A DK tudta a legtöbb szavazót mozgósítani, ám Dobrev Klára egyben a leginkább elutasított jelölt is.(Fotó: Vörös Szilárd)
A héten véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója, amelyben a 106 egyéni választókörzet jelöltjeiről, valamint a közös miniszterelnök-jelölt személyéről lehetett dönteni. A miniszterelnök-aspiránsok versenye még nem ért véget, a második forduló a tervek szerint jövő héten kezdődik, ebben az első forduló legjobban teljesítő három jelöltje – a lapzártánk idején ismert eredmények alapján: Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter – vesz részt.
Az utóbb idők legjelentősebb ellenzéki innovációjának mondott előválasztási procedúrát a szervezők egyértelmű sikerként kommunikálják, főként azért, mert több mint 633 ezren adták le a szavazatukat a szűk másfél hét alatt. Ugyanakkor a folyamat és annak eredménye számos kérdést is felvet – elsősorban az ellenzék számára.
Elsőként említhető, hogy – mint ismert – az előválasztás informatikai rendszere a választás kezdete után nem sokkal leállt. A napokban elkészült kiberbiztonsági elemzés megállapításai szerint külső támadás is történt, ugyanakkor voltak biztonsági hiányosságok és a megnövekedett terhelésre sem megfelelően készítették fel a rendszert. Mindez felveti a kérdést, hogy a két nap alatt „összefoltozott” infrastruktúrában nem maradtak-e olyan hibák, amelyek akár a választási eredmények manipulálását is lehetővé tehették.
2021.10.01. (XXV/39)
