A demokrácia alapvető problémája az, hogy egy erkölcsi, filozófiai, transzcendens tartalom nélküli eszme, így az éppen aktuális politikai rendszer „tölti föl” tartalommal. Ha történetesen ez a rendszer liberális, akkor az emberi jogok abszolutizálásának eszméje fog dominálni más világnézetekkel szemben. Ezért képesek egyesek még az iráni ajatollah rendszerét is részben demokratikusnak tekinteni, vagy képesek azt is teljesen demokratikusnak látni, ha egy állam törvényét figyelmen kívül hagyva tartanak meg olyan nyilvános rendezvényt, mint mondjuk a Budapest Pride.
Az imént említett előzetes problémafelvetésen túl a mai közéleti és legitimációs vitákban megjelenik egy fontos dilemma, aminek a demokráciáról alkotott felfogáshoz van köze. Nem mindegy ugyanis, hogy a demokráciát többségelvű módon vagy emberi jogi megközelítésből ragadjuk meg, azaz, hogy a többség akarata vagy emberi jogként felfogott jogkörök biztosítása a fontosabb számunkra.
Mindkettőnek van hajlama arra, hogy diktatórikussá váljék, de sem a többség, sem a kisebbség diktatúrája nem kívánatos. A liberális demokráciafelfogás jelenleg leginkább annak a veszélynek van kitéve, hogy bizonyos csoportjogok túlburjánzása révén kisebbségi totalitarizmus jön létre.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »