Meddig marad velünk a koronavírus?

A vírust elsőként a Távol-Keleten sikerült hatékonyan megfékezni, így a második hullám beköszönte itt volt a leghamarabb várható. A vírus kiindulópontjaként számon tartott Kínában a hatóságok szigorú intézkedései nyomán viszonylag hamar, már márciusra sikerült úrrá lenni a betegség terjedése felett. Június közepén azonban újra felütötte fejét több nagyvárosban is, így ezeken a helyeken ismételten szigorítani kellett annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki a vuhanihoz hasonló, kritikus helyzet. Dél-Koreában a hatóságok június közepén jelentették be, hogy a koronavírus második hullámával állnak szemben, ám a kezdetektől hatásos intenzív teszteléssel, valamint a fertőzöttek szigorú ellenőrzésével sikerült elejét venni egy újabb, kontrollálatlanul terjedő fertőzéshullámnak. Japán volt Kína után az első ország, ahol kötelező karantént vezettek be február végén. A gyors intézkedéseknek köszönhetően az új fertőzések száma lényegében nullára esett vissza, így a korlátozásokat áprilisra már fel is oldhatták. Egy hónap elteltével azonban a vírus újra felütötte a fejét, és a hatóságok kénytelenek voltak visszatérni a korábbi korlátozó intézkedésekhez. Ezeket azóta ismételten feloldották, viszont a hatóságok világossá tették: a fertőzésszám emelkedésével újra visszatér a karantén.

Vakcina nélkül nem megy

A trendeket megfigyelve valószínűsíthető, hogy vakcina nélkül újabb és újabb fertőzéshullámokra számíthatunk, hiszen a karantén és a többi korlátozás célja az egészségügy tehermentesítése a fertőzés elnyújtásával. Így a második hullám megjelenése szinte borítékolható azokban az országokban, ahol feloldják a korlátozásokat. Azonban a fertőzés terjedésének módjában jelentős változások állhatnak be. Az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalat lehetővé teszi az országok számára, hogy a vírust lokalizálják, és még azelőtt elfojtsák, hogy az kontrollálatlanul továbbterjedne a társadalomban. Kiváló példa erre Németország, ahol egy Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található húsüzemben alakult ki új járványgóc június végén több mint 1000 új fertőzöttel. A német hatóságok azonnali lezárásokat rendeltek el az üzem 30 kilométeres körzetében, ezzel sikeresen megakadályozva a vírus továbbterjedését. Ezzel a módszerrel, fokozott odafigyelés és felkészültség mellett a kormányoknak lehetőségük nyílik a területi lezárások bevezetésére, ahelyett, hogy egy egész országot megbénítana egy rendelkezés.

A teljes lezárás nem megoldás

Ami egy második hullám gazdasági hatásait illeti, a szakértők szerint az országok többsége valószínűleg nem engedhet meg magának egy újabb, egész országra kiterjedő lezárást. A lokalizáció és a részleges területi lezárások így gazdasági szempontból is fenntartható modellt kínálnak akár középtávon is. A harmadik világbeli országokban a nehéz helyzetben levő gazdaságok mellett azzal is számolni kell, hogy az egészségügyi ellátórendszer ezekben az országokban nehezen birkózik meg akár egy kisebb fertőzéshullámmal is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő készültséggel és jól kiépített tesztkapacitással lehet kordában tartani a vírust, mielőtt az ellenőrizetlenül továbbterjed és egy újabb, országos szintű hullámban csúcsosodik ki. Ezzel a módszerrel elérhető az is, hogy az egészségügyet ne terheljék túl az újabb és újabb esetek.