Cenzúrázhatatlan világháló
1998. 08. 29.
Az Extra7 után a Nexus fantázianev? internetszolgáltatót is
felszólították, hogy vegye le Nagy Zoltán Péter székesfehérvári
nyilvánosságreferens oldalait. Mint legutóbbi lapszámunkban írtuk, a hivatalnok az
internetre helyezte fel a város vezetését élesen bíráló véleményét. A
városvezetés viszont felszólította azon számítógépes társaságokat, akik a
szerverükre feltették a férfi úgynevezett honlapját, hogy szüntessék be a
szolgáltatást. Ellenkező esetben pert indítanak ellenük. A Hetek úgy értesült,
hogy a nyilvánosságreferens az anyagot két amerikai, úgynevezett szabad szerverre is
feltöltötte, azaz "kicsúszhat" a magyar ellenőrzés alól.
Magyarországon az Internet cenzúrázhatatlanságát leginkább Mónus Áron esete
mutatja. Mónus Áron ugyanis még 1997-ben betiltott és per alá fogott könyveit –
többek között saját Mein Kampf-fordítását – reklámozó weblapokat helyezett el
az Elender Internetszolgáltató szerverén. Amikor a szolgáltató tudomására jutott az
oldalak tartalma, azokat leszedték, és a Mónus Áronnal kötött szerződést
felbontották. Az ügy azonban nem maradt ennyiben, mert Mónus ezek után a Matáv
szerverén helyezett el egy nyitólapot, amelyről linkek mutattak egy amerikai ingyenes
szolgáltató szerverére feltöltött oldalakra. Amikor a Matáv vezetősége ezt
megtudta – jellemző módon egy rádióadásból – utasítást adott, hogy a
nyitóoldalt a várható jogi bonyodalmak ellenére szedjék le. Ez azonnal meg is
történt, sőt a Matáv, mint az egyik legnagyobb magyarországi internetszolgáltató,
azt is el tudta érni, hogy az amerikai szolgáltató is letörölte a reklámanyagot. Az
Egyesült Államokban a Matávnet kereskedelmi osztályvezetőjének csak egy telefonjába
került, hogy a vitathatatlanul náci eszméket propagáló Mein Kamp-fordítás
reklámját megszüntessék. Jelenleg az inkriminált anyag és Mónus Áron más
gondolatai mégis négy nyelven olvashatók egy olaszországi szerverről.
Mint azt korábban Halmai Gábor alkotmányjogász a Heteknek elmondta: az internet
ugyanolyan nyilvánosságot biztosít, mint az elektronikus vagy a nyomtatott sajtó.
Ebből kifolyólag – személyes véleménye szerint – a számítógépes világhálón
közzétett rágalmak szerzője is becsületsértést követ el, amely vétségért
elmarasztalható. Magyarországon ez idáig nem született ítélet "interneten
elkövetett becsületsértés" ügyében, azaz nincs bírói gyakorlat erre.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.