Bár a Massachusetts General Hospital kutatói által előállított vese még csak kis hatásfokkal dolgozik az igazihoz képest – huszonhárom százalék beültetés előtt, és mindössze öt százalék utána –, az eljárást mégis hatalmas áttörésként értékelik. A kísérletet vezető kutató, Dr. Harald C. Ott a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy egy tíz-tizenöt százalékos hatékonysággal működő vesével a betegek már nem lennének a dialízishez kötve. A kutatók szerint ez a mostani eredmény még csak a kezdet, és ezt a hatékonyságot sikerül majd javítani.
A Nature Medicine-ben közölt eljárás során a kutatók egy meglevő veséből indultak ki, amelyet megtisztítottak minden olyan eredeti sejttől, amely nem a vese vázszerkezetéhez tartozott. A végeredmény egy fehéres színű veseváz lett, amely csak a vér-ereket és a többi „csövet” tartalmazta. A tisztítást követően ezt a vázat egy másik állat sejtjeivel töltötték fel, majd tizenkét napig egy olyan inkubátorba helyezték, amely a patkány testének körülményeit utánozta. Az eredmény meglepő volt: a mesterséges vese működni kezdett. A beültetést követően a hatásfoka visszaesett, de a transz-plantáció sikere előrevetíti a módszer jelentőségét. A donorszervek beültetésénél folyamatosan fennáll a kilökődés veszélye, ami miatt a pácienseknek akár élethossziglan az immunrendszert elnyomó gyógyszereket kell szedniük. A bostoni kutatók által alkalmazott eljárásnál ezt a problémát sikerült megkerülniük azzal, hogy az eredeti vázat a beültetésre váró patkány sejtjeivel töltötték fel, így a kilökődés veszélye már nem fenyeget. Az természetesen további vizsgálatokat igényel, hogy az így beültetett vese hosszú távon is működőképes marad-e.
A nagy veseigény miatt – az Egyesült Államokban mintegy százezren várnak donorra – azonban ez az eredmény reményt ad arra, hogy már belátható időn belül műveséket is lehet használni a transzplantációk során.
2013. 05. 03. (XVII/18)
