hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Így vették ki a részüket a romák az 1848-as szabadságharcból
A hangszerük volt a fegyverük
Így vették ki a részüket a romák az 1848-as szabadságharcból

Forrás: Wikimedia Commons

Makki Marie-Rose / Belföld
Hetilap logó 2024.03.14. (XXVIII/11)
2024. 03. 13.
A hazai cigányság kivette részét az 1848-as szabadságharcból, mindenekelőtt kiváló zenészeik toborzó-lelkesítő munkájának köszönhetően. A romákhoz kötődik a Nemzeti dal megzenésítése vagy a Kossuth-nóta megírása is. Nem véletlen tehát, hogy a magyar cigányzene a szabadságharc leverése után is a nemzettudat és az ellenállás kifejezője volt.

Amikor 1848 tavaszán égető kérdéssé vált, hogy a magyar nemzet képes-e önmaga megvédésére saját hadsereget kiállítani, az önkéntesek toborzásában óriási szerep jutott a cigány zenészeknek, akiknek a hegedűje többet ért minden szónál. Történészek szerint szinte valamennyi ‘48-as visszaemlékező fontosnak tartotta megemlíteni, hogy roma származású katonákkal – köztük tábori muzsikusokkal, fegyverkovácsokkal vagy épp honvédekkel – is szerencséje volt együtt szolgálni.

Pontos források híján nehéz lenne számszerűsíteni azt, hogy hány roma vehetett részt a harcokban. Egyes becslések szerint a mintegy 150 ezres magyar haderőben nagyjából háromezer, különféle szolgálatot teljesítő cigány származású katona lehetett. Ha így volt, akkor ez megfelelt az országos aránynak, hisz ami az összképet illeti, a 19. századi népesség-összeírások alapján az akkori, 13 millió lakosú Magyarországon 140 ezer és 270 ezer közé volt tehető a cigány kisebbség lélekszáma.

Cigány katonazenekarok

„A leginkább emlékezetes roma szereplőkké kétségkívül azok a zenészek váltak, akik közül sokan már kezdettől fogva a szabadságharc eseményeinek aktív résztvevői voltak. Ez nem volt új jelenség a magyar történelemben, hiszen már a Rákóczi-szabadságharcban is olyan cigány prímások, muzsikusok lelkesítették a katonákat, akik a szabadságharc leverése után külföldön is ismertek lettek, és nem hagyták feledésbe merülni a Rákóczi-indulót” – mondta el lapunknak Bársony János jogász, kisebbségkutató. Miként utalt rá, a 17. század elejétől egészen a 20. századig a cigány katonazenekaroknak a háborúkban és forradalmakban játszott hazafias szerepvállalása úgyszólván nemzeti hagyományunkká vált.

Kapcsolódó anyagok

Forr a világ
Majd kétszázötven évvel ezelőtt megalakult az első magyar tudományos társaság, a Hazafiúi Magyar Társaság Pesten, báró Beleznay Miklós házában. A hazafiak a korszellemnek megfelelően, leginkább német mintára, elkezdtek foglalkozni a művelődés, az irodalom, a nyelv és a tudományok kérdéseivel. Az irodalommal foglalkozás még nem az egyéniség kiteljesítésének az eszköze volt ekkor, hanem a nemzeti felemelkedés kulcsa. Annak a nemzetének, amelynek tetszhalotti állapotából való ébresztését talán ekkor kezdték meg a kör tagjai: Bessenyei György, Ányos Pál és a többiek. Ez a társaság volt az első, de aztán sorra jött a többi, amelyek szintén foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel.
Magyary Ferenc / Belföld
Éljen a szabadság!  – E heti köszöntőnk
„Úgy gondolom, hogy Magyarország bátorsága megváltoztathatja a történelem menetét és Európa jövőjét.” Így látja Amichai Chikli, Izrael Állam diaszpóraügyi minisztere, aki az elmúlt napokat Magyarországon töltötte – többek között magas rangú kormányzati tisztviselőkkel tárgyalva – és ellátogatott a Hit Gyülekezetébe is, majd exkluzív interjút adott lapunknak. 
Semsei László / Belföld
Most vagy soha! Ilyennek láttuk a monumentális Petőfi-filmet
A monumentális Most vagy soha nem tanulmányfilm. Inkább a forradalmi nap egy alternatívája, a hangulaté a főszerep. Ezt alapozza a világszínvonalú kép meg a díszlet, és hogy az emelkedő pátoszt a humor időnként lehűti. Így aztán a romantika sem olvad túl csöpögősre.
Pálfy Gyula / Háttér
Hetek
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek Univerzum
ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:
Hetek
  • Kapcsolat
  • Médiaajánlat
  • Adatvédelem
  • Partnereink
  • ÁSZF
    • Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.
    Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
    Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!