A kapitalista gazdasági rendszer egyik alapszabálya, hogy a magántulajdonban lévő vállalatok célja a profittermelés. Minél több profitot képes termelni egy vállalat, annál sikeresebbnek tekinthető, és így annál több befektetőt is vonz. Amely vállalat képes egyre több profitot termelni, az egyre értékesebbé válik.
A kapitalista rendszerben a befektetők célja mindig is az volt, hogy olyan mutatók alapján értékeljék a vállalatokat, amelyek objektívek, hisz egyedül így mérhető össze két különböző befektetés egymással. Éppen ezért érdekes, hogy az elmúlt időben óriási népszerűségre tett szert az ESG-kritériumok alapján való befektetés, amely a gazdasági teljesítmény helyett „fenntarthatóság” szempontjából ítéli meg a vállalatokat. A becslések szerint 2021-ben 120 milliárd dollárt fordítottak fenntartható befektetésekre, ami több mint kétszerese a 2020-as 51 milliárd dollárnak.
Az ESG – az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése – egy olyan keretrendszert jelöl, amely a vállalatok környezeti és társadalmi hatását, valamint vállalatirányítási módszereit próbálja mérni. A keretrendszeren belül számos tényezőt figyelembe vehetnek, mint például a szén-dioxid-kibocsátás, az alkalmazottakkal való bánásmód, vagy a kisebbségek jelenléte a vállalat vezetésében.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2023.03.17. (XXVII/11)
