Hogyan élték meg Schmuck Andorék akcióját, vagyis hogy, mint a napokban kiderült, elhappolták önök elől az Együtt 2014 nevet?   – Nem tartom barátságos gesztusnak, semmi szükség nem volt rá, hogy lefoglalják ezt a nevet.  Mennyi kárt okoztak ezzel?  – Mindenképpen kárt okoztak, mert hátráltatják a mi bejegyzésünket, ám a történtek ellenére sem változtatjuk meg az Együtt nevet: ez a mi brandünk, „politikai márkajelzésünk”.És ha mondjuk a Schmuck Andor szervez egy nagygyűlést Együtt 2014 néven a Sportcsarnokba, és odaviszi a tízezer nyugdíjasát, ahogy ezt megtette korábban is?– Nem gondolom, hogy ezt tenné, drága mulatság. Nem érné meg neki, hogy bajkeverőként tűnjön fel a politikai közéletben.  Nagyon jóhiszeműen áll hozzá.– Van 600 ezer mérhető támogatónk, de ennél sokkal több ember ismer már minket Magyarországon. Tudják, hogy az Együtt 2014  Bajnai Gordonhoz köthető. Lehet ilyen troll akciókat szervezni, de kockázatos vállalkozás.Meglepte önöket, hogy balról legalább annyit kapnak, mint jobbról? Mert Schmuck Andor mellett Hagyó Miklós munkatársa is feltűnt a bejegyzési történetben, ő pedig konkrétan az MSZP-hez köthető.– Egy új politikai erőnek mindig ki kell vívnia a magának a helyét a már létező pártok között. Tudtuk előre, hogy meg kell küzdeni ezért a helyért.A napokban ért véget az Együtt hathetes országjáró akciója. Ön hány településen járt?– A szövetség képviselőiként 80 településre utaztunk el, összesen 200 programot szerveztünk. Én nagyjából harmincon vettem részt.  Ezek alapján mit gondol, mi fáj az embereknek leginkább?– A csalódottság és a jövőtlenség az egyik legnagyobb probléma. Nagyon nagy baj, mert minden azon múlik, milyen jövőt látnak maguk előtt az emberek. Van-e valami, amiben hinni lehet, amire számítani lehet, válságos időben látunk-e magunk körül kapaszkodókat. Azt kell, hogy mond­jam, a jövőtlenség általános életérzés minden generációban.Említette, hogy fél évvel a színre lépésüket követően is azt tapasztalták, hogy sokan nem ismerik az Együtt 2014-et. Ez nem riasztó?– A helyzet részben a nyolcvanas évek végére emlékeztet, amikor egyszer már megfordultam a politikában. 1988-ban sem fértünk hozzá a közmédiához, ezért a személyes jelenlétre helyeztük a hangsúlyt, ahová csak tudtunk, elmentünk. Ez ma is járható út, másrészt a társas média, az internet adta lehetőségekben van sok kiaknázatlan lehetőség.    Az üzenet célba juttatása a kampány egyik része, a másik maga az üzenet. Mit gondol, mekkora esélye van a rezsicsökkentés ellen demokráciacsorbítással, korrupciós vádakkal küzdeni?– 15 évig az Európa Tanácsnál dolgoztam, lényegében az összes európai országban megfordultam. Alapvetően demokráciafejlesztéssel foglalkoztam, aminek ezek a kérdések a kulcs ügyei: a korrupció, a politikai részvétel, az, hogy mennyire gondolkozunk tudatosan a demokráciáról. A volt szocialista országokban ez a fajta megértés még most is gyerekcipőben jár.Ha jól értem tehát, üzeneteik eljuttatásában eleve hátrányból indulnak, egyik fő üzenetük pedig értetlenséggel találkozik. Miben bízik ezek után?   – Nem vagyok elkeseredve, mert egy hasonló helyzetből induló választást egyszer már végigcsináltam: egy soha senki által nem gondolt politikai összeomlást néztem végig közelről  1989-ben. Meggyőződésem, hogy nincs olyan autoriter rezsim, ami egy idő után nem omlik össze. Az emberek normálisak, talán hiszékenyebbek, mint szeretnénk, és az is igaz, hogy manipulációval sok mindent el lehet érni, de előbb-utóbb lelepleződnek a disznóságok. Majdnem egy év van a választásokig, ennyi idő alatt még nagyon sok mindenre fény derülhet. Orbán Viktor rendkívül kockázatvállaló személyiség. A sikere is ennek tudható be részben: minden várakozást képes felülmúlni a gátlástalanságával. Olyan ez, mint egy szerencsejátékosnál: sokáig működik a dolog, aztán egyszer csak mindent elveszít. A közelmúltban is volt néhány olyan eset, amikor Orbán nem tudta felmérni a cselekedetei következményeit: például a baltás gyilkos ügye, vagy amikor Magyarország náci megszállására utalt Angela Merkel egyik nyilatkozatára reagálva. Ezek súlyos politikai hibák, ezeket egyelőre még túlélte. Én talán türelmesebb vagyok, mint az emberek többsége, akik riadtan néznek a Fidesz elképesztő dominanciájára, és azt gondolom, innen is lehet győzni.Ön a Fideszben kezdte a pályáját, jól ismeri a miniszterelnököt. Sokak szerint megváltozott az akkori Orbán Viktor.– Azt hiszem, a fő karakterjegyeink az életünk során állandóak. Orbán Viktor radikális és kockázatvállaló személyiség volt mindig. Amikor a pártállam ellen kellett fellépni, akkor az ilyen típusú forradalmár attitűd nagyon hatékony volt. Hozzáteszem, a nyolcvanas évek végén nem ő volt az első számú Fidesz-vezető: sokan dolgoztunk ott, ő fokozatosan tett szert vezető szerepre. Visszatérve a kérdésére, az évek során sarkosabbá vált a személyisége, egyre harciasabbá és radikálisabbá. Kormányfőként, békeidőben ez nagyon káros.Hatalomtechnikai szempontból viszont az egyik legsikeresebb a hazai palettán.– Egy olyan személyiség, aki elsődlegesen csatatérként kezeli a politika színterét, az bizonyos értelemben előnybe kerül. Azok pedig, akik nagyvonalúbbak és nem a személyes célrendszert, hanem a közjót tekintik mindenek előtt valónak, azok ilyen helyzetben háttérbe szorulnak. Vannak dolgok, amit érdemes Orbántól megtanulni, és vannak, amik ellen határozottan fel kell lépni. Nem len­ne kívánatos, hogy a magyar politikában kizárólagossá váljon a háborús logika.Hogyan tudja a rengeteg, sokszor házon belül is ellentétes érdeket érvényre juttatni úgy, hogy közben nem esik szét a rendszer?  – A Fidesz azért működik, mert rendkívül centralizált szervezet. Ma a túlélés az elsődleges érdek, a cél az, hogy az ember bármi áron a rendszer része maradjon. Így van a mai Fidesz-elit kiválogatva: az elmúlt 15 évben végig lehetett nézni, hogyan cserélődött ki a több száz fős Fidesz-elit ennek a logikának a mentén. És az is igaz, hogy amikor egy kormány kétharma­dos többséggel rendelkezik, ráadásul 2006 óta a Fidesz dominálja az önkormányzatokat is, akkor nagyon sok pozíciót tud szétosztani. Nem csak pénzt lehet osztogatni, pozíciókat is. Visszatérve a beszélgetésünk elejére, számomra drámai volt látni az országjárásunk során, hogy milyen szinten vannak lerabolva a Fidesz-városok az országban. A trafikmutyi csak egy aprócska része a rendszernek. Ez viszont helyi szinten még jobban dühíti az embereket, hiszen minden kisvárosban igazodnia kell ahhoz a szűk Fidesz-elithez, amelyik a hatalmat gyakorolja: ők jelölik ki az iskolaigazgatókat, ők jelölik ki, hogy ki kaphat munkát a középítkezésen, ők adnak pozíciókat a helyi médiában.Miért nem csapódik le ez a düh és frusztráció az ellenzék oldalán a támogatottság növekedésében?– A kiábrándultság egyelőre a bizonytalanok 45 százalékos arányában mutatkozik meg. Itt még nagyon sok lehetőségünk és rengeteg feladatunk van.Bajnai és Mesterházy is bejelentkezett a miniszterelnök jelöltségre.– Nem baj.Sok ellenzéki szavazót taszít a szemmel látható marakodás.– Az ellenzéki pártok az együttműködés során is a legjobb pozíciót akarják elfoglalni, ez a politika realitása. Ahogyan a politika realitása az is, hogy 2014 tavaszán csak olyan ellenzéki együttműködésnek lesz esélye legyőzni a rezsimet, amely több embert tud megszólítani együtt, mint a benne lévő pártok külön-külön. Annak kell majd a miniszterelnök-jelöltnek lennie, aki új szavazókat tud hozni, különben Orbán marad a miniszterelnök.

