hetilap

Pünkösd eredete a mózesi kijelentésre nyúlik vissza, megtartását az árpa aratásának kezdetére eső első zsenge ünnepétől hét hetet számítva a rákövetkező naptól rendeli el a Tóra, Sávuót, azaz Hetek néven. A Hetek maga is aratásünnep, ekkor a búzáé. Első időpontját a rabbik ahhoz a rendkívüli eseményhez kapcsolták, amikor Isten leszállt a Hóreb hegyére, hogy törvényt adjon az egyiptomi rabságból nemrég szabadult Izraelnek. Később, a templom felépülése után minden izraelita köteles volt megjelenni a zarándokünnepen Jeruzsálemben.

 Az izraelita ünnepek már az egyháztörténet kezdetén spirituális jelentéstartalommal teltek meg. Az említett két ünnep kapcsolatában úgy, hogy Jézus feltámadása után ötven nappal 120 tanítványára leszállt a Szent Szellem, hogy szívükbe írja Isten törvényeit, és természetfeletti erővel felruházza őket a Mesterről való tanúskodásra. Addig Isten kívülálló, transzcendens valóságával találkozhatott valaki Izraelben, bár nagyritkán megesett egyes személyekkel, hogy Isten Szelleme megszállta őket átmenetileg, mint­egy „magára öltve” őket. Most a Szellem tartósan betöltötte Krisztus követőit, hogy bennük éljen, vezesse őket és hasson általuk. Ennek első nyilvános jeleként számukra ismeretlen új nyelveken szólaltak meg. A már évszázadokkal korábban ismert karizmák (kegyelmi ajándékok) között – mint amilyen a prófétálás, az Isten gyógyító és csodatevő ereje vagy természetfeletti ismeret vétele megtörtént vagy jövőbeli eseményekről – most a nyelveken szólás is megjelent.

A 21. század elején mintegy 740 pünkösdi felekezet, 6530 magát nem pünkösdinek valló, de nagy és szervezett belső karizmatikus mozgalmakat képviselő felekezet és 18 810 független neokarizmatikus felekezet működik világszerte.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek