás, amely az Atlanti-óceánból, Florida felől New Jersey felé hajtotta a vizet, halálos áldozatokat is követelt, köztük egy hatéves kisfiú életét. Brunswickban a vihar úgy felgyűrte a kórház tetejét, mint egy konzervdobozt a konzervnyitó. Egy tudósokból álló csoport repülőgéppel repült be a hurrikán közepébe, hogy ott megfigyeléseket végezzen. Beszámoltak arról, hogy a hurrikán centrumában még egy hóviharon is átrepültek. (CNN)

"Tájbasimuló", meghunyászkodó politizálással, a romániai magyarság nemzeti érdekeit súlyosan veszélyeztető kompromisszumok felvállalásával vádolta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a szövetséget a kolozsvári Szabadság cím? újságnak adott interjújában.

Kínában az emberéletek ezreit követelő áradás a hétvégén olyan méreteket öltött, amelyre fél évszázad óta nem volt példa. Az anyagi kár már milliárdokban mérhető. A katonaság nagy erőkkel dolgozik a gátak megerősítésén, a kormány felszólítása pedig így hangzik: "Csináld vagy meghalsz!" A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy hamarosan kezdődik a szokásos évi esőzéseket követő járványok időszaka.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő most először elvben elfogadta a megszállt ciszjordániai területek 13 százalékáról való izraeli kivonulás amerikai javaslatát – nyilatkozta hétfőn David Bar-Illan miniszterelnöki szóvivő. A gyakorlati előrelépés feltételeként azonban az izraeli kormányfő továbbra is elsődleges fontosságúnak tartja, hogy a palesztin rendőrség eredményeket mutasson fel a Palesztin Hatóság befolyása alá tartozó területen izraeliek ellen elkövetett gyilkosságok felderítésében. Izraeli források bejelentése szerint Netanjahu kormányfő különmegbízottja, Jichak Molho átadta a palesztin tárgyalófélnek azt a dokumentumot, melynek értelmében a palesztinok a jövőben 10 százalékkal nagyobb területet ellenőrizhetnének a Jordán folyó nyugati partján, míg további három százalék egy "lakosok nélküli térség lenne, amelyet természetvédelmi területnek lehetne nyilvánítani".

Bár Arafat Oslóban úgy nyilatkozott, hogy az izraeli béketárgyalásokon előrelépés tapasztalható, mégis egyre inkább úgy tűnik, megállapodás nélkül szeretné kibekkelni az időt 1999. május 4-ig. Úgy tűnik, túl nagy ár lenne számára egy megállapodásért a Palesztin Nemzeti Alapokmány Izrael-ellenes záradékának megsemmisítése és a nemzet felszabadításáért vívott háború mítoszának szertefoszlása – véli a Jerusalem Post cím? izraeli lapban megjelent cikkében Mose Zak. A PFSZ vezetője eredetileg azt tervezte, hogy a lehető legtöbb területet megszerzi (ez pedig csak egy Izraellel kötendő megállapodás keretén belül lehetséges), kellő nagyságú terület ugyanis megfelelő indokot szolgáltatna a függetlenség kikiáltásához. Az idő azonban túl gyorsan száll: alig kilenc hónap van hátra májusig, s ez nem elegendő a teljes csapatkivonásra. Pedig ez lehetővé tenné Arafat számára egy újabb válság előidézését, amivel meg lehetne teremteni az ország felszabadítási háborújához szükséges alaphangulatot. A hátralévő néhány hónapban Arafatnak számos gazdasági és társadalmi problémával kell megbirkóznia, ezért áhítozik annyira arra a napra, amikor végre bejelentheti Palesztina függetlenségét. Az Izraeltől való éles elkülönüléssel tovább egységesíthetné saját táborát. Ugyancsak emiatt szeretné a Palesztin Nemzeti Alapokmányt továbbra is az összes Izrael-ellenes záradékkal együtt látni. Némelyek arra hivatkozva nem értenek egyet ezzel az elmélettel, hogy a PFSZ már az oslói megállapodás előtt kialakította azt a politikát, miszerint minden területet elfogad, amelyet Izrael békés úton viszszaad a palesztinoknak. Ezért valószínűnek látszik, hogy a palesztin vezetők inkább szeretnék a 13 százalékot most megszerezni némi vita árán, semmint hogy 1999. májusáig kelljen várniuk, amikor már csak erőszakos konfrontáció árán próbálhatják megszerezni a területet Izraeltől. Egészen mostanáig a palesztinok azzal fenyegetőztek, hogy felújítják az erőszakos akciókat, ha Izrael nem fogadja el a második kivonásra vonatkozó feltételeket. Nem is olyan régen a palesztin képviselők felhagytak a fenyegetőzésekkel, ám most a megállapodás másodszori megszegésére készülnek: egyoldalúan ki akarják kiáltani a függetlenséget és a határok módosítását, anélkül, hogy az állandó megállapodás kérdését az oslói megállapodásnak megfelelően Izraellel megtárgyalnák. A palesztin vezetők nem kételkednek abban, hogy kilenc hónapon belül megalakul a palesztin állam. Honnan ez a vakmerő magabiztosság? Nem elképzelhetetlen, hogy az egyik ok az: a palesztin hatóságok úgy vélik, nyugodtan kockáztathatják az oslói megállapodás megszegését, mivel Izrael úgysem fog tankokat küldeni Gázába és Ramallahba, hogy megállítsa a palesztin rendőrséget (melynek létszáma egyébként jóval nagyobb, mint amennyit a megállapodás engedélyez) egy függetlenségi háború kezdeményezésében és a palesztin illetékesség határainak kialakításában. Arafat biztos abban, hogy Izrael elfogadja az új állam kikiáltását 1999 májusában, s ez is azt a nézetet erősíti benne, hogy a függetlenség kikiáltásáig jobb engedni a 13 százalékos kivonást, mint hogy aprólékos tárgyalásokra vesztegesse az idejét Izraellel. Ebben az esetben azzal dicsekedhet majd, hogy az általa vezetett felszabadítási szervezet saját erejéből, s nem Izraellel folytatott tárgyalások eredményeként szerzett területeket. (P. M.)

Tony Blair brit miniszterelnök bejelentette: jövő hétre rendkívüli ülésre hívja öszsze a nyári szünetét töltő parlamentet olyan szigorú, terrorizmus-ellenes törvények meghozatalára, melyek révén könnyebbé válna a tiltott szervezetek tagjainak elítélése. Az intézkedés a 30 éve tartó észak-írországi felekezeti háború eddigi legsúlyosabb terrorcselekményére, az omaghi mészárlásra adott válasz, amely 28 ember életét követelte, és 330 sebesültet, illetve nyomorékká vált embert hagyott hátra.

A Kongói Demokratikus Köztársaság felkelőinek egyik katonája megmutatja fegyvereit a lázadók székhelyén, Gomában. Laurent Kabila elnök elhagyta a fővárost, és vidékről kísérli meg újraszervezni a hozzá h? erőket. Fotó: MTI

A fiatalos miniszterelnök, Orbán Viktor vezette jobboldali szövetség a szocialisták alatt burjánzó korrupció miatti általános kedvetlenségnek köszönhette meglepő győzelmét a májusi parlamenti választásokon. Az MSZP "sleppjében" lévő posztkommunista dinoszauruszok és pártbeli barátaik szégyentelenül meggazdagodtak az adminisztrációban és a neokapitalista gazdaságban meglevő kapcsolatrendszerük által. Orbán és csapata rögtön hozzáfogott a közigazgatási pozíciók alapos újraelosztásához. Ennek ellenére egyes különösen kényes kulcspozíciókra történt kinevezések azt sugallják a közvéleménynek, hogy az Orbán által vezetett Fidesz holdudvarához tartozó yuppie-stílusú cápák a köznyelvben vörös dinoszauruszoknak nevezett szocialistákat követnék. Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. új vezérigazgatója és Simicska Lajos, az APEH újonnan kinevezett elnöke mindketten a Fidesz pénzügyi zsonglőrjeinek ahhoz a belső köréhez tartoznak, amely a fiatal jobboldali pártot valójában azóta sem tisztázott tranzakciókon keresztül nagy pénzbeli támogatásokhoz juttatta. Simicska, aki 1993 és 1995 között a Fidesz pénztárosa volt, és Gansperger, hajdani kollégája, jó tucat céget alapítottak, amelyek az ingatlan-kereskedelemtől a luxushintó-kölcsönzésig rengetegféle dologgal foglalkoztak. Simicska és barátai megszerezték – egyébként privatizáció útján – a mindaddig állami kézben levő Mahir reklámcéget, amely Budapest összes plakátfelületével rendelkezik. A tucatnyi cég furcsa módon kizárólag veszteséget termelt, papíron többször tulajdonost váltottak, végül feltehetően nem létező külföldieknek lökték oda őket. Mióta a sajtó beszámolt az egykori Fidesz-cégek csodás eladásáról, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főosztálya okirathamisítás gyanújával nyomoz az ügyben. Formálisan Simicska és Gansperger már nem voltak ezen cégek tulajdonosai a kitalált külföldieknek történt utolsó eladáskor. A magyar közvélemény részéről mindenesetre hatalmas nyomás nehezedik a két új tisztségviselőre, hogy magyarázattal szolgáljanak. Az adóhatóság elnökétől és az állami holding első emberétől elvárható, hogy korábbi üzleti praktikáikról is részletesen be tudjanak számolni, akkor is, ha büntetőjogi szempontból tiszták. Ám kérdéses, hogy nyilatkoznak-e. A nehéz időkben ott álltak a pénzszűkében szenvedő Fidesz mellett, és Orbán teljes bizalmát élvezik. A kormányfőnek az abszolút többség hiányában nem volt sok választása koalíciós partnere, a populista-bohócos kisgazda főnök és jelenlegi földművelési miniszter esetében, de a többi kinevezésnél nem valami szerencsés kézzel választott. Így lett Magyarország az egyetlen állam Európában, ahol Pintér Sándor személyében a belügyminiszter egy nyugdíjazott rendőrfőnök. A hitelesség problémája, amely Horn Gyulát megbuktatta, előbb utolérheti Orbánt, mint azt a miniszterelnök politikai ellenfelei álmodni mernék.(Az osztrák napilap cikkét Ruff Gabriella fordította)

Több embert szeretnénk bevonni a munkavállalók legális köreibe, s alapvető cél a bérnövekedés – mondta el lapunknak Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének érdekvédelmi ügyvivője arra a kérdésre, hogy az idei bértárgyalásokon milyen álláspontot kívánnak képviselni. A bérnövekedést a mindenkori termelékenység növekedéséhez mérten a német példához hasonlóan szeretnék alakítani. Az idei várható termelékenységnövekedés 10-11 százalékos, ennek felét jelölték meg, azaz 5-6 százalékot a bérnövekedés megfelelő mértékének. Ezen az alapon tárgyalnak majd szeptember közepe táján a kormánnyal, figyelembe véve az inflációt és a GDP-t. A minimálbérek megállapítása része az érdekegyeztető tárgyalásoknak. A munkástanácsok szeretnék a végzettségnek megfelelően többsávosra kiszabni a legalacsonyabb fizetéseket a szakmunkásoktól a diplomás dolgozókig, 20 és 30 ezer forint között. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke az ügyvivőbizottság nyilatkozatára utalva elmondta, hogy hazánkban a legrosszabb az egy főre jutó nemzeti össztermék és a bérek aránya. Ez a helyzet sürgeti a bérek felzárkóztatását, amely EU-felvételünk egyik fontos feltétele. Ők szintén a bérek minimálisan 5 százalékos emelését tartanák jónak, hangsúlyozva a közalkalmazottak és a köztisztviselők helyzetének javítását.

