A high-tech szektoron kívül nincs még egy olyan iparág, ahol az innováció ennyire meghatározó lenne: még alig egy évtizede az iPhone bejelentésekor az első okostelefont ünnepeltük, addig ma a VR-technológiának köszönhetően saját virtuális valóságot építhetünk fel magunknak, vagy már szinte emberszerű társalgást folytathatunk a telefonunkba beépített virtuális asszisztensünkkel. A technológiai fejlődésnek köszönhetően elképesztően átalakul az életünk: a Bank of America – Merrill Lynch elemzése szerint 2020-ra szabadidőnk kétharmadát, a kikapcsolódásra fordított összeg felét költjük majd el a technológiai szórakozásra. A VR-sisakok és a technológiai ipar termékei olyan forradalmi változásokat hoznak az oktatás, a szórakozás, a pénzügyi szolgáltatások, az egészségügy, a média, a kiskereskedelem és tulajdonképpen az élet minden területén, mint a gőzgépekkel fémjelzett első ipari forradalom óta semmi. Sokan úgy gondolják, nem az a kérdés, hogy a negyedik ipari forradalom totálisan és végérvényesen el fogja-e söpörni a ma ismert világot, hanem inkább az, hogy mikor. Ennek a jövőnek egy pesszimista megközelítését választotta a Forbes: négy olyan baljóslatú technológiai trendet gyűjtött össze, amikre 2017-ben érdemes lesz odafigyelni.
A lista első helyét a munkák robotizálása foglalja el, ami rengeteg munkahely megszűnéséhez vezethet. Az egyes munkafázisok automatizálása nem egy új jelenség, a legtöbb gyárban több munkafolyamatot már évek óta robotok végeznek, gondoljunk csak az autógyártó és összeszerelő üzemekre. Félő azonban, hogy a robotizálás itt nem áll meg, és a jövőben már nem marad olyan iparág, amit ne érintene az automatizálás.
A robotok bevetése a termelésbe a munkáltató szempontjából persze egy érthető lépés, hiszen sokkal hatékonyabban és gazdaságosabban dolgozik, mint a humán munkaerő. Ez viszont elkerülhetetlenül azzal jár, hogy sok ember utcára kerül. Egy tanulmány szerint öt éven belül 5,1 millió munkahelyet fog a mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása megszüntetni a világ 15 vezető országában. A tanulmány szerint a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területeken válik feleslegessé, vagyis elsősorban a monoton, standardizált folyamatokra épülő irodai munkák lesznek az első áldozatok. Ám idővel a nagy szaktudást igénylő és komplexebb feladatok sem maradnak érintetlenül; a tanulmány összeállítói szerint az ágazati vesztesek második helyén az energiaipar áll majd, amelyet a pénzügyi szolgáltatószektor követ. Bár a helyzet vészesnek néz ki, azért mégsem annyira borús, mint amilyennek látszik. Az eddigi ipari forradalmak központi vitatémája is a munkahelyeket megszüntető technológia köré épült, ám végül azért mindig úgy alakultak a dolgok, hogy az emberek mégiscsak dolgoztak. Várhatóan most sem lesz másként: a robotok növekvő számával párhuzamosan egyre nagyobb szükség lesz az azokat irányító és karbantartó mérnökökre, illetve informatikusokra. Így a megszűnő 5 millió munkahely helyébe 2,1 millió új munkahely teremtődik. A tanulmány arra következtet, hogy a folyamat legnagyobb vesztesei a nők lesznek, akiknek a munkakörét részben vagy egészen kiváltja majd a mesterséges intelligencia. Éppen ezért óriási az országok oktatáspolitikai felelőssége abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.
2017. 01.06. (XXI/01)
