Az Egyesült Államokban az elnökválasztás finise előtt bombaként robbant a hír, hogy a következő tíz évben az amerikai kormány ezer-milliárd dollárral többet költhet az eddig tervbe vett 750 milliárd dollárnál. Ez a költségvetési többletből eredő "talált pénz" várhatóan az egész elnökválasztási kampányt megváltoztatja.

Bár a "Készen áll-e Afrika a XXI. századra?" címmel megjelent tanulmányában a Világbank sokkoló tényeket közölt a földgolyó legszegényebb földrészéről, mégis optimista a fekete kontinens jövőjét illetően. A Világbank a súlyos problémákkal küzdő Afrika kitörési lehetőségeit is feltárja.

Túlélik-e az utazási irodák és más ágazatok ügyfélszolgálatai az elektronikus kereskedelem előretörését? A kérdés ma még költői, de annyi bizonyos, hogy az új üzletforma menthetetlenül átstrukturálja az egész gazdaságot. Ezt alátámasztja a magyar Gazdasági Minisztérium tanulmánya is, mely szerint az ezredforduló nagy gazdasági kihívása a tudás alapú gazdaság lesz, amely alapvetően az internetre és a hozzá kapcsolódó vagy hozzá hasonló rendszerekre fog épülni. Ez bizonyos ágak robbanásszer? fejlődését, más területek folyamatos elhalását jelenti, könnyen előfordulhat az is, hogy bizonyos ágazatok eltűnnek.

Nem ünnepelhetnek felszabadultan az euró atyjai a "bébi valuta" egyéves születésnapja közeledtével, hiszen külön erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az euró mélyrepülése végre megálljon. A hátralevő két évben – ameddig az euró csak fiktív pénz – fontos, hogy stabilizálódjon és bizonyítsa az életképességét. Az új valuta az év vége felé minden várakozáson aluli "rekordmélységbe" zuhant: manapság egy euró 1,0038 USD, tehát gyakorlatilag egy hajszál választja el attól, hogy a dollár névértéke alá essen.

Elmúlóban van a kelet-európai országok lakói körében a 90-es évek elején tapasztalt EU-fória, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétlen támogatása. Jelenleg sokkal inkább EU-szkeptikus hangulatban vannak az integrációra váró országok, hiszen Magyarországon, Lengyel- és Csehországban is csökkent a csatlakozást egyértelműen támogatók száma. Legdrasztikusabban Szlovéniában érhető tetten ez a változás, ahol az 1996-os 70 százalékos támogatottság mára 59 százalékosra csökkent.

Világszerte zuhanórepülésbe kezdtek a világ vezető szoftvercégének számító Microsoft részvényei. Bill Gates vagyona mintegy két milliárd dollárral csökkent egyetlen nap alatt miután Frankfurtban 10 százalékkal, New Yorkban 3,5 százalékkal esett a cég részvényeinek árfolyama. Történt mindez azért, mert a szoftveróriást egy bírói döntés elmarasztalta.

Napjaink Európai Uniója belülről szemlélve konszolidált forrongás képét mutatja. Amíg a bürokraták az unió bővítését is megalapozó jogszabályi és intézményi reformokat készítik, addig a hétköznapi életben gyakran erős indulatok gerjednek a még megoldatlan problémák miatt. Változatlanul neuralgikus pont a mezőgazdaság, a túltermelés és a szektor támogatási rendszerének elodázott reformja. A csendes hétköznapokat most is agrárkérdések teszik zajossá, a héten ugyanis újra fellángoltak a brit marha-bojkott okozta viták.

Váratlanul érte a közvéleményt Bernie Ecclestone minapi bejelentése, miszerint kész megválni a Forma–1-től, az autósport ékkövének számító Formula One Administration (FOA) vállalkozás üzleti részének felétől. A hírre számos, az autóversenysport közelében legyeskedő cég rámozdult, de végül is a Deutsche Banké lett a nagynev? cég fele. A FOA jelenlegi becsült értéke 2,6 milliárd dollár, ami eddig kizárólag Ecclestone tulajdona volt. Ez a tőkefelhalmozás nem kis teljesítmény a jelenleg hatvanhét éves brit üzletember részéről, aki a pályafutását hajdanán használt autókereskedéssel kezdte.

A frissen kinevezett NATO-főtitkár egyik fő célként az európai védelmi rendszer kiépítését jelölte meg, amelynek kapcsán komoly szerephez jut az európai hadiipar, elsősorban a csúcstechnológiájú vadászgépeket, híradástechnikai eszközöket és rakétákat illetően. A csúcstechnológiában húzóágazatként szereplő modern fegyvergyárak sokáig csak az Egyesült Államokban profitáltak, mára azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. A vadászgépek piacára hosszú ideig jellemző amerikai dominanciát akarja megtörni a legerősebb európai gyártó, a Daimler-Chrysler Aerospace.

Az Európai Unió kormányaként aposztrofált Bizottság újonnan kinevezett jogi és biztonsági ügyekért felelős tisztviselője, Antonio Vitorino harcot indít az általa "hi-tech bűnözésnek" nevezett pénzmosás és más súlyos gazdasági bűncselekmények ellen, amelyeket elsősorban nemzetközi öszszefogás által kíván legyőzni. Az egykori portugál belügyminiszter, Vitorino egy uniós fórum létrehozását szorgalmazza, amelyben a pénzvilág felügyelői és a rendőrség folyamatosan cserélnek információkat a nemzetközi gazdasági bűnözés tárgykörében.

