hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Miért tűnik „őrültségnek” a Szent Szellem megnyilvánulása?
A nyelveken szólás botránya
Miért tűnik „őrültségnek” a Szent Szellem megnyilvánulása?

A lelki ember viszont nem fogadja el Isten Szellemének a dolgait, mert azok bolondságok számára.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

2021. 04. 28.
Az elmúlt hetekben ismét kissé felborzolta a kedélyeket hazánkban a nyelveken szólás médianyilvánosságot kapott jelensége. A Szent Szellem megnyilvánulásait már kétezer éve is megütközés, kritika és gúny kísérte.

Pál apostol jó előre jelezte a Korinthosziakhoz írt első levelében, hogy a Szent Szellem természetfölötti megnyilvánulásai („ajándékai”, „karizmái” – köztük a nyelveken szólás [glosszolalia]) a nem hívők számára őrültségnek és ostobaságnak tűnnek: „Hiszen az emberek közül ki tudhatja meg egy ember dolgait saját szellemén kívül, amely benne van? Isten dolgait sem tudhatja meg senki más, csak Isten Szelleme [pneuma]. Mi pedig nem a világ szellemét fogadtuk be, hanem az Istentől származó Szellemet, hogy mindent megtudhassunk, amit Isten nekünk ajándékoz. Ezeket el is mondjuk, de nem emberi bölcsességből fakadó tanítás szavaival, hanem a Szent Szellem tanításaival, szellemiekhez szellemieket kapcsolva. A lelki [pszükhikosz] ember viszont nem fogadja el Isten Szellemének a dolgait, mert azok bolondságok [őrültségek, ostobaságok] számára, és nem tudja fölfogni őket, mert azokat csak szellemi [pneumatikosz] módon lehet megítélni [megvizsgálni, kikutatni]. A szellemi ember viszont mindent megítél, de őt magát senki sem ítéli meg. Hiszen »ki ismeri az Úr szívének értelmét, aki taníthatná Őt?« – bennünk pedig a Messiás szívének értelme van.” (1Kor 2:11-16)

Modern és posztmodern nyugati világunk és világnézetünk az elmúlt évszázadokban olyan változáson ment keresztül a természetfölötti valóság értelmezésében, pontosabban fokozatos megtagadásában, hogy a fenti mondatok alapfogalmait sem úgy értjük már, ahogy eredetileg értették. Az európai gondolkodásban a deizmus, materializmus, ateizmus és racionalizmus térhódításával legfőképp a „szellem” [héberül: rúách, görögül: pneuma, latinul: spiritus] fogalmának tartalma alakult át, szinte az ellenkezőjére: ma egy lelki működést értünk rajta, amely ezen belül is az értelem területéhez tartozik (azaz nem érzelmi), és tulajdonképpen az absztrakció (elvonatkoztatás) gondolati képessége.

Mint Pál apostol mondataiból kiderül, eredetileg a „lélek” (héberül: nefes, görögül: pszükhé, latinul: anima) fogalmával ellentétes, szembeállítható valóság a szellem, Isten Szellemének megnyilvánulásai pedig a lelki [pszükhikosz] ember számára esetenként őrültségnek vagy ostobaságnak tűnnek – a későbbiekben pedig kiderül, hogy kifejezetten természetfölötti jelenségek, melyek működésének értelmezésére éppen ezért Pál apostol három teljes fejezetet szentel levelében (12–14.).

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!