Szollár Domokos kormányszóvivő az „újratöltött” támogatások startja kapcsán kiemelte: az új rendszer kifejezetten a fiatalok és a nagycsaládosok számára nyújt segítséget a lakásvásárláshoz, -építéshez, illetve felújításhoz. Ennek hatékonyságáról már nyáron is megoszlottak a vélemények, most azonban – többek között – a támogatások célpontjaként megnevezett réteg érdekképviselői is kifogásolják az új feltételeket. (Lásd keretes írásunkat.)
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület már június közepén kijelentette, hogy „az új lakástámogatás alig ér valamit”, illetve, hogy az új rendszer pénzügyi egyenlege „erősen negatív, átlagosan huszadára csökkennek a lakástámogatások”. Szakmai szempontból már akkor érthetetlennek tartották, hogy miért pont az építési szezonban nem lesz lakástámogatás Magyarországon. Nem beszélve arról, hogy a lakásépítések támogatása Európa-szerte a válságkezelés és a munkahelymegőrzés markáns eszköze.
Sokak szerint az építőipar már így is „padlón van”. Sőt, a bevezetett támogatási rendszer sem tudja majd a szükséges mértékben élénkíteni a keresletet, így a munkanélküliség mértékét sem lesz képes érdemben mérsékelni. Ezzel párhuzamosan pedig a központi költségvetés vesztesége is meg fogja haladni a támogatásra korábban kiadott összeget. Ez viszont gyökeresen ellentétes az eredeti szándékokkal: a kormányzati álláspont szerint a júliusban megszüntetett rendszer a következő 3 évben több mint 170 milliárd forintos (évi átlagosan 56 milliárd) megtakarítást jelent a költségvetésnek. Az elmúlt 8 évben ugyanis 1500 milliárd forintot költöttek lakástámogatásra, a mostani rendszer fenntartására viszont csak évi 2,5-3 milliárd forintot szánnak.
Ennek kapcsán a Népszabadság emlékeztetett arra, hogy évi 3 milliárd forint legfeljebb az illetékengedmények fedezetére elég, de széles társadalmi rétegek támogatására már aligha. Számítások szerint az új feltételek mintegy 15-20 ezer embert érinthetnek hátrányosan – az előző rendszer lehetőségeihez képest.
Ezek után az is érthető, hogy több piaci szereplőt nem ért váratlanul az új rendszer. Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezetője a Heteknek kifejtette: „Tudtuk, milyen változások lesznek október elsejétől, így nem rejtett túl sok újdonságot azok bevezetése. Az időzítés jó volt, hiszen a szocpolnak és a fiatalok otthonteremtési támogatásának megszűnése miatt várható volt a piac visszaesése. Drasztikus csökkenést mégsem lehet érzékelni, főleg, ha leszámítjuk a szokásos nyári ingatlanpiaci visszaesést.” Kühne Kata úgy látja, hogy az új támogatási programmal kapcsolatosan már vannak érdeklődők. A bevezetése jót tesz az ingatlanpiacnak a szokásos őszi fellendülés mellett, habár a rendszer igazi hatékonyságát majd csak hónapokkal később lehet majd felmérni.
A hitelstart másnapján a Világgazdaság (VG) is árnyaltan méltatta a konstrukciót. A „jóval szigorúbb feltételek miatt komoly kihelyezésre ennél a hiteltípusnál már nem is lehet számítani” – írta a lap. Valóban, az új konstrukciót eddig csak három kereskedelmi bank emelte be a palettájába – az OTP Bank, a K&H Bank és az FHB. Ezek közül az utóbbi most december 31-éig ingyenes értékbecslést is kínál a hiteligénylőknek. A VG szerint még a korlátok ellenére is számítani lehet arra, hogy az új rendszer a forinthitelek „malmára hajtja a vizet”, és az utóbbi hónapokat jellemző 8-10 milliárd forintos lakáshitel-kihelyezés tovább növekszik majd, miközben folytatódik az euróhitelek emelkedése is. Úgy tűnik, hogy semmi sem akadályozza meg azonban a svájci frank alapú hitelek lassú, de biztos elpárolgását a banki kínálatokból.
Interjú Morvainé Bajai Zsuzsannával, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettesével
Mi a véleményük az új lakástámogatási rendszerről? Megfelel a várakozásaiknak?
– Nagy bajnak tartjuk az előző lakástámogatási rendszer megszüntetését. Rendkívüli mértékben csökkeni fog azoknak a többgyermekes családoknak a száma, akik az új támogatási rendszer segítségével lakást tudnának vásárolni.
Kifejezetten a NOE kérésére került bele az új rendszerbe a gyerekszámmal növekedő kamattámogatás. Ez valamelyest enyhíteni fogja azoknak a többgyermekes családoknak a havi törlesztőrészletét, akik képesek a kívánt önerőt megtakarítani, ezenkívül hitelképesek is. De ez egy nagyon szűk kör. Feltétlen szükség lenne bőkezűbb támogatási rendszer kidolgozására, hiszen a lakáskörülmények nagymértékben befolyásolják a családok döntéseit a gyerekszámról is.
Reálisak az új elvárások a nagycsaládosok számára?
– Minél több gyerek van egy családban, annál kisebb az esélye, hogy igénybe tudják venni a támogatást. Hiszen nagyobb családnak nagyobb lakásra, azaz nagyobb önerőre és nagyobb hitelképességet jelentő jövedelemre van szüksége. Viszont ahol több a gyerek, ott nagyon kicsi a valószínűsége, hogy mind-
ehhez kellő mennyiségű pénzt meg tudjanak takarítani a szülők. Örülünk viszont, hogy sikerült elérnünk: három vagy több gyermeket nevelők esetében a kamattámogatás igénybevételének korhatára – életszerűen – magasabb, mint az egy- vagy kétgyermekeseknél.
Új lakás esetén többgyermekes családok számára rendszerint nem elég segítség a családnagyságtól függetlenül limitált nagyságú hitel törlesztéséhez igényelhető kamattámogatás. Lakásfelújításra talán tényleges segítséget nyújt majd a változtatás.
2009. 10. 09. (XIII/41)
