– Az állami búzaátvétel már több hete tart, mégis nagyon sok kérdés
teszi próbára a gazdák és a felvásárlók türelmét. Miniszter úr szerint mikorra
rendeződnek ezek a vitás kérdések?
– A viták két kérdés körül zajlanak. Az egyik az intervenciós
felvásárlás, amellyel az 50 tonna alatti búza-, árpa-, rozs- és triticale-terméssel
rendelkezőket kívánta támogatni a tárca abban, hogy termésüket, amennyiben az a
különböző kategóriáknak megfelelő minőségi és egészségügyi (fertőzöttségi)
előírásokat kielégíti, teljes egészében értékesíteni tudják. Ezen intézkedés
jogosságát vonták egyesek kétségbe, de meggyőződésünk szerint egyrészt
szükséges, másrészt jogszer? az FVM rendelkezése.
A másik vitapont az átadásra felajánlott áru minősége, illetve minősítése. Úgy
gondoljuk, hogy a minőség olyan alapvető kérdés, amelyben nem lehet visszalépni.
Kizárólag a maga kategóriájának megfelelő minőségi termék, alapanyag adható el,
csak a szigorú minőségi követelményeket kielégítő áru lehet versenyképes. A
Kisgazdapárt programjában csakúgy, mint a kormány agrárprogramjában az szerepel,
hogy alapvetően nem a tömegtermelést, hanem a minőségi termékek előállítását
kell előtérbe állítani azért, hogy az ország természeti adottságait minél jobban
ki lehessen használni.
Természetesen azt biztosítani kell, hogy a minősítés objektív, pontos legyen. Éppen
ezért azzal is segítjük a búzatermelőket – amint azt a napokban megjelent
közlemény is tartalmazza –, hogy az FVM Gazdaszolgálati Irodája minőségi panasz
esetén részt vesz a minősítés független ellenőrzésében, adott esetben pedig az
eljárás költségeit is fedezi.
– Korábbi nyilatkozataiban napvilágot látott: "aratás körül mindig sok a
feszültség". A szaktárca milyen hosszú távú megoldásokat tervez, hogy a jövőben
ne ez jellemezze a mezőgazdaságot?
– A mezőgazdaság helyzetének általános javulása vezethet a feszültségek
oldásához. Megjegyezzük, hogy a mezőgazdasági termelés specialitásaiból fakadóan
a legfejlettebb mezőgazdasági kultúrával és hosszú ideje működő mezőgazdasági
szabályozással rendelkező országokban is tapasztalni lehet feszültségeket. De
tompítani, kezelésükre megoldásokat kidolgozni nem csak lehet, hanem kötelességünk
is. Ezért készíti el az FVM az agrárgazdaságra vonatkozó középtávú
stratégiáját ez év őszén. E koncepció fokozatos és következetes megvalósítása
a záloga annak, hogy a termelők – és a feldolgozó élelmiszeripar is – stabil,
kiszámítható feltételek között dolgozzon.
Így például olyan szaktanácsadási program is kimunkálásra kerül, amelynek keretei
között a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kisgazdaságok segítséget kapnak a
jó minőség? végtermék előállításához. De a tanácsadáson túl fémzárolt
vetőmag akciónkkal is segíteni kívánjuk a minőségjavulást a gabonatermesztő
kisgazdaságok esetében. Ennek keretei között a termelők olyan jó minőségű,
csávázott vetőmagot kapnak terményükért, amelynek alkalmazása a megfelelő
agrotechnikai munkák elvégzése mellett – nem optimális időjárási körülmények
esetén is – biztos, megfelelő minőség? termés betakarítására ad lehetőséget.
Ösztönözni kívánjuk a szerződéses gazdálkodás térnyerését, vagyis azt, hogy a
termelők úgy kezdjenek neki az adott termék előállításához, hogy tudják kinek és
milyen kondíciók mellett értékesíthetik a végterméket.
– A búzaválság után számíthatnak-e a kukorica betakarításánál hasonló
tünetekre, illetve hogyan kívánják ezt megelőzni?
– A mai adatok szerint jó kukoricatermésre lehet számítani. Szeretnénk
hangsúlyozni, hogy ezt nem sorscsapásként, hanem a magyar mezőgazdaság
adottságaiból, lehetőségeiből fakadó eredményként kell értékelni. Véleményünk
szerint a kukoricapiacon is szembe kell nézni a hazai felhasználást meghaladó
többlettermés értékesítési gondjaival, valamint a világpiaci túlkínálat miatt
kialakuló alacsony piaci árakkal. Úgy véljük, hogy a kukoricapiac könnyebben
mozdulhat, de rásegítő intézkedések ma elkerülhetetlennek látszanak. A
közeljövőben születhet döntés az alkalmazandó eszközökről, de alapvetően a
búza esetében már megismert lépések várhatóak. Fontos kérdés, hogy a
gazdaságdiplomácia milyen eredményeket fog elérni a környező országokkal
folytatott, a különböző kereskedelmi akadályokkal kapcsolatos tárgyalásokon.
– Szárnyra kelt a hír, hogy a honvédség használaton kívüli
repülőgép-hangárokkal kívánja a betakarítást és a betárolás ütemét
felgyorsítani. Igaz-e az állítás?
– A Honvédelmi Minisztériumot az FVM kereste meg azért, hogy amennyiben a
tárolótér elégtelennek bizonyulna, ilyen szükségtárolóként felhasználható
objektumok rendelkezésre bocsátásával segítse a termés elhelyezését.
Természetesen csak a minden szempontból biztonságos, előzetesen fertőtlenített
hangárok, színek jöhetnek szóba, és az is tény, hogy egyes, katonai célokra nem
használt honvédségi építményekben már hoszszabb ideje, rendszeresen folyik
tárolás.
– Milyen lehetőségeket lát a jövőben a gyengébb minőségű, nem kenyérgabona
értékesítésére, hasznosítására?
– A gabona és ezen belül a búzatermelés sajátossága, hogy étkezési és
takarmányminőség egyaránt képződik. Átlagos körülmények között ezek aránya
60:40 százalék. Az elmúlt évben ez az arány megfordult, idén pedig az eddigi
minőségi információk szerint a termés mintegy fele étkezési célú búza. A
takarmány célú kalászosgabonák csak az állattenyésztésben hasznosíthatók,
feleslegük pedig exportban kerül értékesítésre.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »