A kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása ellen tiltakozók a Margit híd pesti hídfőjénél.(Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
Legutóbb nyolc évvel ezelőtt lehettünk tanúi hasonlónak, amikor az internetadó bejelentése óriási tiltakozást és több napon át tartó, 2006 óta nem látott embertömeget megmozgató tüntetési hullámot váltott ki. Három nappal a százezres tüntetés után Orbán Viktor bejelentette, hogy az internetadó a kitalált formában nem vezethető be, ehelyett 2015 elején nemzeti konzultációt terveznek indítani a témában. A kollektív felháborodás végül elérte célját, a netadó ötletét visszavonta a kormány.
Most 2022 júliusában vagyunk, és egy újabb, a társadalmi súlyát tekintve hasonlóan húsba vágó adóváltozást szavazott meg a parlament, melynek következtében az úgynevezett kisadózó vállalkozók élete nyár végével gyökeresen megváltozik, a népszerű adózási mód a jelenlegi formájában megszűnik.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati (kiva) adóról szóló, 2012. október 15-én hatályba lépett törvény mögötti eredeti megfontolás az volt, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása. Ennek érdekében a kormány tíz évvel ezelőtt egy olyan adózási formát vezetett be, amely a kisvállalkozók körében rendkívül népszerűvé vált, a költségvetés oldaláról nézve pedig egy biztonsággal tervezhető és egyben jól ellenőrizhető bevételi forrást jelentett.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »