Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint összességében optimista a kép, hiszen a vállalkozók döntő többsége jól reagált, működő megoldást talált a forint árfolyamsáv-szélesítés nyújtotta kihívásokra. Csökkentették a költségeiket, fokozták a termelésüket, illetve emelték az áraikat. A GVI friss felméréséből azonban kiderül, hogy a vállalatok kétharmadát hátrányosan érintette az árfolyamsáv drasztikus kiszélesítése, fele jelentős exportvisszaesésről számolt be. Az érintett vállalatok hetven százaléka mozgósította a tartalékait, felvett hiteleket, igénybe vett állami támogatásokat. Azok a cégek, amelyek nem voltak erre képesek, nehéz helyzetbe kerültek. Az árfolyamváltozás abszolút vesztesei azok a cégek, amelyek 1995 előtt alakultak, jelentős bérmunkahányaddal és hazai beszállítókkal rendelkeznek, kis nyereséggel dolgoznak. Megjegyzendő, hogy ez éppen az a kis- és középvállalkozói réteg, melyet a sávszélesítő Orbán-kabinet oly kiemelten támogatott a Széchenyi tervben.
A sávszélesítés hosszú távú hatásai még nem egyértelműek, a folyamat maga viszont biztosan visszafordíthatatlan – szögezte le Parragh. Félő, hogy a most csőd szélére jutott kiskereskedők – közvetlen állami támogatás híján – el fognak tűnni a hazai palettáról. A szóba jöhető indirekt kormányzati beavatkozások (például piacra jutási és egyéb támogatások) is csak azoknak a cégeknek jelentenének segítséget, melyek eddig is viszonylag jól vették az akadályokat.
2002. 07. 05. (VI/27)