Az amerikai Fortune neves gazdasági magazin a héten megjelentetett egy toplistát az amerikai gazdasági életben legnagyobb sikereket elért nőkről. Húsz évvel ezelőtt egy ilyen lista összeállítása teljesen értelmetlen lett volna, azonban mára komoly meglepetéseket okozott, hiszen kiderült, hogy a kőkemény üzleti életben a nők egyre nagyobb szerepet játszanak. A tavalyi listához képest 17 új név került fel, és főleg a high-tech vállalatoknál nőtt a női vezetők száma. Igaz, hogy ez a megállapítás egyelőre főként az Egyesült Államokra vonatkozik, de az eddigi tapasztalatok szerint az amerikai minta gyorsan terjed az egész világon.

A reklám a gazdaság egyik olyan ágazata, amely nélkül a fogyasztói társadalom elképzelhetetlen, ezért együtt kell vele élni, és a piaci szereplőknek költeniük kell rá, akár tetszik akár nem. A fő kérdés azonban a reklám- és az önszabályozás, avagy: mely reklámok etikusak és melyek nem. Ebben a kérdésben komoly ellentétek merülnek fel a gazdaság és a társadalom különböző szereplői között – derült ki a II. Nemzetközi Reklámkonferencián, melyet az Európai Unióhoz történő csatlakozás jegyében tartottak a héten.

A fő értéktermelő vállalatok nem Európában, hanem az Egyesült Államokban találhatók – derült ki a The Boston Consulting Group (BCG) tanulmányából, amely a vállalatok növekedési ütemét, illetve a részvényértékük emelkedését vizsgálta. Eszerint az első száz legdinamikusabb értéktermelő vállalatból 69 amerikai, 29 európai és csak egy japán. Ez a jelenség egyaránt jellemző a telekommunikáció, és a bankszféra vagy akár a kereskedelem területére.

A Bundesbank elnökcseréje kapcsán a német kancellár, Gerhard Schröder elmondta, hogy a közös európai valuta bevezetése semmiképpen nem egy gazdasági döntés volt csupán. "A monetáris unió megköveteli, hogy mi, európaiak határozottan haladjunk a politikai integráció felé" – jelentette ki a kancellár. A Bundesbank élén bekövetkező változások, miszerint Ernst Welteke felváltja az eddigi elnököt, Hans Tietmeyert, nem hoznak alapvető változást Németország monetáris politikájában. Az új elnök is kész végrehajtani az elődje által kidolgozott anti-inflációs politikát, valamint azért a célért dolgozik, hogy a közös pénz az európai politikai egység alapja lehessen.

Alig költözött át a német kormány Bonnból Berlinbe, a rövid ünneplés után azonnal hozzáfogott gazdasági megszorító intézkedések véghezviteléhez. Hans Eichel német pénzügyminiszter csomagtervet dolgozott ki, amely elsősorban a szociális juttatásokat csökkentené 30 milliárd márkával. A szakszervezetek és az ellenzék természetesen nem támogatják a javaslatot, a kormány azonban rendkívül elszánt.

Az 1995-ös brit kerge marha kór óta a belga dioxinügy az unió legnagyobb élelmiszerbotránya. Az egész belga kormány belebukott, két miniszter az állását vesztette el, a szupermarketek húspolcai kiürültek amiatt, hogy két hónapja a belga szárnyasokban mérgező anyagot találtak. Idővel hozzászokunk a kerge marha után a kerge csirkéhez, sőt valaki úgy fogalmazott, hogy manapság már a Coca-Cola is megkergült.

Előző heti számunkban beszámoltunk arról, hogy az euro bevezetése milyen nagy horderej? lépés az Európai Unió, sőt egész Európa számára. Köztudott, hogy minden pénz annyit ér, amennyit a kibocsátó állam, jelen esetben államok gazdasági teljesítőképessége jelent. Az euróhoz csatlakozott 11 tagállam és különösen a második körben csatlakozni kívánó többi EU-tag közös gyengéje az Európa különböző gazdasági régiói közötti eltérő fejlettségi színvonalban rejlik. Pontosabban fogalmazva a fejlett, erős gazdasággal rendelkező északi államok (Német- és Franciaország, Hollandia, Svédország stb.), valamint a gyengébb teljesítőképesség? mediterrán államok (Spanyolország, Portugália, Olasz- és Görögország) közötti ellentétről van szó jelenleg. Ezt a helyzetet jól példázza Olaszország gazdasága, ahol nagy a fejlett észak és az elmaradott dél közötti ellentét, amely állandó feszültségforrás a mediterrán ország számára. És még nem is beszéltünk az EU-csatlakozás küszöbén álló kelet-európai posztkommunista államokról, amelyeknek gazdasági színvonala nem mérhető a vezető uniós nemzetekéhez. De térjünk vissza a jelenleg monetáris uniót alkotó 11 euro-államhoz.