Van egy hely a Megyeri hídon túl, a budakalászi tó „sarkán”, ahol minden a gyerekekről szól. Főleg – de nem kizárólag – sérült gyerekekről. Nincs kórházszag, nincs visszhangos kőfolyosó, nincs zord arcú egyenruhás személyzet, van viszont fűtött, üvegfalú uszoda, tükrös tornaterem, gyerekbarát várókuckó szoptatószobával és akadálymentes mosdóval. Az elsősorban mozgásfejlődésükben kihívásokkal küzdő csecsemők és gyermekek fejlesztésére és rehabilitációjára szolgáló épületben alig akad szabályos négyszög alaprajzú helyiség, a geometriai szabálytalanság azonban mégis harmonikus funkcionális egységet alkot. Ennek a harmóniának a kialakítására törekednek a házban tevékeny- kedők is a hozzájuk forduló családok életében. Ez a hely a Cseppek Háza. A terápiás lehetőségeket tekintve egyedül-állóan komplex központot és országszerte még négy kisebb telephelyet egy kiemelten közhasznú civil szervezet, a Gézengúz Alapítvány működteti. Dr. Schultheisz Judittal, az alapítvány orvos-igazgatójával beszélgettünk a kezdetekről, az eredményekről, az aktuális nehézségekről és a jövőről.