Újabb atombombát robbantott múlt pénteken Észak-Korea, sorrendben az ötödiket és a legerősebbet. A bomba robbanóerejét közel 10 kilotonnára becsülik, ami közel van a Hirosimára ledobott bombáéhoz, ami gyakorlatilag a közelébe sem ér az atomhatalmak által birtokolt termonukleáris bombák robbanóerejének. Phenjan makacs próbálkozása azonban, hogy atomfegyverekre tegyen szert, komoly fenyegetést jelent – és nem csak a térségre.

Hillary Clinton a nyáron megszerzett előnyre építve erőteljes finissel készült volna bebiztosítani a novemberi győzelmet. A visszatérés azonban távolról sem úgy sikerült, ahogyan azt a demokrata elnökjelölt kampánya eltervezte. A terveket több váratlan esemény is felborította.

Meglebegtette távozásának lehetŐségét a Szociáldemokrata Pártból (PSD) Victor Ponta korábbi pártelnök, volt miniszterelnök. A politikus egy televíziós interjúban arról beszélt: Liviu Dragnea jelenlegi PSD-elnökön múlik, hogy átigazol-e az Egyesült Románia Pártba (PRU), amelynek létrejötténél bábáskodott. A volt miniszterelnök tanácsokkal segítette a soviniszta, szélsőségesen magyarellenes PRU alapítóját, Bogdan Diaconut, aki az ő tanácsára lépett ki a PSD-ből, hogy létrehozza saját pártját. Ponta véleménye szerint szükség van egy nacionalista pártra Romániában, és reményei szerint a választások után a PSD szövetkezhet a PRU-val.

Életveszélyes állapotban szállították kórházba Simon Peresz volt izraeli elnököt kedd este, súlyos agyvérzést követően. A 93 éves államférfit eleinte mesterséges kómában tartották. Miután szerdán átmenetileg kihozták az altatásból, rokonai elmondása szerint kézszorítással reagált a hozzá intézett szavakra. Lapzártánkkor Peresz kritikus, de reményre okot adó állapotban van.

A muszlim bevándorlók tömeges Németországba áramlásával folyamatosan szaporodnak a zsidó közösségek elleni támadások. Ennek a csoportnak a nyíltan vállalt antiszemitizmusa a témát kutatók szerint felbátorítja a társadalomban minden korban megtalálható „szalon-antiszemitákat” is, hogy véleményüknek egyre bátrabban hangot is adjanak. Azt azonban még nem mindenki hajlandó elismerni, hogy a két jelenség között közvetlen összefüggés állna fenn.

„A jobboldal teljes szellemi erejének felvonulása” — jellemezte még 2007-ben Orbán Viktor az apró Somogy megyei faluban, Kötcsén tartott Polgári Pikniket, ahol a Fidesz politikai, gazdasági és szellemi holdudvara jön össze, hogy kötetlen formában meghallgassa elnökük terveit a jövőre vonatkozóan. Bár a rendezvény hivatalosan zártkörű, a miniszterelnök beszéde rendszerint kiköt valamelyik jobboldali médiumnál, ami idén a PestiSrácok.hu portálja lett, a fő témája pedig természetesen a közelgő kvótanépszavazás volt.

A nyári szünetben sem maradt hír nélkül a politikai bulvárra fogékony közönség: Volner János „bozótügye”, a szintén jobbikos Kulcsár Gergely fiatalkorú szeretőjének története, az Együttes Juhász Péter élettársának elköltözése és a pár korábbi nizzai nyaralása, a jegybankelnök Matolcsy György válása és állítólagos szeretője hetekre elégséges munícióval látta el a pártokat és a mögöttük álló sajtót. De meddig tekinthetők a hírek a magánszféra részének? És mennyiben érdeklik a társadalmat az erkölcsi megfontolások?

Sokasodnak a problémák oktatásügyben, miközben viszonylagos csend honol a Tanítanék Mozgalom háza táján. Legfeljebb az keltett némi zavart nemrég, hogy a mozgalom képviselői a Magyar Időknek adott nyilatkozatukban kifejtették: nem a kormánybuktatás a céljuk, és nem szeretnének baloldali fordulatot sem. Ugyanakkor a kormánnyal való egyeztetés is lehetetlennek lát­szik, így sokakban felmerül a kérdés, hogyan tovább.

A múlt vasárnap 87 éves korában meghalt Csoóri Sándor személyében a 20. század  magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja távozott közülünk.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt viccesnek látszó, valójában teljesen komoly kampányt folytat, amikor azt mondja, hülye kérdésre csak hülye választ adható, és adják is a hülyébbnél hülyébb válaszokat. Kampányuk a tét nagyságát tekintve felelőtlen; tartalma nagyjából megegyezik a baloldali és liberális pártok álláspontjával, csak a kétfarkúak sokkal szellemesebbek, mint a középső ujjukkal beintő minipártok.Igazuk lenne? Tényleg hülye a kérdés? Augusztus közepén ezt írta a HVG nyomtatott változata:„Az Európai Bizottság azt terjesztette elő, hogy a közösségi menekültpolitika két legfontosabb jogszabályát – a befogadás, illetve elutasítás kritériumait és az azt megelőző eljárást – a jövőben nem irányelvekben, hanem úgynevezett közösségi rendeletekben célszerű szabályozni, amelyek közvetlenül, a nemzeti parlamenteken való átfuttatás nélkül hatályosak valamennyi tagállamban. A referendumkérdést illetően annyi tény, hogy – persze nem bevándorlók, hanem menedékkérők esetében – az új uniós rendszer valóban kiiktatná a magyar parlamentet a menekültügyi szabályozásból.”A HVG nem vádolható kormánypárti elfogultsággal. A cikkből világosan kiderül, hogy léteznek olyan tervek, amelyek „kiiktatnák a magyar parlamentet” ezen a területen.Igaza van akkor a kétfarkú kutyáknak és az otrombán beintőknek? Hülyeség a kérdés? Nem, nem hülyeség, és a kritikusoknak egyértelműen nincs igazuk. Hogy hazudnak-e vagy csak nem olvasnak HVG-t, azt nem tudom.De miért is baj az, ha a magyar parlamentet kiiktatják ezen a területen? Hiszen amúgy is velejéig romlott intézmény, gondolják sokan, nem lenne jobb, ha hivatottabbak döntenének ezekben az ügyekben?Elsősorban azért nagy baj ez, mert ez súlyos támadás a nemzeti szuverenitás ellen, a nemzeti szuverenitás meg a demokrácia lényeges biztosítéka.Roger Scruton angol konzervatív filozófusnak magyarul is megjelent egy könyveA nemzetek szükségességéről címmel, Egedy Gergely eszmetörténész így jellemzi ezt az írást:„Scruton abból indul ki, hogy a demokrácia a nemzeti hűségnek köszönheti létét – ez teszi lehetővé az állampolgári státust, »amely a nemzeti joghatóság legfőbb ajándéka, és amelyből a Nyugaton uralkodó béke, törvényesség és jólét fakad.« Az angol gondolkodó elismeri, hogy nem a nemzet a társadalmi tagság egyetlen lehetséges formája, viszont ez az egyetlen tagsági forma szerinte, amely bizonyítani tudta képességét a demokrácia és törvényesség fenntartására.” (Egy brit konzervatív a nemzetállam erényeiről, grotius.hu)Egy másik tanulmányában is ír Egedy ugyanerről a könyvről:„Az uniós kísérlet kezdeményezői szívesen hivatkoznak arra – a nemzetállamot vádolva a két világháború kirobbanásáért – , hogy tartós békét csak valamiféle Európai Egyesült Államok lenne képes biztosítani. Ennek során azonban elkövetik azt a hibát, hogy összekeverik a nemzetállamok »rendes állapotát« »beteges elfajulásaikkal«. Scruton ennek kapcsán felidézi a szellemes író, Chesterton szavait: azért elítélni a hazafiságot, mert az emberek néha emiatt háborúznak, annyi, mint elítélni a szerelmet azért, mert egyesek időnként szerelemből ölnek… A nacionalizmus a beteg nemzeti hűség tünete, nem a normális állapot” – szögezi le ezzel kapcsolatban a szerző. És felhívja a figyelmet egy roppant lényeges, a nemzet ügyében ritkán kiemelt vonatkozásra, nevezetesen arra, hogy „sokak vélekedésével ellentétben »a nemzeti többes szám első személy eredendően türelmes a mássággal szemben, ellentétben azzal, ahogyan a törzs és vallás teszi.«  (…) A nacionalizmus valójában távol áll az igazi nemzeti hűségtől, és nem más – fogalmazza meg Scruton – , mint területi köntösbe öltöztetett vallási hűség.” (A nemzetállam dicsérete, Magyar Szemle, XV. évf. 5-6. szám)Scruton maga ezt így fejezi ki összefoglalóan könyvében:„Mi, európaiak történelmi fordulóponthoz érkeztünk. Parlamentjeink és jogrendszerünk még mindig rendelkeznek területi szuverenitással… A nacionalizmus a beteg nemzeti hűség tünete, nem a normális állapot. Ki érezte magát veszélyeztetve Európában a nemzeti hűség spanyol, olasz, norvég, cseh vagy lengyel formája által, és ki irigyelné e népektől a saját területhez, kormányzathoz és szuverenitáshoz való jogot? A lengyelek, a csehek és a magyarok úgy határoztak, hogy csatlakoznak az Európai Unióhoz: de nem azért, hogy elvessék nemzeti szuverenitásukat, hanem azért, mert azt hitték, visszanyerésének ez a legjobb módja. Megítélésem szerint tévedtek. De ezt csak később fogják belátni, amikor már késő lesz.”Nos, talán még nem késő, meg kell védenünk a szuverenitásunkat, ennek egy fontos lépése a nem szavazat a népszavazáson. Talán Scruton téved, és meg lehet őrizni nemzeti önállóságunkat (ami a demokrácia egyik biztosítéka is) az unión belül is.

Amerikaiak – köztük elkötelezett keresztények – millióit sértette meg Hillary Clinton egy leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek által szervezett adománygyűjtő rendezvényen. A konzervatív, tradicionális értékek iránt elkötelezett hívők Hillary Clinton szerint a „szánalmasok kosarába” tartoznak, amennyiben Donald Trumpot támogatják. Bár a demokrata elnökjelölt betegségével kapcsolatos hírek kissé elterelték a figyelmet a felháborító minősítésről, Clinton megvető szavai betekintést engednek abba, milyenné szeretné Amerikát formálni megválasztása után.

Orosz hackerek feltörték a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) adatbázisait és kiszivárogtatták négy amerikai sztársportoló orvosi aktáit, amelyek bizonyítják, hogy rendszeresen használtak tiltott szereket. Az államilag szervezett doppingolás vádjával büntetett oroszok kettős mércét emlegetnek, a tornász Simone Biles, a kosárlabdázó Elena Delle Donne és a teniszező Williams nővérek úgy védekeznek: engedéllyel használták a tiltólistán szereplő szereket. A hackerek viszont újabb „leleplezéseket” ígérnek, nem csak a tengerentúlról.

A Tatabányán született Kassai Viktor 15 évesen már lengette a partjelzők zászlaját, 24 évesen lett NB I-es játékvezető, 13 éve a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) bírói keretének tagja. Egy világbajnokságon, három Európa-bajnokságon és egy olimpián fújta a sípot, valamint vezetett már olimpia-és BL-döntőt is. A 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon három mérkőzést is vezetett, és további három mérkőzésen kapott még feladatot. A most induló BL-sorozatban pedig máris egy csúcsrangadót, a Paris Saint-Germain–Arsenal-összecsapást dirigálhatta.

A BBC idén megjelent hatrészes minisorozata a Háború és béke immár nyolcadik film-adaptációja. Lev Tolsztoj monumentális regényének új feldolgozása óriási sikert aratott (IMDb: 8.2, Rotten Tomatoes: 81%). Mi a titka annak, hogy a Háború és béke – 150 évvel az első megjelenése után is – ennyire népszerű? Van-e és ha igen, akkor mi a relevanciája a ma élő emberek számára ennek a monumentális világirodalmi remekműnek?

„Ha betereljük a fiatalokat egy holokausztfilmre, amit megnéznek, azután hazamennek, abból nem sok hasznuk lesz. Ezért mi nemcsak mozizunk velük, hanem együtt is értelmezzük a látottakat, méghozzá nem annyira a múlt, hanem a jelen és a jövő vonatkozásában. A gyerekek kritikai gondolkodását és médiaismeretét igyekszünk fejleszteni, többek között azért, hogy meg tudják védeni magukat a manipulációkkal szemben” – mondja Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány vezetője.

A zuglói nyilasok pere 1966-ban kezdődött Budapesten. Pontosan tíz évvel az 1956-os forradalom után. A szocializmus leglátványosabb „igazságügyi eljárását” nem véletlenül időzítették erre az évre.  A Kádár-rendszer üzenetnek szánta a „fasizálódó” NSZK-nak, példát akart statuálni a környező országoknak, és egyben biztosítani a Szovjetuniót hűségéről, arról, hogy a derék kommunista vezetés nem hagyja büntetlenül a múlt rendszer hóhérait és a „fasiszta felkelőket”. Az igazságszolgáltatás azonban messze nem volt alapos és teljes körű, számos egykori nyilas megtalálta számításait a kommunista rendszerben is.

A lengyel vidék beláthatatlan dombságai, tóvidékei és magas hegyei mellett egy csodálatos városban jártunk, mely 2000-ben elnyer­te az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az év minden napjára jut fesztivál vagy más művé­szeti esemény az UNESCO világörökség részét is képező városban, ahol 6000 műemléket számlálnak, 40 múzeuma, 40 parkja és számos egyetemi intézménye van. Ám Krakkó környéke is számtalan érdekes programot kínál.

A homoktövis sarjtelepes, lombhullató, szélporozta tövises cserje vagy fa. Az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozik, a tengerpartok homokdűnéin, homoktalajon, folyó- és patakhordalékon növő, kétlaki növény. Az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Elterjedésének határai a Brit-szigetektől kelet felé Japánig és a Himalájáig tartanak. Eredetileg Nepálból terjedt el Eurázsiában az utolsó jégkorszak után. Magyarországon régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány.