Egy órával ezelőtt jött ki a Képíró Sándor által indított per tárgyalásáról. Volt rá példa korábban, hogy egy háborús bűnös visszaperelte Önt?–ŰTörtént egy ehhez hasonló eset Skóciában, 1988-ban. Könyvet írtam, melyben egy litván gyilkos egység tisztjével is foglalkoztam. Az illető azért fordult bírósághoz, hogy megakadályozza a könyv megjelenését.  Milyen hatással van Önre Képíró cinizmusa? Elbizonytalanítja, netán feldühíti?  –ŰAz, hogy egy tömeggyilkosság végrehajtásában asszisztáló személy cinikus velem szemben, irreleváns. Engem leginkább az foglalkoztat, hogy kihallgatják-e a magyar hatóságok, mert a legfőbb cél, hogy a társadalom tudja meg, mi történt Újvidéken. És nyilvánvalóan azt is szeretném, hogy elnyerje a büntetését. Korábban azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan háborús bűnössel sem találkozott még, aki megbánta volna, amit tett. Mi lehet ennek az oka? –ŰKépesek hazudni önmaguknak, a családjuknak, mindenkinek. Én főleg Kelet-Európából származó háborús bűnösökkel foglalkoztam, litvánokkal, lettekkel, magyarokkal, horvátokkal, akik „hazafias antiszemita” légkörben nőttek fel. Ezekben a társadalmakban akkor minősültek hazafinak, ha zsidót öltek. Mi volt a benyomása Képíróról?–ŰTipikus kelet-európai antiszemita. Véleményem szerint az ilyen emberek nem feltétlenül hittek a náci faji ideológiában, miközben kollaboráltak a nácikkal. Különböző okok miatt váltak antiszemitává: például évszázadokon át a keresztény antiszemitizmuson nevelkedtek, vagy gazdasági okokból gyűlölték a zsidókat. Ami közös bennük: a zsidók gyilkolása közben meg voltak róla győződve, hogy hazafias cselekedetekben vesznek részt. És ez ennek a borzalmas történetnek a lényege. Hadd említsek egy történetet, ami jól példázza ezt a hihetetlennek tűnő állítást: néhány nappal azt követően, hogy a nácik megérkeztek Litvániába, ötvenkettő zsidó férfit halálra ítéltek. A kivégzésüket különösen kegyetlen módon hajtották végre – nagyszámú nézőközönség, köztük nők és gyermekek előtt, akik lelkesen tapsoltak. A szerencsétlen áldozatok egy része úgy halt meg, hogy szétrobbantották a gyomrukat. Amikor mindegyikükkel végeztek, valaki felment a pódiumra és elkezdte énekelni a litván nemzeti himnuszt. Az éneklésbe bekapcsolódott az összes jelenlévő. Fel kell tenni a kérdést: mi köze van a litván himnusznak zsidó litván polgárok meggyilkolásához? Meg voltak győződve arról, hogy a zsidók meggyilkolása hazafias dolog. A nácivadászat egyik célja az, hogy felhívja a fiatalabb nemzedékek figyelmét arra, mi történt a holokauszt során az érintett országokban. De nagyon sokan tisztában vannak a tényekkel, és ez igaz Magyarországra is, ennek ellenére van egy tizenhét százalékos támogatottságú szélsőjobboldali párt, amely lépten-nyomon antiszemita megnyilvánulásokat tesz.  –ŰAttól, hogy valaki tud valamit, nem biztos, hogy tudatosítja is magában, és nem biztos, hogy levonja a megfelelő tanulságokat. Egy olyan ember, aki antiszemita ideológiával, rasszizmussal terhelt időszakban nő fel, nem feltétlenül képes levonni a konklúziót, hogy a holokauszt egy borzalmas dolog. Tudja, hogy mi történt, de letagadja. Vagy ha nem is tagadná, azt mindenképpen tagadja, hogy a magyaroknak ehhez bármi közük volna. Képíró tökéletes példája ennek: amikor ma elhagyta a bíróságot, egy újságíró megkérdezte, sajnálja-e azokat az embereket, akiket az ő közreműködésével meggyilkoltak. Azt felelte, nem bánt meg semmit, mert nem követett el semmilyen törvénybe ütköző dolgot.    Ettől azonban nem keseredhetünk el, sőt még keményebben kell dolgoznunk, hogy minden lényeges információt a nyilvánosság elé tárjunk. Szeretném megragadni az alkalmat a Hetekkel kapcsolatban: példaértékű volt, ahogy a lapjuk beszámolt a Zentaiügyről. A Hetek ebből a szempontból is nagyon fontos közszolgálati tevékenységet végez.   Hallott róla, hogy Magyarországon ismét van csendőrség? A Jobbik hozta létre, és nem veteránokról van szó. –ŰEzt most hallom először. De éppen ezért mondom, a mi feladatunk az, hogy megpróbáljuk tudatosítani, milyen veszélyt jelent a szimpátia a nyilasmozgalommal, illetve támogatóikkal, hiszen Magyarországon ők hajtották végre a holokauszt bűntetteit. A csendőrség újjászervezése nagyon veszélyes jel. Hány ma is élő náci háborús bűnös van Magyarországon? –ŰEzt senki nem tudja, de nemcsak az Önök országát illetően, hanem minden ország esetében ugyanez a válasz. Jelenleg két honfitársunk szerepel a legkeresettebb háborús bűnösök listáján. Zentai Károly ügye öt éve húzódik, Képíró Sándoré négy éve. Ez átlagos a praxisában?–ŰA Zentai-ügyben a magyar kormány azt tette, amit tennie kellett. Felvette a kapcsolatot Ausztráliával, és kérte Zentai kiadatását. A döntés az ausztrálok kezében van, éppen ezért a magyar hatóságokkal szemben semmilyen kritika nem fogalmazható meg. A Képíró-ügyben más a helyzet: Képíró Sándor Magyarországon él, szerintem már régen ki kellett volna hallgatni. Képíró ügye egy nagyon különleges eset, mert nagyon sok részletes, precíz információm van vele kapcsolatban. Kérdés tehát, hogy mire várnak a hatóságok. Bent ültem a tárgyaláson, és számomra úgy tűnt, megfordult a szereposztás: bár ebben a perben Ön a vádlott, Képíró pedig a vádló, Ön részletesen kifejtette a Simon Wiesenthal Központ céljait, miközben Képíró Sándor szánalmasan védekezett. –ŰMegindító volt érezni a tárgyaláson résztvevők támogatását, ugyanis nagyon sok országban gyűlölnek az emberek, azt kívánják, bárcsak halott lennék. Sőt, az interneten indítottak egy „Öld meg Zuroffot!” című fórumot. Budapesten egészen más fogadtatásban részesültem, és ezt szeretném megköszönni Németh Sándornak és Juditnak, valamint a Hit Gyülekezetének. Én is úgy érzem, sikerült ismertetnem a bíróság előtt a munkánk célját. Ez a siker azonban nem elsősorban nekem vagy az intézetünknek fontos, hanem Önöknek, magyaroknak. Én nem itt élek. Hazamegyek Izraelbe, és az ottani problémáinkkal fogok foglalkozni. A magyaroknak viszont fontos lenne szembenézni a saját történelmüknek ezzel a borzalmas fejezetével, és ennek az a legjobb módja, ha a felelősöket az igazságszolgáltatás elé állítjuk. Számtalan náci háborús bűnöst kutattak fel, állíttattak bíróság elé. Hogyan viszonyul ezekhez az emberekhez? –ŰSemmiféle személyes kötődésem nincs ezekhez az emberekhez. Nem engedhetem meg magamnak, hogy érzelmi kapcsolatba kerüljek velük, hogy gyűlöljem őket.

Miközben a Fidesz vasárnap megduplázta polgármesterei számát, Orbán Viktor ifjúságának színhelyén, Felcsúton és Alcsútdobozon alulmaradtak a kormánypárti jelöltek. Ezt meg kell nézni!

Hetvenhat évvel és több mint nyolcvan kötettel a háta mögött is lefogadnám, hogy dolgozik valamin. –ŰA Vasas történtét írom meg, jövőre lesz százéves a klub. 1911-ben alakult, benne van a teljes történelem. Vas- és fémmunkások ott, Angyalföldön, egy grundon elkezdtek játszani, fokról fokra előreléptek, és az 1940-es években a magyar antifasiszta ellenállás jelképévé váltak. 1944. március 19-én, amikor a németek bejöttek, egész Budapest két gesztusra volt képes tiltakozásként: Bajcsy-Zsilinszky Endre pisztollyal fogadta a csendőr nyomozókat, a Vasas pedig ki mert állni az Újvidék ellen. Újvidék, Kolozsvár akkor, a második bécsi döntés után a magyar NB1-ben játszott. A Fáy utcai pálya teli volt rendőrrel, nyomozóval. (És hát ki is kaptunk négy–nullra.) A center halfunk, Nagy 2 Ferenc az illegális kommunista párt tagja volt, megtudta, hogy le akarják tartóztatni. A kitört öltözőablakon keresztül gatyában menekült el. ’45 után újra elkezdődött a játék, egy darabig a régiekkel, majd csináltak egy kirakatcsapatot, ami nem ment semmire. Azután Kádár lett a klub alelnöke, akit ’49-ben életfogytiglanra ítéltek, ami nem volt jó ómen a csapat számára sem. Sok közepes év után 1955-ben hihetetlenül tehetséges fiatal gárda jött össze, ezek fölhúzták a csapatot, és ’57 tavaszán, az úgynevezett gyors bajnokságban nyert először a Vasas bajnokságot. Akkor már Lajos bácsi, Baróti Lajos volt az edzőnk. Később szövetségi kapitány lett, és így jött az Illovszky. Akkor nyert öt vagy hat bajnokságot a csapat. Az utolsót akkor, amikor a kisebbik lányom született, 1977-ben.  Emlékszem egy olyan évfordulóra, amikor „csodás módon” szintén a Vasas végzett a bajnokság élén, Váradi Béla gólkirály lett, és száz gólt sikerült lőni az idényben. –ŰAz a Győr elleni három–hárommal sikerült, ami egy bundameccs volt. Három–kettőre vezettek a győriek a Fáy utcában, ott álltam. Szívesen hinném, hogy nem volt bunda, de az volt. Ezzel együtt csodálatos csapatunk volt: Mészáros, Török Peti, Hegedűs, Komjáti Bandi, Kántor, Gass, Müller, Zombori, Kovács István, Izsó Ignác, Váradi Béla. Aztán Izsó és Mészöly is átment jobboldalra. Írtam is az Izsónak a Vasas híradóban, hogy ez nem az a hely, ahol nyíltan zsidóznak egy MTK elleni meccsen. Most a Markovics az elnök, aki a vízilabdás nagy Markovics Kálmán fia. Ő mindent megpróbált, de nem tudom, hogy fogja bírni anyagilag. Állítólag háromszázmillió forint hiányzik az éves költségvetésből, úgyhogy nem biztos, hogy lesz valami ebből a könyvből. Mi hajtja, hogy hetvenhat évesen ennyit dolgozzon?–ŰMi mást csináljak? Tőlem elvárják, hogy írjak. Nagyon furcsán és önhitten hangzik – bár ne volna igaz –, de én vagyok a magyar baloldal. Jó, vannak önmagukat baloldalinak minősítő pártok, de az MSZP-t mint baloldali alakulatot kivetik, akárcsak Thürmert. Én nem tudok úgy végigmenni az utcán, hogy meg ne szólítsanak. A példaképeim, Kádár János vagy Magvetős kiadóm, Kardos György testét úgy rakták a koporsóba, hogy minden erejük elfogyott, mindent kihoztak magukból céljaik megvalósításának érdekében. Én is így szeretném befejezni. Hogy képletesen mondjam, az én testemet is üresen rakják a koporsóba.  Hogy egy napja? –ŰFél ötkor kelek, bár néha sikerül ötig is aludni. Kis torna, reggeli, újságolvasás, meló. Mennyi? Ma már hat-hét óránál többet nem dolgozom, és korán fekszem, éjfél előtt.Hogyan tudja mérni munkája hatását? –ŰMit gondol, mennyi egy magyar prózai műnél az átlag példányszám? Csak saccolok: két-háromezer.–ŰAz én könyveim esetében legalább harmincezer, de van, amelyiknél több. Egyetlen bók, amit komolyan lehet venni, hogy pénzt adnak az ember könyvéért. Ráadásul az én olvasóközönségem szegény, nem Orbán vagy Gyurcsány vásárol Moldova-könyveket.Az emberek megveszik a könyveit, elolvassák. És azután?  –ŰNem adják be az antikváriumba. Vagy arra gondol, mi változik a világban? Olyasmit kér számon, amit nem lehet egy embertől számon kérni.  Nem kérem számon, csak kérdezem. –ŰNagyon sokat találkozom emberekkel, majálisokra járok, vásárra. És nem azt mondják, hogy jó egészséget, vagy hosszú éle­tet, hanem hogy tartson ki, Gyurikám. Kell hogy jelentsek valamit, ha ezt várják tőlem. Nem sok olyan ember van a szemük előtt a közéletben, aki nem okozott csalódást. Nekem nincs egyetlen sorom sem, amelyet megbántam volna. Írtam rossz könyvet, nem is keveset, de olyat, amit szégyellnem kellene, olyat nem. Már 1954-ben nekimentem Nagy Imrének, nem vártam ’57-58-ig, leírtam parasztpolitikájának teljes érthetetlenségét. ’56-ban fegyverrel harcoltam a fennálló hatalom ellen, Kádárt gyűlöltem. Aztán, évek alatt, fokozatosan megváltozott a véleményem róla. Mégpedig azért, mert huszonöt jó évet ajándékozott ennek a rothadt, szerencsétlen, nyomorult országnak. Rendszeresen kifejezi, hogy ma is Kádár János híve. Ami azért ellentmondás szerintem, mert egy író, egy művész szabadságra vágyik. A Kádár-rendszerben viszont nem volt szabadság.   –ŰMilyen szabadság?Politikai szabadság. Natan Saranszkij szerint ott van szabadság, ahol ki lehet menni a város főterére, és nyíltan, szabadon lehet bírálni a hatalmat. –ŰAz LMP-s Kukorelli Endre íróval volt erről egy vitám a tévében. Ő azt mondta, hogy a Kádár-rendszer kultúrpolitikája bizonyos formai dolgokat nem engedett meg neki. Ezt elhiszem, és nem is helyeslem. Mégis azt kérdeztem: Volt hol laknod? Volt. Volt mit enned? Volt. Járhattál külföldre? Mert nem a rendszerváltozás hozta a külföldre utazás lehetőségét. Ha ezeket a dolgokat összeveted azzal, hogy nem írhatsz formabontó verseket, ha a közül választhat, hogy óriási a munkanélküliség, de mondhatsz bármit, vagy aközött, hogy legyen mit enni – a többség az utóbbit választja.Többről volt szó, mint a formabontó versek tilalma. Egypárti diktatúra volt.  –ŰAnnál többet az MSZMP sem engedett meg magának, mint amit a Fidesz most megenged.  Ezzel nem tudok egyet érteni. A rendszerváltás előtt nem volt szabadság, azóta viszont van.  –ŰA szabadság a termelőeszköztől való függetlenséget jelenti a Kommunista Kiáltvány szerint, de ez az ország nyomorog. És nem ma kezdett nyomorogni. És visszatért a fasizmus, hallgassa meg, milyen szövegek mennek bizonyos tévékben, újságokban. Ez hiányzott?Nem ez hiányzott.–ŰMenjen végig a körúton, nézze meg, hány üzlet zárt be, menjen végig Miskolcon: teljesen tönkretették a magyar ipart és a kereskedelmet. Miskolcon egy évet voltam, láttam, elpusztult.  Ez jó?Ez nem jó, a demokrácia mégis jobb a diktatúránál. –ŰDéry Tibortól hallottam száz éve, hogy elméletileg minden lehetséges, még gőzfürdő is Ungváron. Lehetséges, hogy önnek nagyon szép lelke van, nem látni át a bőrkabátján. De gyakorlatilag? Tízmillió embernek normálisan, tisztességesen, elfogadható életszínvonalon kellene élni. Magyarországon a demokrácia nem jelent semmit. Vagy majdnem semmit.  Beszéljünk inkább az új könyvéről, a Harcolj vagy menekülj című riportkötetről! Mi mindent tudott meg a tűzoltókról? Miért ők állnak a lakossági bizalmi index élén? –ŰNem egy helyen felírták a szobájuk falára: a tűzoltó előtt az egyenruha szent. Tisztában vannak vele, hogy rossz a munkabeosztásuk, nyomorultak, nehezen találnak mellékfoglalkozást, a sok távollét miatt széteshet a családjuk. Ennek ellenére tizenöt-húszszoros túljelentkezés van, és ez nem tegnap kezdődött. Miért van ez, miért akar az én unokám is tűzoltó lenni? Nincsenek sokan, ezerhétszáz ember vigyáz Budapestre és huszonhat kisebb helységre a főváros körül. Egy évet töltöttem közöttük, több tűzesethez is kivonultam velük. Egy év alatt nem láttam egyetlen parancs-visszautasítást, nem láttam egyetlen embert sem visszafordulni a baj elől, nem láttam egyetlen olyan tűzoltót sem, aki szolgálat közben vagy utána akár egy deci bort is megivott volna. Hogy tudja megoldani, hogy miközben beleássa magát egy lehangoló témába – és az utóbbi időben több lehangoló könyvet is írt, az Ormánságról, Miskolcról… –ŰMagyarország lehangoló……Szóval, hogy ne vegye magára az adott téma terhét? –ŰAzt kérdezi, hogy érzem magam? Nagyon rosszul. Nem vagyok boldog, meg kell küzdenem, hogy erőt gyűjtsek az íráshoz, hogy legyen kedvem valamivel foglalkozni. Néha, amikor megkeresnek, vagy például amikor dedikáltam a Blahán, és százával jöttek az olvasók, az ad valamit, hogy van értelme, és nem csak sötétben fütyörészek. De az a helyzet, hogy kívül kerültem az irodalmon. Rólam nem írnak. Elsősorban a szocialista-liberális sajtó gyűlöl, még csak ellenségnek sem hajlandó kinevezni. Sose titkoltam irántuk való megvetésemet. Amit Kádár mondott a politizáló értelmiségről, hogy úgy viseli magán a meggyőződését, mint a zsoldos az egyenruháját, és bármikor kész anyagi előnyökért vagy hízelgésért másikra cserélni – az változatlanul érvényes. Ha Orbán úgy gondolja, maga mellé tudná állítani őket. Ez az oka, hogy mostanában nincsenek szatirikus vagy humoros írásai? Vagy csak én nem találkozom velük?–ŰVolt egy szatirikus kötetem, az Éjféli napsütés, két éve adták ki. Persze van olyan könyvem, amiről a feleségem sem tudta, hogy megjelent. (Moldova kinéz a kávézó ablakán: éppen az ismert rendszerváltó SZDSZ-képviselő halad el a Kossuth téren.)Ő egy igen érdekes figura, a lektorom volt. És nem volt vonalasabb lektorom nála. Miután 1973-ban megírtam a Negyven prédikátort, átolvasta, majd közölte, hogy mit kell változtatni. Például: én azt írtam, „reformata”, szerinte azt kellett volna: „reformáta”. Nem volt igaza, nyolc évig tanultam latinul, Senecát fordítottam, elég jól. Haladunk tovább, egyszer csak azt mondja, ezt a mondatot ki kell hagyni. Mire én: Ez már a huszadik tétel, amit felsorolsz. Eddig egyszer sem vitatkoztam, de ezt, amit most kifogásolsz, ezt Isten mondja a Bibliában, szó szerint idézem. Hogy én nem tudok számodra megfelelően írni, az rendben van. De hogy neked az Isten sem tud írni? Már megbocsáss!

A huszonegy éves Kovács Gábortól a nyár végén vettek végső búcsút. Holttestét egy hónappal korábban találták meg a Dunában. Akkor már másfél hónapja zajlott a keresése. Egy pénteki napon látták utoljára, születésnapját ünnepelte egy budai szórakozóhelyen. A biztonsági kamerák felvételein este fél tíz körül még feltűnt, azután már nem.

Szinte biztosra vehető, hogy húsz év után ő váltja Demszky Gábort Budapest élén, ennek ellenére Tarlós István még nem tervezi a győzelmet követő ünnepséget.

„A Provident Zrt.-ben dolgozó vezető beosztású ismeretlen személyek a kölcsönügyletek olyan szerződéses formáit dolgozták ki és hajtatják végre az ügyintézőkkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az ügyfél a kölcsönszerződésbe foglalt THM összegén túli befizetést legyen kénytelen megtenni a Provident felé.” Röviden így összegezhető annak a feljelentésnek a tartalma, melyet Mali Zoltán drávapiski polgármester tett a gyorskölcsöneiről ismertté vált céggel kapcsolatban.

A 2008-ban hazánkat is elérő pénzügyi és gazdasági válság első napjait próbálja rekonstruálni a tíz közéleti és gazdasági szereplő interjúit tartalmazó Álomcsőd című kötet. A szerzők, Martin József Péter és Várkonyi Iván felelevenítik az első reakciókat, és természetesen megpróbálják felvázolni a csődközeli állapot kialakulásának okait, valamint a várható folytatást is.

Homoszexuális dráma és fegyverkereskedelem egyidejűleg állhat a rendőrgyilkosság hátterében értesült a Hetek a rendőrséghez közel álló informátoroktól. Úgy tudjuk, a nyomozók azt is vizsgálják, érintett lehet-e az áldozat valamilyen bűncselekményben. Az biztos, hogy az ügy két főszereplője ismerte egymást.

Már a nemzetközi sajtó is foglalkozik a Jobbikhoz kötődő Magyar Sziget nevű szélsőjobboldali fesztivállal. A verőcei botránysorozat a Hetek munkatársait ért inzultussal kezdődött, majd három focidrukker brutális megverésével folytatódott, végül a Jobbik elnökének és egy terrorizmusért elítélt olasz újfasiszta képviselőnek a közös előadásában csúcsosodott ki. A francia közszolgálati rádió budapesti tudósítója szerint a rendezvényen olyan kijelentések hangzottak el, amelyek minden európai országban bűncselekménynek számítanak.

Egy budapesti ügyvéd kaszinótojást kent a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatára, hogy így tiltakozzon a Fidesz politikája ellen, „ami folyamatosan gúnyt űz a társadalomból és a demokráciánkból”. Dániel Péter szerint hamarosan a kormánypárti szavazók is ráébrednek a valóságra, ezért ősztől tüntetésekre, elégedetlenségi hullámra számít. Az ügyvéd azt mondta, hogy a Fidesz antidemokratizmusa ellen a humor is hatásos fegyver.

Szerelemféltés állhat az alsóörsi rendőrgyilkosság hátterében, állították a Heteknek az áldozatot és a tettest is jól ismerő helybeli forrásaink. A rendőrt lelövő férfi öngyilkos lett, és meghalt egy, az ügyhöz semmilyen módon nem kapcsolódó 21 éves, vétlen főiskolás is.

Ahhoz képest, hogy a választási győzelem másnapján Orbán Viktor azt mondta, hogy első lépésben helyre teszik a gazdaságot, és megszilárdítják a közbiztonságot - a hírek aránytalanul nagy része a bankadóról szól. Mi állhat ennek hátterében?

A Jobbiknál tett látogatása beleillett a nemzeti együttműködés rendszerébe, a szocialisták meghívásán viszont mélyen elgondolkodna Orbán Viktor. A miniszterelnök határozottan elutasította a Magyar Gárdát, a Jobbikkal kapcsolatban azonban nem emelt más kifogást. A Hetek által megkérdezett politológusok arról is beszéltek, hogy jelentheti-e a vizit a Jobbik kiengedését a politikai karanténból.

„Minden politikai lépésünket és programunkat áthatja a keresztény erkölcsi kötelesség, s bár nem várjuk el tagjainktól, hogy vallásgyakorló, hívő emberek legyenek, de azt igen, hogy azonosuljanak a krisztusi tanítás értékrendjével” – olvasható a Jobbik honlapján, amely saját meghatározása szerint „egy keresztény erkölcsi alapokon álló nemzeti párt”. Hosszan sorolhatnánk, hogy valójában miért nem az, cikkünkben mégis csak egyetlen kizáró okra mutatunk rá, s ez az antiszemitizmus.

A Sajóról várták a vizet, de meglepetésre nem onnan, hanem az ellenkező irányból, a Bódva patakról jött az ár. Felsőzsolca bizonyos részei napokig másfél-két méteres víz alatt voltak. A korábban csak külföldi tudósításokból ismert képsorok – csóna­ko­kon menekülő családok, tetőcserépig vízben álló házsorok – ezúttal Borsod megyében ismétlődtek meg.

Davidowitz Aranka 1930-ban született Beregszászon. Hétgyermekes családjukat több részletben deportálták. Aranka, három testvére és édesanyja 1944. május 9-én érkeztek meg Auschwitzba. A kilenctagú szűk családból csak ketten élték túl a holokausztot. Aranka Svédországba, majd onnan az Egyesült Államokba került, férjhez ment, családot alapított. 1981-ben Bűnbakok címmel könyvet írt a végső borzalmakat megelőző öt évről. A tizenéveseknek szánt könyv idén magyar nyelven is megjelent. Ennek alkalmából látogatott Budapestre Aranka Siegal, aki éppen a lapunknak adott interjú napján töltötte be 80. életévét.

Jelentéktelen ügy, mondhatnánk arra a tavaly februári csoportos garázdaságra, melynek a héten kezdődött el a bírósági tárgyalása. Csakhogy mind a vádlottak, mind a sértettek között olyan személyek szerepelnek, akik garantálják a további izgalmakat, közös történetük pedig több érdekes kérdést is felvet.

Mit szól Orbán Viktor filozófiájához, miszerint azért kell megváltoztatni az adórendszert, mert a jelenlegi arról szól, hogy az állam mindenkit adócsalónak tekint, ettől viszont bizalmatlanok az adószedők, az államot pedig óriási behajtó cégként figyelik.–ŰEzzel az értékítélettel önmagában egyetértek, de ez nemcsak a rendszerváltás óta van így, hanem néhány száz éve. Magyarországon a sertéstenyésztés akkor vált divattá, amikor törökök voltak az adóbehajtók, és csak a szarvasmarhát vitték el, mert muszlimok voltak. A Márai-féle polgárszemlélet – hogy én adózom, és utána kérek számon – még nem alakult ki. Nálunk sokan járnak szlovák rendszámmal, és közben a magyar utakat szidják, holott az összefüggés egyértelmű: ha Szlovákiában fizeti az adót, akkor ne a magyar utakat szidja. Nyilván demagóg kissé a példa, de jól mutatja az általános szemléletet. A fejlett demokráciákban azt mondják, az adózás nemcsak rossz, hanem szükséges rossz. Ettől messze vagyunk. Az orbáni 29 pontra adott ellenzéki reakció lényege, hogy a gazdagokat akarja tovább erősíteni.–ŰSzerintem nem kifejezetten a gazdagoknak kedvez, hanem egyértelműen a középosztály megerősítése a cél.Mivel most semmivel sincs több pénz, mint mondjuk két hónappal ezelőtt, adódik a kérdés: kinek a rovására erősödhet a középosztály? –ŰEzt még nem lehet tudni, mert az alsóbb jövedelemkategóriákban nincs tervben adónövekedés, tehát ebből az következik, hogy a társadalom más szféráiból veszi el.  19-ről 10 százalékra mérséklik a társasági adókulcsot, és az eddigi 50 millió helyett 500 milliós adóalapig lesz ez elérhető.–ŰHa az ebből származó bevételkiesést képesek pótolni, akkor ez egy nagyon jó szabály. A tőkebeáramlást tekintve kell hogy legyen hozadéka a jövőben. A mérséklés azonban a kisvállalkozásoknak csak azt a részét érintheti, akik egyáltalán nyereséget vallanak be. A társaságok harmada folyamatosan veszteséget vall, nekik mindegy, mennyi a társasági adó, mert nem fizetnek. Sikerül pótolni a kiesést?–ŰMost úgy tűnik, a költségvetési egyensúly biztosítéka a miniszterelnök által megnevezett 200 milliárdos banki különadó. Nálam még nem állt össze, hogyan lehet ezt beszedni. Egyrészt az az erkölcsi alap, amit a kormányfő emlegetett, csak kis részben helytálló: tény, hogy a magyar bankok számára biztosítottak egy rendelkezésre állási összeget, melyet a válság során lehívhatták volna, valójában azonban nem hívták le. Nekem a bankok egyáltalán nem a szívem csücske, szerintem Magyarországon nagyon drágák európai viszonylatban is, és nem véletlen, hogy a legnagyobb pénzügyi válságban is szép nyereségeket értek el, mindennek ellenére 200 milliárdot nem látok bennük. Ráadásul fél év alatt. A beszedés módját sem határozták meg, ám ha sikerül is beszedni, ne legyen kétségünk afelől, hogy annak következtében még drágább lesz a bankrendszer az ügyfelek számára.Újabb fontos változás a minimálbér adómentességének, illetve az adójóváírásának a megszüntetése.–ŰA minimálbér adómentesítésének eszköze az adójóváírás volt. Ha ezt úgy akarják kivezetni, hogy a nettó bére senkinek ne romoljon – márpedig ezt megígérték, és szerintem tartani is fogják –, ahhoz meg kell emelni a minimálbért. Az Orbán-kormány 1998 és 2002 között elég keményen emelte a minimálbért, és akkor is láttuk, hogy a minimálbér-emelés a még éppen életben lévő vállalkozásokat meg tudja nyomorítani.Hogy járnak a minimálbéresek? –ŰJól biztosan nem, hiszen számukra azt garantálják, hogy a nominális jövedelmük változatlan marad. Akkor járnának jól, ha a reáljövedelmük szinten maradna, vagy ha a nominális jövedelmük nagyobbra nőne a reáljövedelemnél. Erről azonban nincs szó. A családon belüli öröklésnél eltörlik az illetéket. –ŰEbben az ügyben ambivalens vagyok, mert ezen az alapon 20 milliárdot is lehet majd illetékmentesen örökölni, de ha valaki az adózott pénzéből vesz egy lakást, akkor nem kap kedvezményt. Az ajándékozási illetéknél ugyanez a helyzet: ha valaki ajándékba kap egy lakást a szülőktől, nagyon jó dolog, hogy nem kell illetéket fizetnie. Akik azonban nem kapnak ajándékba, hanem az adózott keresetükből vásárolnak, fizetnek vételi illetéket. A következő változás: 16 százalékra mérséklik a személyi jövedelemadót…–ŰAz, hogy lineárissá tesszük az adót, vagy az öröklési vagy az ajándékozási illetéket korlátozzuk, azt gondolom, ettől nem változik semmi. Ugyanis, tegyük fel, hogy valakinél – nem mindenkinél – a 16 százalékos szja adócsökkentést jelent. Ettől elvileg az várható, hogy azt a jövedelmét is bevallja, amit eddig nem. De tegyük hozzá, hogy a béreket terhelő közterhekből az szja a kisebbik, mellette ott van a 17 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, és még a munkáltató is fizet utána 27 százalékpontot. Következésképpen az szja 2 százalékos csökkentése nem akkora lépték, ami becsületesebb adózásra ösztönözne. Aki el tud titkolni 18 százalékot büntetlenül, az a 16-százalékot is el fogja titkolni.Adómentes lesz az otthoni pálinkafőzés. –ŰLehet úgy is pálinkát főzni, hogy a fogyasztó megvakul. Kérdés, hogy saját használatra főz-e, amivel csak a saját egészségét kockáztatja, vagy kereskedelmi forgalomba is kerülhet a házi pálinka. Ha a bögrecsárdák száma ezáltal nőhet, akkor csökken a jövedéki adóbevétel, amit valahonnan pótolni kell. Első olvasatra pozitívnak tűnik, hogy bevezetik az adózás alá nem vont jövedelem fogalmát, vagyis például ha valaki az otthonában egy kertészt fogad fűnyírásra, a kifizetett pénz adómentes.–ŰEz életveszélyes gondolat.Mert?–ŰHa azt mondom, hogy a származékos dolgot nem adóztatom, akkor itt alapvetően a bányászt és a földművest lehet megadóztatni, mert eredeti érték náluk jön létre, minden más származékos. Tehát ha az a törvény, hogy az adózott pénzből kifizetett bér, honorárium után ne kelljen adózni, a kérdés az: hol a határ? Ha kijön a vállalkozó megszerelni a vízcsapomat, akkor ő adózzon, vagy ne? A házitanító adózzon, vagy ne? A bejárónő adózzon, vagy ne? És hogyan lesz biztosítása a házitanítónak? És ha a bejárónő vesz egy autót, miközben semmilyen kimutatható adóköteles jövedelme nincs, és vagyonosodási vizsgálat keretében az adóhivatal megkérdezi, miből volt rá pénze, miközben a hivatalos adatok szerint még kenyérre sem volt, akkor hogyan bizonyítja, hogy ebből az adómentes forrásból szerezte? Előfordult, hogy a hatóság helikopterről figyelte, amint a családtagok kalákában szüreteltek. Az állam ilyen mohósága óriási ellenérzéseket szül. –ŰSzerintem többször kellene helikopterrel figyelni, és ha már itt tartunk, a munkaügyi és adóhatóságnak az építkezésekre is többet kellene kijárnia, mert nem normális dolog, hogy az aktív korosztály jelentős hányada meg sem jelenik a közteherviselésben. Nálunk minden ötödik forint úgy jön létre a gazdaságban, hogy nem adóznak utána. Sőt, lehet, hogy a feketegazdaság aránya már 24-25 százalék, miközben az európai átlag 10-11, a skandináv 4 százalék.

A CID Cég-infó Kft. jövedelemindexe alapján Magyarország legszegényebb települése Pálmajor. A somogyi faluban tavaly 32925 forint volt az egy főre jutó havi jövedelem.