Jeanne tombolása után egy Costa Rica-i faluban. Búvárok az utcán Fotó: Reuters
Charley, Frances, Ivan és Jeanne, ők nem a floridai bevándorlási hivatal ügyfelei, hanem ezekre a nevekre hallgatott a legutóbbi négy tornádó. De leginkább nem hallgatott, hanem letarolta a karib-tengeri szigeteket és a napfényes floridai államot.
A biztosítótársaságok által 14 milliárd dolláros kárfelvétel történt a Charley, a Frances és az Ivan tombolása után. Brit biztosítási elemzők szerint ez az év minden idők legdrágább katasztrófaéve lesz az amerikai biztosítók számára. Kifizetéseik elérhetik, sőt meg is haladhatják az 1992. évi csúcsot, amikor 22 milliárd dolláros kárt okoztak a szélviharok. A szakemberek azonban nem zárják ki annak az esélyét sem, hogy ennél is jóval nagyobb – akár 26 milliárd dolláros – kár keletkezett, az emberéletek (a Karib-térségben kétezernél is több személy) elvesztése pedig dollárban ki sem fejezhető veszteséget jelent.
A múlt hét végén a negyedik, a Jeanne hurrikán pusztított. Floridát is csak az mentette meg, hogy az előrejelzés pontosan működött, és fel lehetett készülni a katasztrófára. Ismerősöm elmondta, hogy ilyenkor a hurrikán érkezése előtt bedeszkázzák a nyílászárókat, vízért és élelemért mennek, mert ki tudja, hány napig maradnak áram nélkül a pusztítás után. Az uszoda vizét is le kell engedni, mivel rengeteg csapadék jön a viharral, és gyakoriak az áradások. Sokan unják már az állandó készenlétet, a hurrikánriadók katonás fegyelmét. A Jeanne érkezésekor fiatalok fürödtek és strandlabdáztak a floridai partokon, ami meglehetősen vakmerő dolog, hiszen a tengerpart az egyik legveszélyesebb hely a szélviharok idején. Amit az előző hurrikán összetört, annak a darabjait a következő "rakétarepeszként" szórta szerte-szét. A Jeanne a Frances által meggyengített fákat és oszlopokat is ledöntötte.
A 185 km/óra sebesség? szél a frissen helyreállított távvezetékeket sorra leszaggatta, a transzformátorállomásokat szétrombolta, a távvezetékek miatt az Atlanti-óceán partjainál a vízen magas feszültség keletkezett. Az utcákon patakokban folyt a hirtelen lehullott, 160 millimétert is elérő csapadék. Csaknem egymillió ember maradt áram nélkül, és többen áldozatául is estek a szélvésznek.
Idén nem sokat pihentek a floridai hurrikánközpontban. Az 1851 óta végzett megfigyelések szerint, most először fordult elő hogy egymás után négy, ilyen erej? szélvihar pusztított. Pedig már úgy nézett ki, hogy a Jeanne elkerüli az USA-t. Jeanne először megindult északi irányba az óceán felett, majd intelligensen visszakanyarodott, és kegyetlen csapást mért Floridára. Ezek után Jeb Bush kormányzó immár negyedik alkalommal kényszerült testvérét, az elnököt megkérni arra, hogy katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsák a déli államot.
A hurrikánsorozat okait természetesen kutatják, és megint csak a globális környezetszennyezés, az egyre pusztítóbb hulladékgázok, a vékonyodó ózonpajzs és a globális felmelegedés témája kerül elő. Az Egyesült Államok Nyugat-Európával karöltve a Föld legnagyobb környezetszennyezői, ráadásul az USA a mai napig nem hajlandó a káros gázok kibocsátását korlátozó kiotói egyezmény ratifikálására.
Tony Blair brit miniszterelnök már elindított egy határozott kampányt az ipari gázok visszaszorítására. Paul Crutzen német Nobel-díjas kémikus egyenesen világméretű katasztrófáról beszél. Crutzen szerint a szennyező gázok hatása az atmoszférát és a tengerek sótartalmát, az áramlatokat, például a Golf-áramlatot is olyan mértékben változtatja meg, hogy ennek hatásai ma még beláthatatlanok.
2004. 10. 01. (VIII/40)
