Gomba módra szaporodnak a mecsetek, az iszlám iskolák, a saría bíróságok, valamint a muszlim tulajdonban álló üzletek és bankok Nagy-Britanniában. A folyamatot jól tükrözik a legutóbbi népszámlálási adatok is, amelyekből kiderül, hogy a szigetországban az elmúlt évtizedben megduplázódott a muszlimok száma. Mindez annak is köszönhető, hogy egyre több „fehér” tér át a muszlim hitre. Meglepő módon döntő többségük nő.

A terrorizmus új hullámát indították el a woolwichi mészárosok, akiknek a tettét nemcsak Angliában, hanem már Franciaországban is lemásolták. A kormányzat mindeközben új lendületet vett, hogy a brit állam pénzén élősködő gyűlölet­prédiká­to­rokat izolálja.

2013. május 28-án hatályba lépett az azonos neműek házasságát engedélyező törvény végrehajtásáról szóló rendelet Franciaországban. Lapzártánk után házasodott össze hivatalosan az első francia férfipár a dél-franciaországi Montpellier-ben, amely nem hivatalosan a „legmelegpártibb” francia város címmel büszkélkedhet. A városházán tartott ceremóniát különleges biztonsági intézkedésekkel tették zavartalanná.

2012-ben az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat, amelynek jogosultságát az Amnesty International – nemzetközi emberi jogokat védő szervezet – idei jelentése máris vitatja. A világban zajló 131 polgárháborús konfliktus több millió menekültje előtt ugyanis Európa inkább bezárja kapuit, minthogy kitárná azokat.

Költségvetési megszorítás ide, szigor oda, a világ közvéleménye még mindig a német befolyást tartja a legpozitívabbnak. Ez derül  ki a BBC World Service felméréséből, amelyben az egyes országokról megkérdezettek kétharmada állította, hogy a németek szigora végtére is jót tesz az érintetteknek. Az országok közötti népszerűségi lista végén Irán áll, amelyről a 26 ezer megkérdezettnek mindössze 16 százaléka gondolta, hogy volt pozitív hatása a világra.

Húsz évvel az oslói szerződés után az egyezmény egyik megalkotója, Simon Peresz új, nagyszabású javaslattal állt elő az izraeli-palesztin békemegállapodás megkötésére. Meglepetés-re Peresz – aki 1993-ban külügyminiszter volt, ma pedig Izrael elnöke – őszinte békepartnernek nevezte Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben Abbász volt az, aki nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Az érdemi lépéseket azonban nem Peresz, hanem John Kerry amerikai külügyminiszter tárta – egyelőre bizalmasan – az érintettek elé.

Egy hét után csitulni látszanak a stockholmi utcai zavargások, amelyek során a bevándorló fiatalok több száz autót megrongáltak, felgyújtottak két iskolát, egy rendőrőrsöt, valamint számos más középületet és intézményt. A bevándorlókat képviselő ifjúsági szervezetek igazságtalan iskolarendszert, intézményesített rasszizmust és munkanélküliséget emlegetnek, míg a miniszterelnök kitart amellett, hogy erőszakkal nem lehet megreformálni a társadalmat.

Az elmúlt öt hónapban közel négyszeresére nőtt a hazánkba illegálisan érkező külföldi „menekültek” száma. Míg korábban azért kaptunk kokit az uniótól, mert azokat is őrizet alá vontuk, akiknek nemzetközi védelemre lett volna szükségük, most amiatt szóltak be, hogy nem szűrjük eléggé a szerb-magyar határon keresztül az EU-ba lépő – többségükben muszlim vallású – gazdasági migránsokat.

Siker is meg nem is – így lehet összefoglalni vezető közgazdászok véleményét arról, hogy az Orbán-kormány  harmadik születésnapjára Brüsszeltől megkapta a lehetőséget, hogy Magyarországot „kiengedik”  túlzottdeficit-eljárás alól. Siker, mert kilenc év után Magyarország felállhat az uniós szégyenpadról, kudarc viszont azért, mert nincs érdemi  fordulat a magyar gazdaságban, illetve súlyos társadalmi ára volt az elmúlt évek megszorító politikájának.

