hetilap

A Holt-tenger partján egy jordániai üdülőhelyen tartották a Világgazdasági Fórum legújabb fordulóját. A rendezvényen a 90. születésnapjára készülő izraeli államelnök újra bebizonyította, hogy rendíthetetlen optimista, ami a palesztinokkal való megegyezés lehetőségét illeti. „Tisztában vagyok azzal, hogy bizonyos kapcsolódási pontok hiányoznak a két fél között, de saját tapasztalatomból állíthatom, hogy ezek pótolhatók, mégpedig rövid idő alatt. Itt az idő a békére, és ez nem bonyolult feladat. Nem mulasztjuk el a kínálkozó alkalmat, mert ennek helyébe nagy csalódás léphet ” – jelentette ki Peresz. Az izraeli elnök húsz évvel ezelőtt is ezen az állásponton volt, amikor az oslói „békefolyamat” megindulása után közzétette az „Új Közel-Keletre” vonatkozó vízióját, ami könyv formájában a világ számos nyelvén megjelent, köztük magyarul is.
Peresz kezdeményezésére a legismertebb izraeli high-tech befektető, Josszi Vardi és a „Nablusz hercegeként” is emlegetett palesztin milliárdos, Munib al-Masri új gazdasági kezdeményezést jelentett be. A „Zsákutca áttörése” című javaslatot már több mint háromszáz vezető üzletember írta alá. A kezdeményezés szerint a „csendes többség” a gyors megegyezés mellett van, és a politikusok csak a két oldalon lévő „szélsőségesek” miatt nem merik felvállalni a „valódi tárgyalásokat” és a kétállami megoldás tető alá hozatalát.
Izraeli publicisták azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a húsz évvel ezelőtti békemegállapodás aláírása óta több mint 1400 izraeli vesztette életét a palesztin terror miatt, háromszor annyi, mint az 1973 és 1993 közötti két évtizedben. Másrészt az utóbbi években Mahmúd Abbász hallani sem akart a tárgyalások újrakezdéséről, helyette az állami státus egyoldalú elismertetésére törekedett a nemzetközi fórumokon, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsában és Közgyűlésében.
A tárgyalások megkezdésére szolgáló érdemi feltételeket azonban nem Peresz és Abbász, hanem az Obamakormány dolgozta ki. John Kerry nyilvánosan csak annyit mondott, hogy a Közel-Kelet „minden konfliktusforrásnak, ha úgy tetszik, nagypapája”. Kerry szerint az alapkérdések mindenki számára ismertek, ezért a kérdés csupán annyi, hogy túl tudnak-e lépni a felek a véleménykülönbségeken? „A palesztinok rászolgáltak az államra, Izraelnek joga van a biztonságra” – ismételte el a Barack Obama jeruzsálemi beszédében felállított képletet az amerikai külügyminiszter.
Kerry Jeruzsálemben egy dossziéban tette le a kétoldalú tárgyalások újrakezdésére szolgáló feltételeket az izraeli vezetők, Benjamin Netanjahu kormányfő és a béketárgyalások vezetésével megbízott Cipi Livni volt külügyminiszter elé. A dosszié tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Netanjahu a találkozó után csak annyit közölt, hogy Izrael „előfeltételek nélkül készen áll a tárgyalások azonnali megkezdésére”. A DEBKAfile izraeli biztonságpolitikai portál azonban a miniszterelnök környezetéből származó információkra hivatkozva ismertette az állítólagos feltételeket. Eszerint Kerry három jelentős engedményt kér Izraeltől, annak érdekében, hogy Mahmúd Abbász tárgyalóasztalhoz üljön. Újdonság, hogy Washington nem a ciszjordániai és jeruzsálemi települések építésének leállításával próbálja meg újraindítani a tárgyalásokat, hanem új kezdeményezésekkel áll elő. Érdekesség, hogy a javaslatok mindegyike gazdasági jellegű, és közülük kettő a Holt-tenger térségéhez kapcsolódik.
Kerry azt kérte a jeruzsálemi kormánytól, hogy engedélyezze Jerikóban egy nagy nemzetközi repülőtér felépítését, ami teljes egészében palesztin fennhatóság alatt állna. Ez a légikikötő fogadná a közvetlen tengerentúli repülőjáratokat, amelyek az izraeli légtéren keresztül érkeznének palesztin területre. Egy hasonló kezdeményezés már kudarcot vallott 2006-ban, amikor a gázai Rafahban állítottak volna fel nemzetközi repülőteret európai személyzettel. A külföldi légiirányítókat és biztonsági alkalmazottakat ért palesztin fenyegetések miatt azonban senki nem vállalta a beruházást.
Kerry második pontja a Holt-tenger partjának közvetlen elérését kéri a palesztinok számára. Ennek érdekében Izrael átadná a tó északi felén fekvő Kália kibucot és térségét a Palesztin Hatóságnak. Ezt a területi engedményt továbbiak követnék, amerikai védnökség mellett.
A harmadik tárgyalási előfeltétel nagyszabású gazdasági segítséget ígér a palesztinoknak. A 4 milliárd dolláros befektetés célja, hogy a palesztin területeken előállított össztermék 50 százalékkal növekedjen, a munkanélküliség pedig 21 százalékról 8 százalékra csökkenjen. A program fővédnöke Tony Blair volt brit miniszterelnök, a közel-keleti kvartett főképviselője lesz.
A DEBKAfile szerint Kerry javaslataival a legnagyobb probléma nem azok tartalma, hanem az, hogy egyoldalúan Izraeltől követel engedményeket, cserébe a tárgyalások megkezdéséért. Az igazi feketeleves – Jeruzsálem felosztása, a menekültek visszatérése és a ciszjordániai zsidó települések kiürítése – pedig csak ezután kerülne terítékre.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek