Kondorosi Ferenc, a frissen kinevezett új rend kormánybiztosa meglepő
elképzeléssel debütált. A biztos szerint nincsen még pontos értékhatár, de
kiindulópontként 125 ezer forintos limitet túllépő vásárlás esetén az üzletben
be kellene mutatni a személyi igazolványt és az adókártyát. Az eladónak
fénymásolatot kellene készítenie a dokumentumokról és eljuttatnia az Apehnak,
amely összevetné a vevő bevallott jövedelmével.
Az elképzelés a feketegazdaság és az illegálisan szerzett jövedelmek legális
elköltése elleni lépés, ám a hasonló célokkal egyetértők közül is sokan
bírálják.
A kifogások szerint rendkívül alacsony a 125 ezer forint, hiszen bútor,
hűtőszekrény, szőnyeg, építőanyag, műszaki cikk vagy éppen sportszer és hasonló
nagyságrendű termékek vásárlását érintené, amely a hétköznapi élethez szükséges
javakat jelenti. Felmerült 1-1,5 milliós nagyságrend is, de alapvetően nem
változtatna ezen a tényen.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megkeresésünkre
elmondta, több szempontból sincs értelme a javaslatnak. Egyrészt azért, mert az
igazán nagy értékű dolgokról most is van nyilvántartása a hatóságnak. Aki eddig
is feketézett, jól ismeri a kiskapukat. Az állampolgárok és a vállalkozások
vagyonelemeiről eddig is létezett nyilvántartás, mint például az autóról,
ingatlanról.
A másik probléma az – mondta a főtitkár –, hogy nagyon könnyen kijátszható. Elég
csak néhány órát utazni, és máris külföldön vásárolhatunk, amiről nem szerezhet
tudomást a hivatal. A jövedelmüket eltitkolók csak annyit vásárolnának itthon,
amennyi arányban lenne a bevallott jövedelmükkel, a nagy részét pedig a
szomszédos országokban költenék el. Az is nagy hiányossága az elképzelésnek,
hogy semmi sem gátolná meg az embereket abban, hogy egyik nap az asztalt vegyék
meg, másnap pedig a székeket. Mindezeket a hiányosságokat semmiképpen sem
orvosolná az esetleges magasabb értékhatár.
Az sem tisztázott – tette hozzá Vámos György –, hogy mire köteleznék a
kereskedőket. Valóban el kellene kérni a vevők igazolványait vagy elegendő lenne
az adatok bemondása, amit ellenőrzés nélkül el kellene fogadniuk? Ha elegendő
csupán a bemondás, vajon van-e értelme az egésznek – tette fel a kérdést a
főtitkár –, hiszen ebben az esetben bárki nevét, akár a haragosa adatait is
bemondhatnák. A külföldi vásárlók helyzetét egyáltalán nem rendezi az
elképzelés: elkérhetik-e tőlük az okmányaikat. Ha nem, elhiszi-e majd a revizor,
hogy az üres rublikák mind külföldi vásárlót takarnak?
Vámosi György hangsúlyozta, hogy a szövetség támogatja a fekete- és a
szürkegazdaság elleni harcot, de ennél az elképzelésnél – mint mondta – a
vagyonosodási vizsgálat hatékonyabb fellépés. Véleménye szerint nem a vásárlók
vizsgálatára van szükség, hanem a jövedelemszerzés területét kellene figyelni. A
vagyonosodási vizsgálatnál több nem indokolt – szögezte le a főtitkár.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmannak ezeken felül más jellegű megjegyzései
is vannak. Nem többnek, mint ötletbörzének tartja a nyilvánosságra került
elképzeléseket.
Kérdésünkre elmondta, nem elsősorban az összeghatár a kérdés, az alapvető
probléma az ilyen faj-ta adatkezeléssel van. Ez a fajta, cél nélküli úgynevezett
készletező adatgyűjtés ellenkezik ugyanis az Alkotmánnyal. Csak olyan adatot
lehet gyűjteni és kezelni – hívta fel a figyelmet Péterfalvi –, ami a cél
eléréséhez feltétlenül szükséges. Ha valaki becsületesen adózó állampolgár,
akkor miért van szükség az adataira? – tette fel a kérdést.
Az ombudsman szerint jelentős probléma az is, hogy kvázi rendőrökké tennék a
kereskedőket. Ha a kereskedők nem ellenőrizhetik a bemondott adatokat, semmi
értelme nincs a rendelkezésnek, ha viszont ellenőrizhetik, kvázi hatósági
jogosítványokat adunk az eladóknak.