A kormányzat Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kötcsei víziója mentén alakítja át a kultúrát. A folyamat vesztesei szerint a jobboldali konzervatív térnyerés mára lezárult, a következő kérdés az, hogy mihez tud kezdeni az intézményekkel az új vezetés. Botrányokból nincs hiány, ezek hatása azonban korlátozott.

Egy DK-s politikus beszélt nekem arról, hogy ők úgy tudják: a Fidesz azért akarja haza hozatni Tóásó Elődöt Bolíviából, mert ő lehet a koronatanú Rózsa-Flores Eduardo viselt dolgai tárgyában, egyebek mellett az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügyében. Éppen Ön járt Bolíviában, hogy „kiszabadítsa” Tóásó Elődöt. Ez a szándék állt az útja mögött?– Semmilyen információm nem volt az utazáskor, illetve ma sincs arról, hogy Tóásó Elődnek bármi köze lett volna az őszödi beszédhez, viszont a magyar államnak alapvető kötelezettsége, hogy a saját állampolgárainak védelmet biztosítson. Tóásó Előddel szemben egy politikailag motivált koncepciós eljárás folyik.Ön szerint ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet?– A kiszivárogtató kilétéről a szocialista párt korábbi és mai tagjai között folyik vita, mi ebben nem kívánunk részt venni. Tény, hogy egy nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági vizsgálat már az előző kormány alatt egyértelművé tette, hogy nem kívülről készítették a hangfelvételt, hanem a szocialisták által a saját frakcióülésükről készített hangfelvételt szivárogtatták ki – ez eligazít bennünket, hogy hol kell a kiszivárogtatót keresni.Ön két évig volt a nemzetbiztonsági bizottság tagja, illetve évek óta figyelemmel kísérte a 2006-os utcai tüntetések körülményeit, tagja volt e témában egy vizsgálóbizottságnak.  Ön szerint Rózsa-Flores milyen szerepet töltött be a magyar közéletben? A 2006-os utcai zavargások mögött kik álltak valójában?– Nemzetbiztonsági tagságom időszakában Rózsa-Flores Eduardo magyar közéletben betöltött szerepéről semmilyen információ nem hangzott el a bizottsági üléseken, így múltjával kapcsolatos ismereteim kizárólag a sajtóból származnak. Nem tudom nevesíteni a 2006-os őszi zavargások mögött állókat, a Fidesz akkor is, és azóta is mindig elítélte az erőszakot, ennek ellenére aligha túlzás azt állítani, hogy a világ összes országában zavargásokhoz vezetne, ha a választások után egy titkos hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével egyértelművé válna, hogy valamely politikai erő hazugsággal, a választók gátlások nélküli átverésével szerezte meg a hatalmat.Jobboldali körökben hallottam olyan vélekedéseket, hogy a zavargások és a Jobbik felfutása mögött baloldali körök, akár titkosszolgálati hátterű személyek is állhattak, akik a Fidesznek konkurenciát akartak támasztani, illetve kompromittálni akarták a jobboldalt. Mi a véleménye erről?– Nem hallottam ilyenekről, és remélem, hogy nincs is alapja ezeknek a találgatásoknak. Az természetesen igaz, hogy 1990 óta a balliberális oldal a politikai haszonszerzés érdekében a jobbközép pártokat bel- és külföldön egyaránt mindig igyekezett valótlan állításokkal összemosni a szélsőjobboldallal.

A magyar közélet pokoli bugyrának tűnik az „Őszödi igazságbeszéd” kiszivárogtatásának története. Nemcsak azért, mert időről időre lehetőséget teremt a magyar politikai élet szereplőinek, hogy árulónak és hazugnak bélyegezzék egymást, hanem mert elképesztő és olykor egészen eszement történetek sokasága rakódik az ügyhöz. Ízelítőül: Fidesz által felbérelt, Budapestet szétverő focidrukkerek, vagy éppen a szocialisták által pénzelt Rózsa-Flores Eduardo, akin keresztül titkosszolgálati hátterű emberek finanszírozták a Jobbikot. És egy slusszpoén: magyar kérésre ölték meg Florest Bolíviában, éppen Őszöd miatt. Meglepetésünkre mindezeket decens, kimért országgyűlési képviselőktől és politikai tanácsadóktól is hallottuk. Egy Floresnek tulajdonított hangfelvétel szerint ő jutatta el a Fidesznek, de állítólag - legalábbis a Floresnek tulajdonított hang szerint - Szilvásy György állt amögött, hogy hozzá eljutott a hanganyag.

