1597-ben készült térkép a római kori Periplus Maris Erythraei állomásaival. Jól láthatók az afrikai Raptáig, illetve a Gangesz torkolatáig vezető útvonalak. (Forrás: Wikipédia / Abraham Ortelius: Theatrum orbus terrarum )
A kereskedők már Nagy Sándor indiai hadjárata előtt megjelentek India területén perzsiai és kis-ázsiai utakon érkezve. Amikor ugyanis a görögök szétzúzták a Perzsa Birodalmat, „szomszédai” lettek Indiának.
Ami azonban Nagy Sándort illeti, álma, hogy láthassa a Gangeszt, sohasem vált valóra. Bár a hüdaszpészi csatában még legyőzte a helyi királyt, Póroszt, ezt követően hadserege megtagadta tőle a további előrehaladást. A két kultúra találkozása ugyanakkor nemcsak árukereskedelmi kapcsolatot alakított ki, hiszen művészet vagy éppenséggel filozófia területén is hatottak egymásra. Nagy Sándor halála után a birodalmának örököseiként létrejött hellenisztikus királyságok szintén kereskedtek Indiával.
A római hódítást követően pedig Augustus reformjainak – és a megfelelő állapotú és hosszúságú utaknak – a hatására még élénkebbé vált a kereskedelem, amit szárazföldi és tengeri úton is folytattak Indiával.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2023.09.22. (XXVII/38)
