Csillag István gazdasági, Kovács Kálmán informatikai és László Csaba pénzügyminiszter a parlamentben. Bottal üthetik Fotó: MTI
László Csaba pénzügyminiszter meglepőnek nevezte, hogy az államháztartás hiánya lényegesen nagyobb lett a tervezettnél. Szerinte az államháztartás négyhavi hiánya jóval meghaladja a normális mértéket, hiszen az előírt 3,2 százalékról 4,2 százalékra ugrott, s ez azt jelenti, hogy a hiány az egész évre kivetítve 172 milliárd forinttal lépheti túl a megengedettet. László aggályosnak nevezte, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag kimerítette a kezességvállalási keretet is. A 100,2 milliárdos keretből csupán 4,2 milliárd forintot hagytak a Medgyessy-kabinetre, de ebből is 3 milliárdot el kell különíteni a Forma–1-es futamra, s az általános tartalékból is csak 3,4 millió forint maradt.
Sajtóhírek szerint az új kormány elődje számos kezességvállalásra vonatkozó rendeletét visszavonja, főként sportberuházások, illetve állami földeladással kapcsolatos területen, leállítanak több stadionépítési projektet.
A parlamentben éles hangon kérte számon az új kormány az új ellenzéken az utolsó hetek költekezését. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) első embere kifejtette, hogy április 7. és május 7. között kilencvenhét olyan döntést hozott az Orbán-kormány, amelynek anyagi vonzata van – s ez közel 400 milliárdot tett ki. Gy. Németh Erzsébet MSZP-s honanya egy 21 milliós tételt emelt ki, amelyet szoláriumbérletre költött a MeH. Deutsch Tamás – akiknek havi 480 ezer forintos bérleményt fizet az állam – a felvetésre csak annyit mondott: a munkáltatónak gondolnia kell a dolgozók egészségi állapotára.
Az új miniszterek lázas munkában igyekeznek feltárni tárcáik pénzügyi, jogi állapotát. Általánosságban elmondható, hogy a minisztériumok májusig bezárólag elköltötték az éves keretük 80 százalékát. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a leköszönő miniszter több száz milliós pályázat felől döntött május utolsó két hetében. Kommunikációs pályázatra például több "nemzeti" oldalhoz kötődő lap pályázott, közöttük néhány milliós pályázatot meg is nyert a Magyar Nemzet. Az új vezetés mozgásterét rendkívül behatárolja a túlköltekezés, hiszen a kiadások messze az időarányos felett járnak, a kötelezettségvállalások pedig két-három évre előre megkötik a kezüket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kasszája gyakorlatilag üres: az éves 300 milliárdos keret 10 százaléka áll csupán rendelkezésre. A Gazdasági Minisztérium igazgatásába tartozó Széchenyi terv 100 milliárdos összegét is kiosztották, sőt a jövő évi keret terhére is elbírálták a pályázatokat. Az Ifjúsági és Sportminisztérium áprilisig kimerítette a féléves keretét, és soron kívül 80 millió forint jutalmat osztott szét a dolgozók között. A Népjóléti Minisztérium a távozó munkatársaknak 102 millió forintot fizetett ki végkielégítés címén. Az Oktatási Minisztérium új vezetősége – saját bevallása szerint – nehéz helyzetben lesz az idén, hiszen a rendelkezésre álló források jelentős (81 százalékát) elköltötte az előző vezetés, a pénzeszközök jelentős részét kivonták a tárca hatóköréből, és a háttérintézmények részére utalták át. A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a tárca legnagyobb pénzügyi alapja, a KAC a jövő év végéig teljes egészében ki lett merítve.
Az Orbán-kormány időn és kereten túli költekezését jogilag ugyan nem lehet kikezdeni, erkölcsileg azonban aligha lehet menteni.
2002. 06. 07. (VI/23)
