Fűvel borított, használt étolajjal hajtott autó tulajdonosa demonstrál a szmog ellen Fotó: Reuters
Jelenleg használatos közlekedési eszközeink 98 százaléka a kőolajra épül. 85 millió hordó olajat égetünk el naponta, de ami még ijesztőbb, hogy a kutatások szerint tíz éven belül napi 100 millió hordó is kevés lesz. Kínában és Indiában csak most kezdődik el a lakossági motorizáció, és ne felejtsük el, hogy több mint 2 milliárd emberről van szó. Ha Kína utoléri a Nyugatot, akkor az összfogyasztás több mint duplájára emelkedik, hiszen itt többen élnek, mint Európában és Amerikában együttvéve.
Érdekes módon a világgazdaságot eddig nem bénította meg a magas olajár. Ennek fő oka az, hogy a jelenlegi válságot nem a kőolaj-kitermelő országok zsaroló árpolitikája váltotta ki, mint például a hetvenes években. A mostani ár a megnövekedett fogyasztásnak köszönhető, amely elsősorban Kína és India egyre nagyobb gazdasági szerepvállalása következtében állt elő. Ennek megfelelően a válság hosszú távú kezelése csakis a kereslet csökkentésével érhető el. De hogyan lehet csökkenteni a kőolaj-felhasználást anélkül, hogy az ne okozzon gazdasági megtorpanást, és mindenki ugyanúgy használhassa autóját, fűtési rendszerét? A megoldást a megújuló energiaforrások használata és új tömegtechnológiák kidolgozása jelentheti, amelyekkel az olajfelhasználás csökkenthető, sőt akár ki is küszöbölhető. Ilyen energiaforrások a nap, szél, vízenergia és a biomassza, valamint az autóiparban az etanol és a hidrogén. Az atomenergia szintén környezetbarát lehetne, de Csernobil tragédiája óta egyre kevesebben bíznak az atomerőművekben, és a nukleáris hulladék tárolásának gondja sem megoldott.
Az újratermelődő energiaforrások kutatásában Japán és az Egyesült Államok állnak az élen, Bush elnök a közelmúltban írta alá a megújítható energiaforrásokból származó üzemanyagok arányának növelésére kötelező energiatörvényt.
A hidrogén és az etanol (növényi eredet? alkohol) egyaránt helyettesítheti a kőolajszármazékokat. Svédországban a Ford értékesített 15 ezer darab olyan Ford Focust, amely benzinnel és etanollal egyaránt működik. Svédországban az etanolt fűrészporból nyerik, de cukornádból és kukoricából, sőt akár szalmából vagy hulladékból is előállítható. Az etanol kiválóan hajtja a normál benzinüzem? motorokat, és a benzinkutak minimális átalakításával tankolható. Kubában az autósok már évtizedek óta használják a nyomasztó benzinhiány miatt. Az etanol széndioxid-kibocsátása lényegesen alacsonyabb, kevesebb, mint harmada a benzinének.
A Shell olajipari multi egy ágazatot üzemeltet a hidrogénhajtás kifejlesztésére. A hidrogénhajtás rendkívül gazdaságos technológia lenne, ha sikerülne leküzdeni néhány nehézséget az anyag előállítása és szállítása során. A hidrogénmotor gyakorlatilag vizet pufog ki, aminél környezetbarátabb működést nehéz elképzelni. Az izraeli Weizman Intézet kutatói svájci és francia szakemberekkel közösen jelenleg is dolgoznak egy bonyolult eljáráson, amely lehetővé tenné a hidrogén olcsó előállítását. Eközben a világ három jelentős autógyára, a General Motors, a DaimlerChrysler (Mercedes) és a BMW szövetségre lépett, hogy közösen fejlesszék ki a világ új hajtóművét.
A benzinnél lényegesen alacsonyabb költséggel előállítható LPG gáz az átmeneti időszakban egyre nagyobb szerephez juthat. Az Opel legújabb családi autója, a Zafira már ezzel az olcsó és környezetbarát hajtással is rendelhető, a Toyota Prius "hibrid szíve" pedig az elektromotor és a benzinmotor kombinációja.
2005. 09. 30. (IX/39)
