Az OECD közvélemény-kutatási programjához igazodó, ezer főre kiterjedő reprezentatív felmérés szerint a többség vállalja is a járatlanságát a pénzügyek terén: a megkérdezettek 40 százaléka alig vagy egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak ezen a területen. Majd amikor pénzügyi termék vásárlására kerül sor, a lakosság több mint egyharmada semmilyen előzetes összevetést nem végez. Ezt a szintet minden bizonnyal még a piacon vásároló háziasszonyok is túlteljesítik, pedig a tét korántsem ugyanakkora. Bár az emberek közel fele tartja fontosnak, hogy tudjon a pénzügyi termékekről valamit, mégis csupán 27 százalék érdeklődik is irántuk aktívan. Érdekes, hogy a legtöbb, pénzügyi tájékozottságra vonatkozó mutató tekintetében a budapestiek és a Pest megyeiek alulteljesítettek, azaz az átlagnál is kevésbé érdeklődők és passzívabbak a pénzügyi műveltség megszerzése terén.
Az MNB kutatásában a válaszadók több mint egyharmada mondta azt, hogy az elmúlt egy évben több pénzt költött, mint amennyit megkeresett. A megkérdezettek több mint fele semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Európában a legmagasabb megtakarítási aránnyal a spanyolok büszkélkedhetnek, hiszen a jövedelmük 17 százalékát rendszeresen félreteszik. A második helyezett Franciaország, náluk ez az arány közel 15 százalék, míg hazánkban mindössze 5,3 százalék volt 2010-ben.
A hazai kutatásban részt vevők ismerik a bankszámlával, illetve készpénzátutalással kapcsolatos fogalmakat, habár a megkérdezettek egynegyede továbbra sem rendelkezik folyószámlával, ami azt jelzi, hogy sokaknál még ma is a vánkos vagy a befőttesüveg szolgál trezorként. A bankkártya iránti bizalom hazánkban erős: a válaszadók kétharmada rendelkezik valamilyen bankkártyával. Azt szinte mindenki tudja, hogy a kártyával készpénzt lehet felvenni, illetve az üzletek nagy részében fizetni is lehet vele. Az már jóval kevésbé ismeretes, hogy az üzletekben történő bankkártyás fizetés esetén nem a kártyatulajdonos fizeti a tranzakció díját, hanem a kártyaelfogadó üzlet. 44 százalékuk számára az is ismeretlen, hogy bankkártyájuk internetes vásárlások során is használható. Köszönhető ez talán annak, hogy a kutatásban részt vevők 77 százaléka bankfiókokban intézi ügyeit, és csupán 15 százalékuk bankol az interneten keresztül. Ez utóbbinak fő oka, hogy sokan még mindig nem bíznak az interneten keresztül intézett utalások biztonságában.
Talán az egyetlen, reményt keltő eredmény az volt, hogy a hitellel rendelkezők nagy többsége mára már tisztában van a devizahitelek kockázataival; így például azzal is, hogy a deviza árfolyamának változása hatással van a törlesztőrészletre, valamint hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat nem a bankokat terheli, hanem az ügyfeleket.
A pénzügyi kultúra leghatékonyabban az iskolákon keresztül fejleszthető, így a felmérés készíttetői továbbra is fontosnak tartják a Pénzügyi Oktatási Program és a „Pénziránytű iskolahálózat” támogatását. Ezek a programok szakmailag és anyagilag is segítik a csatlakozó középiskolákat a pénzügyi, vállalkozási ismeretek terjesztésében, összefogják az ilyen típusú kezdeményezéseket. Mind a programokba bekapcsolódó iskolák, mind a részt vevő tanárok részesülnek anyagi támogatásban, hogy a gyakorlati megvalósítás minél kevesebb akadályba ütközzön. A jegybank ezenkívül tájékoztató füzetekkel és látogatóközpontjának programjaival, valamint a Monetary játékkal igyekszik a fiatalok pénzügyi ismereteit számukra is élvezhető módon növelni. Ez utóbbi egy többfordulós megmérettetés négyfős középiskolai csapatok számára, amelyben a pénzzel kapcsolatos tudásukat tesztelhetik a diákok. A több száz csapat közül az idei versenyt és vele az egymillió forintos fődíjat a Bornemisza Péter Gimnázium „Nano” nevet viselő csapata nyerte.
2011. 04. 15. (XV/15)
