Az elmúlt két évtizedben több átfogó kísérlet is történt a magyar közigazgatás reformjára. Eddig sikertelenül. A reformok talán egyedüli eredménye a folyamatosan változó szabályozási és intézményi környezet, amelynek követése az érintetteknek is nehézséget okoz.

Az Európai Bizottság megszigorította az idei kukoricaintervenció minoségi eloírásait. A Bizottság a magyar intervenciós gabonakészletet sokallva döntött a változtatás mellett. Olyannyira egyhangú a döntés, hogy nem valószínu, hogy eredménnyel járhat a magyar kormány tiltakozása az Európai Bíróságnál. Ugyanakkor a szigorítás nyomán remélheto, hogy az intervencióra termelo magyar mezogazdaság végre strukturális reformokra kényszerül a piacképesség érdekében.

Az Európai Bizottság megszigorította az idei kukoricaintervenció minoségi eloírásait. A Bizottság a magyar intervenciós gabonakészletet sokallva döntött a változtatás mellett. Olyannyira egyhangú a döntés, hogy nem valószínu, hogy eredménnyel járhat a magyar kormány tiltakozása az Európai Bíróságnál. Ugyanakkor a szigorítás nyomán remélheto, hogy az intervencióra termelo magyar mezogazdaság végre strukturális reformokra kényszerül a piacképesség érdekében.

Amíg a hazai mezőgazdasági kormányzat és a termelők egyre jelentősebb energiákat fordítanak az EU jelenlegi agrártámogatási rendszerének megértésére, elfogadására, a felkészülésre és új intézményrendszerek kialakítására, az Európai Unió meghozta döntését az agrárfinanszírozás teljes átalakítására. A 2005-től esedékes reform alapjaiban érinti a Közös Agrárpolitikát, a KAP-ot.

Meghökkentő ötlettel állt elő az Oktatási Minisztérium (OM) az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) legutóbbi ülésén. A magyarországi vállalkozók által a szakképzés gyakorlati oktatásának finanszírozására befizetett pénzekből (amelyek a Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alap részébe folynak be) a kormány közalapítványt hozott létre a határon túli magyar nemzeti közösségek, illetve a nyugati szórványmagyarság anyanyelvi és kulturális identitásának megőrzése céljából. A kormányzati oldal arról tájékoztatta az OSZT-t, hogy a kormány december elején 30 millió forinttal létrehozta A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványt és kormányhatározatban az első évi működési költségekre 500 millió forintot ígért a Szakképzési Alapból.

Az orosz gazdasági válság hatása elérte az Európai Unió sertéstartóit is. Beszűkültek az exportlehetőségeik, felgyülemlettek a készletek, ezért a tárolási költségek enyhítése céljából az Unió jelentősen megemelte a sertéshús exporttámogatását. Ez az intézkedés érzékenyen érinti a magyar sertéstartókat is, mert a támogatott EU sertések lényegesen olcsóbban jelentek meg a nemzetközi piacon, mint a hazaiak.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elkészítette az 1999. évi agrártámogatási rendszerre vonatkozó javaslatait, amelyhez a kormányzattól mintegy 150-160 milliárd forint támogatást vár. Ez a támogatási összeg közel 40 milliárd forinttal haladja meg az 1998. évi keret. Ez a pénz az ágazat gazdasági eredményeit figyelembe véve nem sok, éppen fedezné a mezőgazdaság sajátosságai, a viszonylag lassú pénzmozgás és rövid távon alacsony nyereség következtében felmerülő ágazati hátrányokat.

A békéscsabai nagygyűlésen a szeptember 18-án megválasztott Gabonatermelők Tárgyaló Delegációja sikeresen tárgyalt, és az országos demonstráció megindítása előtt megállapodott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetőivel.

A hazai gabonatermelők eddig biztosan számíthattak a környező országok piacaira. Az átlagosnak nevezhető 4,5-5 millió tonnás búza és 5 millió tonna kukoricatermés közel felét exportra termelik a gazdálkodók. Amikor az elmúlt évben elvetették a most problémát okozó búzát és kukoricát, az érvényben lévő nemzetközi szerződések arról biztosították a termelőket, hogy kormányközi szerződések támogatják a kiszállításokat. A betakarításra a helyzet azonban drámaian megváltozott. Ezt tekintjük most át.

A búzagond viharának elcsitulását követően újabb és újabb "bombákra" derül fény. Az idei bortermésből, az eladásra termelt borból 800.000–1 millió hektoliter értékesítésére még nincsen szerződés. A borválságot megelőzendő, a kormányzat a meglévő és várható borfelesleg levezetésének módszerein dolgozik. Mintegy 250 ezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, bár a terv még nem volt tárcaegyeztetésen sem. Az eszközök között szerepel többek között az exporttámogatás, a lepárlás és a tárolás támogatása. Továbbá intézkedéseket terveznek a borhamisítás felszámolására, hiszen a hazai fogyasztás növelése is megoldást jelentene a túltermelés problémáira.

