Fotó: S. L.
Az új direktíva szerint egy hektoliter kukoricának 71-73 kilogrammnak kell
lennie, a termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet, a
törtszemarány 10-rol 5 százalékra csökken, míg a hosérült szemek aránya 3
százalék helyett 0,5 százalék lehet. A Bizottság a változást a kukorica
eltarthatóságával indokolta, mert jelentos készletek állnak az intervenciós
raktárakban, az értékesítés lassan halad, az új szabályozás alapján az unió csak
többéves tárolásra alkalmas kukoricát akar átvenni.
Az intervenció egy piacszabályozási intézkedés, amely az EU által az egyes
terményekre meghirdetett intervenciós ár alatt lép életbe. Az EU garantálja a
termelok felé, hogy az intervenciós áron felvásárolja terméküket, tárolja, és
piaci kereslet esetén vagy szociális célokra értékesíti. A termék az unió
tulajdonába kerül, az intervenció költségeit a tagállamok hitelezik meg. Az
intervenciót az EU és a tagállamok elszámolása zárja le az értékesítést
követoen. Jó üzlet az intervenciós tárolás, amelyet az unió külön finanszíroz.
A hazai termelok eloször 2004-ben vehették igénybe az intervenció lehetoségét.
Az elmúlt két év alatt mintegy 8 millió tonna búzát és kukoricát ajánlottak fel
intervencióra. Jelenleg a hazai raktárakban körülbelül 6 millió tonna gabona
található, amelybol körülbelül 4,5 millió tonna a kukorica. Az unióban
felvásárolt összes kukoricakészlet mintegy 80 százalékát a magyar kukorica teszi
ki. A Bizottság a minoségi paraméterek megváltoztatásával a raktáron lévo
készletek nagyságát akarja csökkenteni.
Az unióban az intervenciós beavatkozások következtében felhalmozott gabona-,
hús-, tejpor-és vajhegyek következményeként 1992-ben elindult a Közös
Agrárpolitika reformja. Ennek egyik fo célja a termelok felkészítése a piaci
értékesítésre.
A hazai termeloi árak a csatlakozáskor mélyen az intervenciós árak alatt voltak.
Az ágazat növénytermesztési stratégiája az intervenciós rendszer igénybevételén
alapult. Szakértok már 2003-ban jelezték, hogy a hazai elgondolás szembe megy a
Közös Agrárpolitika reformjával, és az unió várhatóan lépéseket tesz a
nagyarányú intervenciós igénybevétel ellen. A PHARE és a SAPARD, valamint az NFT
I. forrásai is a hazai mezogazdaság piaci lehetoségre épített strukturális
reformját szolgálták volna. Ezzel szemben a források nagy része épp a
gabonatermelés és az intervenciós raktározási lehetoségek javítására
fordítódott. A mostani uniós szigorítást majdnem egyéves egyeztetési folyamat
elozte meg. A német és francia termelok képviseloi ragaszkodtak az intervenciós
szigorításokhoz, nem kívánják forrásokkal támogatni a magyar raktárra való
termelést.
Az ügyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelet írt José Manuel Barrosónak, az
EB elnökének, amelyben jelezte, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz
fordul a szigorítás eltörlése érdekében. A levél indokai között szerepel a
betakarítás elotti módosítás, a hatástanulmány elmaradása és a piac
kiszámíthatatlansága. Barroso válaszul jelezte, hogy a döntést tizennyolc
tagország támogatta, megváltoztatása nem valószínu.
Gogös Zoltán FVM-államtitkár szerint azonban nincs pánikra ok, az idei termést
várhatóan csak igen kis részben érinti majd a változás. Idén csak közepes,
hektáronkénti 6,3 tonnás termésre számíthatunk kukoricából. A kukorica ára
jelenleg meghaladja az intervenciós árat, így egyenlore nem indul el a
felvásárlás. Gogös kiemelte, hogy a jelenlegi termés mintegy nyolcvan százaléka
megfelel a megváltoztatott uniós eloírásoknak.
Szakértok felhívták a figyelmet az intézkedés kedvezo hatásaira is. A minoség
szigorítása hajtóerot jelent a nemzeti mezogazdasági stratégia elkészítésére, az
intervencióra való termelés helyett a piacon értékesítheto termékek
eloállítására. Tény, hogy jelenleg a hazai intervenciós felvásárlások
finanszírozásában több mint 140 milliárd forintja áll a magyar költségvetésnek.
2006. 10. 27. (X/43)