„Orbán Viktor árvízi tevékenysége politikai szempontból hatékony.” „Túljátszotta a tragédiát, az emberek tudják, hogy nem ért a vízügyhöz.”

Dokumentumokkal alátámasztott cáfolatot ígért Volner János Jobbik-alelnök fantommá vált egykori cégei kapcsán, ám úgy tűnik, ezzel ugyanúgy adós marad, mint a nevezett vállalkozások a közterhek megfizetésével. Időközben viszont újabb beszédes adatok kerültek elő.

Miközben a katolikus alsó papság szinte teljes egészében megtagadta az együttműködést a kommunista állambiztonsággal, a főpapság súlyosan kompromittálódott: a püspökök túlnyomó része kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel. Az egyházvezetés – különös módon – a diktatúra puhulásával párhuzamosan egyre inkább elkötelezte magát az ország kommunista uraival – derül ki a téma szakértőjével készült interjúból.

Miként óvta meg Orbán Viktort és pártját Antall József a korai elhasználódástól? Milyen oldalak és miért hiányoznak Göncz Árpád dossziéjából? Melyik kommunista titkosszolgálati vezetők cáfolták már 1990-ben a mai ügynökvédők legnagyobb hazugságait? Miért maradt el az állambiztonsági rendszerváltás? Ilkei Csaba könyvéből mindez kiderül.

A fogadkozások ellenére ebben a kormányzati ciklusban sem történt lényegi előrelépés a kommunista állambiztonság megismerhetősége érdekében. A sok titkot rejtő mágnesszalagok tartalmát nem engedték nyilvánosságra hozni, a levéltár működése nehézkes, a pénz kevés. A téma iránt elkötelezett kutatók ennek ellenére nem adják fel: Tabajdi Gábor A III/III. krónikája című könyve a napokban jelent meg.

A Jobbik jövő évi parlamenti listáját is átírhatja a református egyház ifjabb Hegedűs Lóránttal kapcsolatos döntése, mellyel a lelkész anticionista nép­gyűlésére kívánnak reagálni. Az ördög persze ezúttal is a részletekben lakik.

Tél óta nincs közvilágítás Tarnabodon, mert az áramszolgáltató megunta, hogy a helyiek lopják az áramot.

Rosszabbul áll a Jobbik a határon túli magyarság körében, mint az anyaországban, ezért a megfelelő számú külhoni szavazat eléréséhez 2014-ben új stratégiára van szükség. A Felvidék és Erdély azonban így is, úgy is „elesett”, ezért oda nem szabad túl sok erőt fecsérelni. A Szávay-féle HÖK-modell viszont a határon túl is működőképes.

Eddig is tudható volt, hogy Magyarország a korrupt országok élvonalához tartozik, ám mindezt immár egy bonyolult, tudományos alapokon nyugvó nagymintás felmérés is bizonyítja. Tömören: a kormányváltás előtti közbeszerzéseken nyertes cégek 80 százaléka az új hatalom alatt képtelen győzni, míg a mostani nyertesek nagy része korábban rendre a vesztesek között szerepelt.

Elpocsékolta a tehetségét, állítja lapunknak adott interjújában Havas Henrik. Az ismert műsorvezető és író a közelmúltban túlélt súlyos betegség hatására sem zökkent ki „megfigyelői státuszából”, ami a kívülállónak sokszor közönyösségnek, cinizmusnak tűnik. Havas figyel a pápák üzeneteire, az örökkévalóság viszont nem nagyon hozza lázba, az „úgynevezett megtérések” pedig irritálják.

HÖK-ös kapcsolati tőkéje és jó szervezőkészsége áll a mérleg egyik serpenyőjében, személyével kapcsolatos botrányok a másikban: hogy merre billen el a mérleg nyelve, vagyis, hogy a Jobbikban elengedik-e a kezét, még nem dőlt el. Szávay István-portré, háttérrel.

A Putyin-Orbán találkozó előtt a paksi atomerőmű oroszok általi bővítését csak lehetőségként említette a magyar kormány, míg a találkozó óta már eldöntött tényként kezeli. Rácz András Oroszország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa  szerint ez az eljárás nem feltétlenül áll összhangban az uniós normákkal.

Jó hírnév megsértése miatt beperelte a Jobbik Karsai László történészt, aki egy tévéműsorban neonácinak nevezte a pártot. Az alperes azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a Jobbik neonácisága tudományos vita tárgya, és nem a jog által szabályozandó kérdés.

Megadóztatná a kormány a külföldi, jellemzően svájci bankszámlákon tartott 1000 milliárd forintnyi összeget, melyet tulajdonosaik éppen a közteherviselés elkerülése céljából vittek külföldre, jelentette be január közepén Lázár János államtitkár.

Megkezdődött a választási kampány: a kormányoldal a 2010-ben levitézlett bal­-oldal visszatérésével és az azzal járó számtalan meg­szorító intézkedéssel operál, míg az ellenzék a csúnya gaz­dasági mutatókkal gyalulja a kormányt. A Hetek az utóbbi napok két slágerét, a minimál­bér-emelést és a tizenharmadik havi nyugdíjat, továbbá a jóléti intézkedések alapjául szolgáló gazdasági növekedés elmara­dását vizsgálta.

A Fideszről jelentő belsőkörös aktivista, a társai elárulására nem hajlandó punk zenész, ész nélkül zajló iratmegsemmisítések, munkásőrök és párttagok, ügynökök és KGB-összekötők. A Hetek számtalan cikket közölt a kommunista állambiztonsági szolgálattal kapcsolatban, ám ez a mostani az első alkalom, amikor a gépezet ilyen magas rangú hivatásos résztvevője szólal meg. Az illető egykor a hírhedt III/III-as alosztály operatív tisztje volt, ma már polgári foglalkozást űz. Az interjú elkészítéséhez egyetlen feltételt szabott: inkognitója megőrzését.

Hiánypótló intézmény vagy egy akadállyá vált szövetséges eltávolítása? Milliárdos költségvetéssel kezdhet nemzetstratégiát kutatni az egykori székelyudvarhelyi polgármester.