hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lengyelország válaszúton: a tüntetők abortálnák a klasszikus értékeket
Lengyelország válaszúton: a tüntetők abortálnák a klasszikus értékeket

Fotó: AP / Czarek Sokolowsk

2020. 11. 05.
Az identitáskérdések mentén húzódó társadalmi szakadékot mélyíti tovább az újra fellángoló abortuszvita Lengyelországban. A katolikus egyház hitelességi válsága nem könnyíti meg a politikai érdekek mentén lavírozó kormánypártok helyzetét.

Az abortusz évek óta visszatérő politikai téma Lengyelországban, 2016-ban és 2017-ben is megpróbált keresztülvinni egy-egy ilyen szigorító törvénymódosítást a Jog és Igazságosság párt vezette kormánykoalíció, miközben a liberalizáció mellett is voltak tüntetések. A jelenleg érvényben lévő, 1993-ban meghozott, kompromisszumosnak nevezett szabályozás szerint az abortusz három esetben engedélyezhető: ha nemi erőszak vagy vérfertőzés nyomán történt a fogantatás; ha az anya élete veszélyben forog; illetve a magzat súlyos károsodása esetén. Tavaly decemberben a Jog és Igazságosság, illetve a két kisebb kormánypárt (Egyet­értés, illetve Szolidáris Lengyelország) képviselői közül összesen 119-en fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg, a jelenlegi szabályozás mennyire felel meg az élethez való jog alkotmányban rögzített alapelvének.

„Miután a korábbi szigorítási kísérletek a társadalmi ellenálláson megbuktak, most egy másik utat választottak a kormánypártok legkonzervatívabb képviselői: nem újabb törvénymódosítással kísérleteztek, hanem az Alkotmánybírósággal mondatták ki, hogy az aktuális törvény egyik passzusa, nevezetesen, hogy súlyos rendellenesség vagy életveszélyes, gyógyíthatatlan betegség esetén abortálható a magzat, alkotmányellenes” – magyarázta a Heteknek Garai Nikolett, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Hozzátette: az állásfoglalás nemcsak azért váltott ki tömeges felháborodást, mert a lengyelek többsége nem szigorítana, hanem azért is, mert a kritikusok szerint az alkotmánybírák kormánypártok által történt kinevezése nem demokratikus úton történt.

Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője a fentiekkel egyetértve megjegyezte: az Alkotmánybíróságra és a törvényhozásra a konzervatív katolikus szervezetek, illetve a katolikus egyház gyakorolta a legnagyobb nyomást abortuszügyben. Hogy ebbe a kormány most miért állt bele, arra az egyik magyarázat lehet szerinte, hogy a Jog és Igazságosság meg akarta erősíteni saját tábora ultrakonzervatív rétegét, igyekezve megakadályozni, hogy ezeket a szavazókat a koalíciós partnerek vagy az ellenzéki, radikális jobboldali Konföderáció párt elszívja.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!