Az idén Indiában (illetve most már egyre gyakrabban használt hindi nevén Bharatban) megrendezett, diplomáciai világkupaként is emlegetett „Egy család, egy Föld, egy jövő” jelmondat alatt futó G20 találkozó számos meglepetéssel szolgált. Narendra Modi indiai miniszterelnök célja személyének és nemzetének pozicionálása volt, azaz, hogy elérje, India még jelentősebb geopolitikai szereplővé váljon. Kérdés, vetekedhet-e Kínával a világ politikai és gazdasági vezetésében.
Sok elemző beszédesnek látja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök úgy döntött, az idei találkozót indoklás nélkül kihagyja. Az okok számos elemző szerint Modi nagyhatalmi törekvéseiben és egy rivális tengely megerősítésére tett lépésekben keresendők. A két vezetőt azonban jelenleg az a tágabb kérdés foglalkoztatja, hogy melyik országnak van a legnagyobb befolyása a fejlődő világban. Hszi távolléte lehetővé tette India számára, hogy megszilárdítsa nagyhatalmi pozícióját és az úgynevezett globális dél vezetésére irányuló törekvését, miután a BRICS (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot magában foglaló geopolitikai társulás) inkább Kína javára döntött. Az Afrikai Unió ugyanis hivatalosan is a G20-ak tagjává lett.
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minden amerikai közbenjárás ellenére sem kapott meghívást a csúcstalálkozóra, többen számítottak arra, hogy a korábbi, Balin rendezett találkozóhoz hasonlóan közös, kemény elítélő nyilatkozat születik majd a háborúval és Oroszországgal szemben. Vlagyimir Putyin ennek okán nem is jelent meg az eseményen. India végül a konfliktussal kapcsolatos megoszló véleményekre való tekintettel, komoly diplomáciai kellemetlenséggel szembenézve arra kényszerítette a tagokat, egyezzenek meg egy sokkal visszafogottabb közös nyilatkozatban, melyben elítélik az erőszak területszerzés céljából történő alkalmazását, de tartózkodnak Oroszország közvetlen, név szerinti bírálatától.
2023.09.15. (XXVII/37)