Elhárították Giczy György felkérését a főpolgármesterségre kiszemelt KDNP-s politikusok: Schamschula György, az Antall-kormány egykori minisztere, Fekete György alelnök és Szerdahelyi Csongor, a KDNP budapesti szervezetének elnöke. Hogy melyik induló támogatására hívják fel a párt szimpatizánsait, arról az országos elnökség hétvégi ülésén születik majd döntés. (MTI)

Az Extra7 után a Nexus fantázianev? internetszolgáltatót is felszólították, hogy vegye le Nagy Zoltán Péter székesfehérvári nyilvánosságreferens oldalait. Mint legutóbbi lapszámunkban írtuk, a hivatalnok az internetre helyezte fel a város vezetését élesen bíráló véleményét. A városvezetés viszont felszólította azon számítógépes társaságokat, akik a szerverükre feltették a férfi úgynevezett honlapját, hogy szüntessék be a szolgáltatást. Ellenkező esetben pert indítanak ellenük. A Hetek úgy értesült, hogy a nyilvánosságreferens az anyagot két amerikai, úgynevezett szabad szerverre is feltöltötte, azaz "kicsúszhat" a magyar ellenőrzés alól. Magyarországon az Internet cenzúrázhatatlanságát leginkább Mónus Áron esete mutatja. Mónus Áron ugyanis még 1997-ben betiltott és per alá fogott könyveit – többek között saját Mein Kampf-fordítását – reklámozó weblapokat helyezett el az Elender Internetszolgáltató szerverén. Amikor a szolgáltató tudomására jutott az oldalak tartalma, azokat leszedték, és a Mónus Áronnal kötött szerződést felbontották. Az ügy azonban nem maradt ennyiben, mert Mónus ezek után a Matáv szerverén helyezett el egy nyitólapot, amelyről linkek mutattak egy amerikai ingyenes szolgáltató szerverére feltöltött oldalakra. Amikor a Matáv vezetősége ezt megtudta – jellemző módon egy rádióadásból – utasítást adott, hogy a nyitóoldalt a várható jogi bonyodalmak ellenére szedjék le. Ez azonnal meg is történt, sőt a Matáv, mint az egyik legnagyobb magyarországi internetszolgáltató, azt is el tudta érni, hogy az amerikai szolgáltató is letörölte a reklámanyagot. Az Egyesült Államokban a Matávnet kereskedelmi osztályvezetőjének csak egy telefonjába került, hogy a vitathatatlanul náci eszméket propagáló Mein Kamp-fordítás reklámját megszüntessék. Jelenleg az inkriminált anyag és Mónus Áron más gondolatai mégis négy nyelven olvashatók egy olaszországi szerverről. Mint azt korábban Halmai Gábor alkotmányjogász a Heteknek elmondta: az internet ugyanolyan nyilvánosságot biztosít, mint az elektronikus vagy a nyomtatott sajtó. Ebből kifolyólag – személyes véleménye szerint – a számítógépes világhálón közzétett rágalmak szerzője is becsületsértést követ el, amely vétségért elmarasztalható. Magyarországon ez idáig nem született ítélet "interneten elkövetett becsületsértés" ügyében, azaz nincs bírói gyakorlat erre.

Nemzeti intézménnyé lett, és az állandóságot képviselte az elmúlt 60 év jobbára idegen erők hatására bekövetkezett változásai közepette is a Magyar Nemzet – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter kedden Budapesten abból az alkalomból, hogy éppen 60 éve, 1938. augusztus 25-én jelent meg a napilap első száma. A külügyminiszter az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott emlékülésen "értékmegőrző, korszerűen konzervatív, szabadelv? és erős nemzeti elkötelezettség?" orgánumként jellemezte a Magyar Nemzetet. A rendszerváltást követő kormányzatok és az ellenzéki politikai erők közös érdeme, hogy a Magyar Nemzetet polgári hagyományaival, attit?djével a nemzeti értékek közé sorolták, és nem gátolták szellemiségének érvényesülését – mutatott rá előadásában Kristóf Attila, a lap szerkesztőbizottságának elnöke. (MTI)

Csaknem kétezer fiatal vonult be a szombathelyi laktanyába.  Fotó: MTI

"A kormány nagy határozottsággal kezdett neki programjának megvalósításához: "a fő cél a polgári Magyarország megteremtése"– jelentette ki Szájer József a kormány első ötven napjáról tartott sajtóbeszélgetésen. A frakcióvezető kifejezetten sikeresnek ítélte a kormány eddigi tevékenységét, ugyanis a Fidesz által meghirdetett 40 pontos intézkedési csomagból 16 pontban már sikerült eredményt elérni.

Ilyenkor Németországban nyári végkiárusítás van. A divat gyorsan változik, ami tegnap még keresett portéka volt, azt ma már olcsón meg lehet vásárolni. És ez nem csak az öltözékekre vonatkozik, hanem a könyvekre is. Amikor a sok divatjamúlt könyv között megtaláltam Csurka István 1982-ben az NDK-ban megjelent kötetét ("Wer setzt schon auf Fortuna"), megvettem. Vajon mik lehettek azok a problémák, amelyek a magyar társadalmat és az írót közel két évtizede foglalkoztatták? Házastársak hűtlensége, a lóverseny, és ami persze a legmeredekebb téma: "Óvári és Sóvári" elmélkedései a nyári sörhiányról. 1982-ben Csurka könyve 9,60 NDK márkába került, amiért akkoriban remekül meg lehetett vacsorázni. Most 1 márkáért vettem meg. Persze akkor Csurka írásait még mint "bátor szatírát" adták el, és sok keletnémet polgár hitte azt, hogy Budapest a szocialista világ Párizsa. Az utószóban így értékelték a magyar drámaírót: "Csurka mint törzsvendég és a lóversenyek szenvedélyes látogatója, Csurka mint vakmerő kártyázó, akinek nem számít a tét, Csurka mint el-elmélázgató kávéházi vendég és életteljes bohém." Persze Csurka fordítója tudatta a német olvasóval: "csak az ellenforradalom leverése után" jelenhettek meg olyan fiatal írók, mint Csurka, "akik nagy felelősségtudattal a szocializmus ismét megtalált erkölcsi értékei mellett" lépnek fel. Tempi passati. Hogy Csurka István író is volt, azt errefelé elfelejtették már. Csak mint antiszemita politikust emlegetik néha-néha.

"A kormány jól felfogott érdeke, hogy a legfontosabb posztokra saját embereit ültesse" – nyilatkozta lapunknak Gyimóthy Géza, a Független Kisgazdapárt alelnöke, aki teljesen indokoltnak látja, hogy alig két hónap alatt távozni kényszerültek a legfontosabb állami szervezetek és nagyvállalatok vezetői. Ezzel szemben az ellenzék szerint az új kormány "pártkatonákat" nevez ki az államigazgatás semlegességét szavatoló közigazgatási államtitkárok helyére is.

– Mi a véleménye Deutsch Tamás televízióban elhangzott kijelentéséről, miszerint logikai párhuzamokat vél felfedezni az őáltala ismert, fideszes politikusokat érintő titkosszolgálati jelentés és a Népszabadság fideszes cégekről szóló cikkeinek logikája között?– Elég sok leleplező anyag született a világban úgy, hogy emberek kaptak, láttak, hallottak valamit, csak éppen igazolni kell tudni a tényeket. Ha valaki a tényeket nem tudja igazolni, ott kezdődnek a nagy problémák. Ez az egyik. A másik: zavaros logika, hogy egy zárójeles megjegyzésből, melyben az szerepel: "sajtó", azt a következtetést vonják le, hogy a sajtó a nemzetbiztonság hálójában van. Ráadásul egyetlen anyagban sem használtuk, hogy "Fidesz-cégek", hanem azt írtuk, hogy Fidesz-közeli, Fideszhez közelálló stb. De beszéljünk inkább két másik dologról. Az egyik: határozottan állítom, hogy semmilyen anyagot nem kaptunk, és nincs birtokunkban semmilyen ilyen jelleg? anyag. Mi a mindenki által hozzáférhető adatokból dolgoztunk, azokból, amelyekből a többi újság már korábban is dolgozott. Sőt, többen megelőztek minket, hiszen ők már évekkel előbb is közöltek ilyen cikkeket, például a Heti Világgazdaságban, a Világgazdaságban, a Magyar Hírlapban, a Népszavában. Mi is a cégnyilvántartásból vettük a neveket, és megpróbáltuk ellenőrizni, hogy ki a szóban forgó szerb vagy horvát állampolgár, nincs másról szó. Másrészt mi számtalanszor kértük a Fidesz vezetőit, hogy nyilatkozzanak ezügyben, és cáfolják meg, ha nem érintettek abban. Az ő birtokukban nyilván vannak mérlegek, elszámolások, adóelszámolások, ÁFA-visszafizetések stb. Nálunk ilyenek nincsenek. Mi az összes dokumentumot, ami nálunk volt, átadtuk a BRFK gazdaságvédelmi osztályának. – Többen úgy vélik – ahogyan lapunknak Bauer Tamás szabaddemokrata politikus nyilatkozta is –, hogy az egész botrány stílusa nagyon emlékeztet az 1994 előtti időszakra, az úgynevezett politikai hidegháborúra, amely már akkor is eléggé megmérgezte a magyar közéletet. Beszélhetünk-e valóban hidegháborúról, amely begyűrűzik a sajtó területére is?– Deutsch Tamással ellentétben nem szeretek hipotéziseket és logikai hidakat építeni. Tényeket szeretek látni. Másrészt a Népszabadságnak semmiféle olyan szándéka nem volt a cikksorozat elkezdésekor, hogy a politika felső régióiban botrányt idézzen elő. Hogyha egy olyan szervezet élére, mint az APEH, amelyik – azt hiszem – az egyik legfontosabb, a privát világot átölelő szervezet, kineveznek egy illetőt, akkor oda egy olyan feddhetetlen, a vállalkozásoktól fényévnyire lévő embert kell tenni, akinek a szerepe, előélete olyan neutrális, olyan fehér, mint a sirálynak a tolla. Mi ezt nem így találtuk, megjegyzem, több lap sem találta így.– Mindenesetre nagy politikai vihar támadt a cikksorozatuk körül.– A Xénia-láz körül is nagy volt a vihar. De nem mondták azt, hogy mi a titkosszolgálattal összefonódva a szocialista párt megbuktatására szövetkeztünk. Pedig az a választások előtt volt pár hónappal. Emlékszik?– Igen, emlékszem. Ettől függetlenül a jobboldali politikusok igen érzékenyen nyilatkoztak...– Nézze, én csak azon csodálkozom, hogy a tényekre nem tényekkel válaszolnak. Ez a szakma íratlan szabályaihoz tartozik. És azt megint aláhúznám, hogy amennyiben őket figyelték a választások előtt, azt mi a legmesszebbmenőkig elítéljük. Mi ezt nem tudjuk, de amennyiben ez valóban így van, akkor ez valami borzasztó. Azt nem értjük, hogyha ez így van, akkor ezek a dolgok miért nem kerültek elő eddig. Az én számomra ez a forgatókönyv nem úgy született, hogy valahol, valakik a kormány megbuktatására szövetkeztek, hanem ez a forgatókönyv akkor kezdődött, amikor Simicskát jelölték az APEH élére. Ezt a forgatókönyvet nem mi írtuk, ezt a felelős magyar kormány írta. Az újság meg reagál rá, ahogyan a világ bármely pontján reagálna.