Egy felmérés szerint a használt árucikkek egész Európában Magyarországon a legkelendőbbek. A pálmát természetesen a ruhák viszik: a még mindig egyre másra szaporodó turkálók a becslések szerint 20 milliárdos forgalmat bonyolítanak. A törzsvevők között pedig ma már nemcsak kispénzű anyukákat találunk, hanem divatos fiatalokat és megbecsült orvosokat is.

Mára 86 ezer halálos áldozata lett a Mexikóban 2006 óta dúló drogháborúnak, amely az erőszak teljes eszkalálódásához vezetett az országban. Mexikó önmagában nem tudja megoldani a problémát, mivel a nyugati világ növekvő drogéhségére épülő illegális kábítószer-kereskedelem ma már az egész világot behálózza, és olyan extraprofitot termel, ami felülmúl minden ágazatot.

Hazánk nemzetközi megítélése manapság nem túlságosan jó, és a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet egyáltalán nem kedvez a befektetők jelenlétének sem. A rettenthetetlen vállalkozó szelleműeknek ad tippeket a magyarokkal való tárgyalásokhoz Lothar Katz Amerikában élő német tárgyalástechnikai szakember. Könyvét ötven országban gyűjtött tapasztalatok alapján állította össze. Ezek alapján elmondható rólunk, hogy büszkék vagyunk, igényeljük a tiszteletet, egyenesen a tárgyra térünk, ám gyakran olyan gesztusokat vagy ajándékokat sem tartunk megvesztegetésnek, ami más országban már egyértelműen az volna. Interjúalanyaink szerint ezek a megállapítások többé-kevésbé igazak.

Remélheti-e a kormány, hogy az unió már júniusban kiengedi Magyarországot az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alól? Ha pusztán azt nézzük, hogy a költségvetés hiánya 2012-ben az előírt három százalék alatt maradt, és a folyó évre hasonló eredmény várható, akkor – vagyis pusztán a számok alapján – Orbán Viktor követelése jogos. Csakhogy a Bizottságnak eleddig más baja is volt a magyar gazdasággal, nem csupán a mértéken felüli deficit. Brüsszel nem utolsó­- sorban azt kifogásolta, hogy a kormány nem hajt végre strukturális reformokat, hanem mindeddig egyszeri bevételekkel, vagyis a magánnyugdíjkassza elkonfiskálásával, meg újabb és újabb adókkal érte el a hiány csökkenését – márpedig az unió logikus álláspontja szerint ezek a „nem fenntartható” intézkedések kategóriájába tartoznak.

A magát kereszténynek mondó Európában folyamatosan növekszik a keresztényekkel szembeni intolerancia, az ellenük elkövetett – esetenként rendkívül megdöbbentő – jogsértések száma. Ezek széles skálán mozognak az iskolai diszkriminációtól kezdve a fizikai erőszakon át a vallási jellegű rendezvények betiltásáig – derül ki az Observatory on Intolerance and Discrimination against Christians nevű jogvédő szervezet friss jelentéséből. Gudrun Kugler nemzetközi jogász, a szervezet vezetője 15 éve kíséri figyelemmel a folyamatot – az általa jegyzett dokumentumból egy riasztó jövő képe rajzolódik ki.

Van egy alapítvány a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásáért küzdők sorában, amely évi 500 hazai és nemzetközi művészeti díjat zsebel be, amelynek pedagógiai módszereiért külföldi szakemberek állnak sorban, amely nem a pályázati pénzek szétosztására jött létre. Igazgyöngynek hívják. Az alapítvány vezetőjével, L. Ritók Nórával beszélgettünk.

A déli Balaton-part egyik legkedveltebb kert- és üdülővárosa a napfényes, virágos és vendégszerető Balatonlelle, mely egyben fontos idegenforgalmi központ. A Somogy megyei fürdőváros színes arculatát nem csupán csodás fekvésének, hanem hangulatos, építészetileg is értékes épületeinek, beszédes történelmének, gazdag kultúrájának és korszerű fejlesztéseinek köszönheti.

Balatonlelle nemzetközi hírűvé vált homokos partszakasza és élményfürdője a Napfény strand, mely a kisgyermekes családok paradicsoma.