Cenzúrázhatatlan világháló
Cenzúrázhatatlan világháló
1998. 08. 29.
Az Extra7 után a Nexus fantázianev? internetszolgáltatót is
felszólították, hogy vegye le Nagy Zoltán Péter székesfehérvári
nyilvánosságreferens oldalait. Mint legutóbbi lapszámunkban írtuk, a hivatalnok az
internetre helyezte fel a város vezetését élesen bíráló véleményét. A
városvezetés viszont felszólította azon számítógépes társaságokat, akik a
szerverükre feltették a férfi úgynevezett honlapját, hogy szüntessék be a
szolgáltatást. Ellenkező esetben pert indítanak ellenük. A Hetek úgy értesült,
hogy a nyilvánosságreferens az anyagot két amerikai, úgynevezett szabad szerverre is
feltöltötte, azaz "kicsúszhat" a magyar ellenőrzés alól.
Magyarországon az Internet cenzúrázhatatlanságát leginkább Mónus Áron esete
mutatja. Mónus Áron ugyanis még 1997-ben betiltott és per alá fogott könyveit –
többek között saját Mein Kampf-fordítását – reklámozó weblapokat helyezett el
az Elender Internetszolgáltató szerverén. Amikor a szolgáltató tudomására jutott az
oldalak tartalma, azokat leszedték, és a Mónus Áronnal kötött szerződést
felbontották. Az ügy azonban nem maradt ennyiben, mert Mónus ezek után a Matáv
szerverén helyezett el egy nyitólapot, amelyről linkek mutattak egy amerikai ingyenes
szolgáltató szerverére feltöltött oldalakra. Amikor a Matáv vezetősége ezt
megtudta – jellemző módon egy rádióadásból – utasítást adott, hogy a
nyitóoldalt a várható jogi bonyodalmak ellenére szedjék le. Ez azonnal meg is
történt, sőt a Matáv, mint az egyik legnagyobb magyarországi internetszolgáltató,
azt is el tudta érni, hogy az amerikai szolgáltató is letörölte a reklámanyagot. Az
Egyesült Államokban a Matávnet kereskedelmi osztályvezetőjének csak egy telefonjába
került, hogy a vitathatatlanul náci eszméket propagáló Mein Kamp-fordítás
reklámját megszüntessék. Jelenleg az inkriminált anyag és Mónus Áron más
gondolatai mégis négy nyelven olvashatók egy olaszországi szerverről.
Mint azt korábban Halmai Gábor alkotmányjogász a Heteknek elmondta: az internet
ugyanolyan nyilvánosságot biztosít, mint az elektronikus vagy a nyomtatott sajtó.
Ebből kifolyólag – személyes véleménye szerint – a számítógépes világhálón
közzétett rágalmak szerzője is becsületsértést követ el, amely vétségért
elmarasztalható. Magyarországon ez idáig nem született ítélet "interneten
elkövetett becsületsértés" ügyében, azaz nincs bírói gyakorlat erre.