Az elmúlt héten továbbterjedt a határokon túlra a magyarországi gabonatermés problémája. Több szomszédos ország, valamint CEFTA-tagállam mezőgazdasági termelői próbálták rábírni saját kormányaikat, hogy állítsák meg az olcsó magyar búza behozatalát. A romániai termelők például a határ lezárásával akartak követelésüknek nyomatékot szerezni.

A gabonafronton a nyári meleg miatt, illetve ellenére tovább gyűrűznek az események. Kidolgozták javaslatukat a termelők képviselői is. Az Agrárkoordinációs Fórum, melynek tagja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Parasztszövetég is, javaslatot tett le az agrárkormányzat asztalára. Elképzelésük szerint az állami felvásárlás mellett az aktív piaci elemekre épített segítség lehet a megoldás. Azt javasolják, hogy minden termelő részére, aki nem vehet részt a garantált áras, valamint az intervenciós felvásárlásban, tonnánként 3500 forintos támogatást adjon a kormány – amennyiben kereskedőknek vagy felhasználóknak értékesítik a gabonájukat. A javaslatban szereplő elgondolás nem ró további tárolási, finanszírozási, bonyolítási terheket az államra, és nem okoz további értékesítési gondokat. A Fórum javaslatára érdemi válasz nem érkezett. Információk szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) falai között újabb elgondolások születnek. Torgyán József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ezekhez a tervekhez próbál más tárcák költségvetéséből adófizetői forintokat szerezni a közvélemény befolyásának felhasználásával. A minőségi előírások megváltoztatásával kívánják bővíteni a felvásárolható gabonák körét. Az FVM négyszeresére akarja emelni a megengedett fuzáriumfertőzés határértékét, és ezzel bővíti a felvásárolható gabona mennyiségét. Ugyanis a magántermelők által termelt gabona nagy része a határérték feletti mennyiségben fuzáriummal fertőzött, s így nem kerülhetne kereskedelmi forgalomba. A fuzárium gombafertőzés által termelt toxin sok kellemetlenséget, betegséget okozhat mind a humánfelhasználásban, mind a takarmányozásban. A szabvány megváltoztatása, amely szabályozza az egyes gabonafajtákban megengedett fertőzés mértékét, közvetlenül veszélyeztetheti a fogyasztók egészségi állapotát is. Köztudott, hogy Magyarország élen jár a daganatos megbetegedések világstatisztikájában. Az már sajnos nem köztudott, hogy hátul kullogunk a mezőgazdasági termékek minőségvizsgálatában. Bárki, aki rendelkezik földdel, termelhet mezőgazdasági árut, de föld nélkül is hizlalhat sertést vagy nevelhet más állatot. Anélkül, hogy a szükséges szaktudását, az általa alkalmazott technológiákat bárki is számon kérné vagy ellenőrizné. A végtermékek közel 30-40 százaléka saját fogyasztásra kerül, vagy kéz alatt, feketén értékesítik. A felhasznált műtrágyák, mérgek és takarmányok használatát, összetételét semmivel sem kell bizonyítani. Sokszor felmerült az elmúlt években, hogy a szabadság és a szabadosság nem azonos. Vajon az FVM mint a polgári érdekek érvényesítője a mezőgazdaságban, miért nem a szabványok megszigorításában, minőség-ellenőrző rendszerek bevezetésében és a szakmai tudás elismertetésében érdekelt. Autót is csak jogosítvánnyal lehet vezetni, ez társadalmilag elfogadott. A mezőgazdasági termeléshez, amely veszélyesebb, mint az autóvezetés, nem kell jogosítvány. Vajon hogyan nézne ki Budapest közlekedése, ha a vezetni nem tudó sofőrökhöz igazítanák a közúti közlekedés szabályait? Biztonságos lenne a közlekedés? Mind az ország egészségi állapota, mind a kereskedelmi szempontok azt támasztják alá, hogy ellenőrzött technológiákat és alapanyagokat felhasználó, szakmai tudással rendelkező, ellenőrizhető termelők árui kerüljenek minőség-ellenőrzéssel védett kereskedelmi forgalomba. Az ország nem engedheti meg, hogy a mezőgazdasági termékek minősége károsítsa a polgárok egészségét. A magyar mezőgazdaságban az elmúlt nyolc évben sokan és sokféle módszerrel kívántak "rendet" tenni. Ezek a "rendek" szűk csoportok rendjei voltak. Ebben a folyamatban változás szükséges. A minőség oldaláról alighanem szektor- és tulajdonsemlegesen lehetne rendet tenni a mezőgazdaságban. Aki részt kíván venni a minőségi termelésben, annak szükséges az elinduláshoz támogatást nyújtani, de aki csak minőségen aluli termékétől akar megszabadulni, és nem vállal semmit annak érdekében, hogy jövőre ne ugyanolyat termeljen, annak az adófizető polgárok forintjaiból nem szabadna részesednie.