Bogdán László, a Cserdi falut sikertörténetté tevő polgármester 2020. július 14-én tragikus hirtelenséggel, 47 évesen elhunyt. Szegény sorsú roma családban született Pécsett, 1974-ben. Anyagi okokból nem tanulhatott tovább, saját magát képezte. 2002-től alpolgármester, 2006 óta volt polgármester Cserdiben. Korábban segédmunkásként dolgozott, majd egy multinacionális cég igazgatói posztjáig emelkedett. Polgármestersége alatt Cserdiben a korábbi 80-90 százalékos munkanélküliséget 15-20 százalékra szorították vissza. Bérmunkákat szerezett, és a falu fejlesztése is állandó munkalehetőségeket adott a helyiek számára. Számos házat felújítottak, fürdőszobát építettek olyan házakban, ahol addig csak lavór volt. A falusiak 40 hektár földön gazdálkodnak, krumplit, hagymát termesztenek és van 25 szabadtartású mangalicájuk is. Az önkormányzat deficitmentesen működött, adósságuk nem volt. 

Milyen visszajelzéseket kapott a köcsögmentesítési akciója miatt?

– A falu hivatalos e-mail címére csak pozitív levelek jöttek: matematikustól kezdve külföldön élő szélsőjobboldali tudóson keresztül értelmiségiekig sokan gratuláltak. Még Bayer Zsolt is.

Ő mit írt?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

„Már nem azt mondja, amikor hazamegy, hogy nyakon szúrlak”

Felállva tapsolt 74 ország képviselője, amikor Bogdán László, Cserdi polgármestere áprilisban az ENSZ New York-i székházában felszólalt a cigány nők hátrányos helyzete miatt, illetve azért, ahogy a „cigány macsóférfi-kultúrában” a nőket kezelik. Amerikai lapok elismerően írtak a beszédéről, itthoni férfitársai viszont nem tüntették ki az akcióért, mi több, nem roma oldalról le is rasszistázták. A téma kapcsán közös beszélgetésre invitáltuk Bogdán Lászlót és dr. Orsós Zsuzsa egészségügyi prevencióval foglalkozó biológust, rákkutatót – mindketten mély- szegénységből jöttek, s a maguk módján jelentős erőfeszítéseket tesznek a cigányság felemelkedéséért.

Makki Marie-Rose / Háttér

hetilap

A cigánytelepről a kutatólaborba

„Amint szembesültem a cigánytelep hátrányaival, a szembenállás erősödött bennem. Egyre jobban belém vésődött a tudat, hogy ha nem tanulok, akkor nincsen innen kiút” - mondta lapunknak Horváth József rákkutató, a Roma Sajtóközpont által kiírt Aranypánt-díj 27 éves győztese. A díjra, melyet az USA magyarországi nagykövete jelenlétében adtak át, olyan roma fiatalokat jelöltek, akik munkájukkal elismerést váltottak ki környezetükben. A rákkutató bioló-gussal egy rádióinterjú és egy másik médiamegjelenés között találkoztunk.

Somorjai László / Háttér

hetilap

Cigánytelep mellől indult, most gyárigazgató

„A többségnek nem érdemes külföldre mennie. Magyarországon manapság sok valódi lehetőség van, csak ezeket fel kell ismerni, és élni kell velük” – mondja Söregi Tibor, a Nidec GPM Hungary kft. berceli gyárának igazgatója, aki romaként futott be komoly karriert.

Makki Marie-Rose / Háttér