„A német gazdaság rugalmassága ne tévesszen meg senkit! Sem az eurózóna, sem a maga érdekében nincs most helye az udvariaskodásnak!” – írta nemrég a The Economist a német gazdaság teljesítményének elemzésében. Az Európai Központi Bank (EKB) legújabb programja most ismételten megpróbálja pénzhez juttatni a hitelre váró vállalkozásokat az eurózónában, így – a tervek szerint – „olcsó pénzzel” árasztják majd el a helyi finanszírozókat. Ez a stimulus pedig lényeges eleme volna annak a helyreállási folyamatnak, amely immár még kevésbé támaszkodik a német gazdaság kapacitására és teljesítőképességére, mint annak előtte. A szándék érthető, hiszen 2008 óta minden európai ország úgy tekint a németekre, mint a végső menedékre a baj idején. De meddig tűrik ezt a német állampolgárok? A jelek szerint nem sokáig. Egyre többször és egyre hangosabban adják tudtára a világnak: nem hajlandóak azért dolgozni 70 éves korukig, hogy mások korengedményes nyugdíj mellett élvezhessék öreg napjaikat. (Lásd erről keretes írásunkat.)
Győzelmi jelentések…
A németek pedig egyre pedánsabbak az utóbbi években. „A német gazdaság idén 1,8 százalékos növekedést produkálhat, és jövőre még tovább nőhet” – írta nemrég a Reuters. Hiába az ukrán események negatív hatása, vagy a tény, hogy 2013-ban már csak 0,4 százalékkal bővült a német gazdaság, miután számos cég blokkolta a beruházásait, a helyi gazdasági minisztérium makacsul kitart a 2015-ös 2 százalékos előrejelzés mellett. „A német gazdaság most egy biztos felfutás előtt áll, és az ország két jó évnek néz elébe” – erősítette meg Sigmar Gabriel (képünkön) gazdasági miniszter a Reutersnek. Habár azt a politikus is elismerte, hogy az ukrán folyamatok befolyásolják ezt a kitekintést, mégis bízik abban, hogy a belső kereslet növekedni fog (idén 1,9, jövőre 2,1 százalékkal), ahogy a háztartások is egyre inkább többet fogyasztanak és az építőipari beruházások is újra beindulnak – tudósított a minisztérium.