Az ugyan még nem tisztázódott, valóban történt-e titkosszolgálati megfigyelés a választásokat megelőzően fideszes vezetők és családtagjaik körül, az azonban bizonyos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erre utaló szavai, melyek könnyen a két legerősebb parlamenti párt, a Fidesz és az MSZP közötti viszony végleges elmérgesedéséhez vezethetnek, súlyos vihart kavartak a politikai közéletben. Ellenzéki politikusok úgy vélik, alaptalan rágalmazásokról van szó. Mások arra mutatnak rá: az Orbán-kabinet ezzel csupán el kívánja terelni a figyelmet a Simicska-botrány meg nem válaszolt kérdéseiről, és egyben újabb fronton kíván támadást indítani a baloldali sajtó ellen. Általában azonban senki sem kételkedik abban, hogy léteznek a hivatkozás alapját jelentő dossziék. Csak az a bizonytalan, hogy ki volt a megrendelő, s ki tudott mindezekről. A Népszava értesülése szerint a megrendelő a Postabank volt és nem csak Fideszes politikusokat figyeltetett.

A búzagond viharának elcsitulását követően újabb és újabb "bombákra" derül fény. Az idei bortermésből, az eladásra termelt borból 800.000–1 millió hektoliter értékesítésére még nincsen szerződés. A borválságot megelőzendő, a kormányzat a meglévő és várható borfelesleg levezetésének módszerein dolgozik. Mintegy 250 ezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, bár a terv még nem volt tárcaegyeztetésen sem. Az eszközök között szerepel többek között az exporttámogatás, a lepárlás és a tárolás támogatása. Továbbá intézkedéseket terveznek a borhamisítás felszámolására, hiszen a hazai fogyasztás növelése is megoldást jelentene a túltermelés problémáira.

Úgy tűnik, hiába váltotta le Borisz Jelcin négy hónapos tevékenység után a Kirijenko-kormányt, a Viktor Csernomirgyin vezette ügyvezető kabinet sem tudott sokat javítani a válsághelyzeten: a rubel kedden 9, szerdán 5 százalékot zuhant a dollárhoz képest, így a bankközi kereskedést felfüggesztették, a német márka viszonylatában azonban további 41 százalékkal esett az orosz fizetőeszköz értéke. Oroszország rohamléptekkel halad a teljes összeomlás felé.

A hátunk mögött hagyott két hét a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) életében a legizgalmasabbak közül való volt – már amennyire izgalmasnak nevezhető a befektetők között eluralkodó pánikhangulat. A BÉT hivatalos indexe a csütörtöki zárásban 5467,69 ponton zárt, amely a hét eleje óta 1722 pontos értékvesztésnek felel meg. A történelmi maximumtól (április 23-án 9016 pont) pedig már 40 százalékos az elmaradás. A forgalom az átlagosnál némiképp élénkebb volt, a befektetők tömeges eladási megbízásai kivétel nélkül minden részvény árfolyamán nyomot hagytak. A legnagyobb kapitalizációjú, likvid, biztos fundamentumokkal rendelkező cégek is áldozatul estek az általános piaci hangulat következtében kialakuló eladási nyomásnak, jelezvén, hogy a meghatározó befektetők valóban elkezdték kivonni pénzüket az országból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hét elején figyelmeztetett hogy amenynyiben szükségét látja, be fog avatkozni a nemzeti fizetőeszköz védelmében. Szerdán, miután Oroszországban felfüggesztették a dollár kereskedelmét az MNB kétszer is interveniált annak ellenére, hogy a forint 4,5 százalékos intervenciós sáv közepétől mindössze 1,5 százalékkal távolodott el. Ehhez hasonló lépésre 1995 óta nem volt példa. A jegybank hivatalos közleménye szerint a lépés a bizalom erősítésére szolgált csupán, amelyre igencsak szükség van – a kelet-európai valuták jelentős mérték? gyengülése mögött a befektetési alapoknak a fejlődő piacoktól való elfordulása áll. Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar piac a régión belüli összehasonlításban is kiemelt helyen áll a külföldi tőke arányát illetően – a külföldi intézményi befektetők részaránya 70 százalék körüli – és amennyiben a meghatározó szereplők túlzott kockázatot látnak a piacban, akkor kivonulnak onnan. Megfigyelhető, hogy a külföldiek egy-egy válsághullám kialakulásakor nem fordítanak túlzott figyelmet a makrogazdasági jelzőszámok egyre kedvezőbb alakulásának, sem a vállalati eredményeknek, hanem a régió súlyát egységesen lecsökkentik a portfoliójukban. Az elmúlt héten a pánikhangulat kialakulásában egyértelműen Oroszország játszotta a főszerepet, ahol a rubel effektív leértékelésével egyidőben 90 napos fizetési moratóriumot rendeltek el, majd ezt követte a kormány menesztése. A pénz és tőkepiacokra ezután a legnagyobb csapást az adósságrendezés részleteinek ismertetése mérte, amely szerint az 1999. december 31-ig lejáró rubelköveteléseket átváltják hoszszú lejáratú (3-4-5 éves) rubelkötvényekre. Az átrendezés mintegy 38 Mrd dollár adósságot érint. A külföldiek negatív reakciója teljes mértékben érthető, ugyanis ezzel a lépéssel gyakorlatilag kényszerítve lettek arra, hogy Oroszországban tartsák a pénzüket továbbra is, ahol a növekvő infláció és a rubel további leértékelődése kedvezőtlen feltételeket teremt. A külföldiek számára azonban maradt választási lehetőség: a csere során olyan 8 éves lejáratú dollárkötvényhez is hozzájuthatnak, amely 5 százalékot fizet – azonban a követelésállományuk mindössze 20 százalékára vonatkozhatnak ilyen feltételek. Az orosz válság tehát még messze nem megoldott, az elkövetkező időszakban kellemetlen meglepetéseket is tartogathat. És ekkor még nem beszéltünk az elhúzódó ázsiai válságról, valamint a Dél-Amerikában eluralkodó valuta-válságról sem. Ugyanakkor a pánik megszűnésével a racionálisabban gondolkodó befektetők lépései által az árfolyamok normalizálódására lehet számítani.

Dél-Koreában három évtizede most a legnagyobb a munkanélküliség. A súlyos pénzügyi gondokkal és a gazdaság-átalakítás feladatával küszködő országban júliusban 1,6 millió (7,6 százalék) volt a munkanélküliek száma, de az átmenetileg vagy rövidített munkaidőben foglalkoztatottakat is beszámítva 2,4 millió dolgozót érint a munkanélküliség. A dél-koreai pénzügyminisztérium becslése szerint tavalyhoz képest az idén az egy főre jutó GNP 34,8 százalékkal csökken. (MTI)

Fegyveres muzulmán katonák vezették az ABC amerikai televíziós társaság tudósítóját, John Millert és csapatát gyalog a dél-afganisztáni hegyeken, völgyeken és kiszáradt folyómedreken át Osszama bin Laden titkos búvóhelyére. A szaud-arábiai multimilliomos terrorista biztos helyen rejtőzik, csak az találhatja meg, akit ő is látni szeretne. Részletek az idén májusban készült interjúból:

A választási matematika bonyolult számítgatásai közepette a politikai pártok olykor rendkívüli "társadalmi érzékenységről" és toleranciáról is képesek tanúságot tenni. Úgy tűnik, a választási küzdelmek finisében sincs ez másképp Németországban sem, ahol a kampány során szinte nem volt olyan párt, amely a homoszexuális választóknak ne tett volna valamilyen félre nem érthető gesztust. A kispolgári irtózást és finnyáskodást látszólag érdemes félretenni, hiszen a Der Spiegel információi szerint e szavazóréteg aránya mintegy 4-5 százalék, ám nagyvárosokban akár tíz százalék is lehet.

A vasárnapi politikai zűrzavart, mely a Kirijenko-kormány menesztésekor lett úrrá Moszkvában, szerda este pénzügyi káosz követte, miután a rubel összeomlott: a külföldi valutákhoz képest harminckilenc százalékkal csökkent az értéke. Az emberek megrohamozták a bankokat, hogy pénzüket kivegyék. A kormányváltás időpontja meglepetést okozott: a Kirijenko-kabinet menesztését csak a népszerűtlen lépések többségének megtétele után várták. Borisz Jelcin orosz elnök elég kockázatos döntést hozott, hiszen "ugrás közben váltott ejtőernyőt" – írta az Izvesztyija cím? moszkvai lap.