A fiatalok, különösen az állami gondozottak egzisztenciateremtése teljesen megoldatlan Magyarországon. Egy alapítványi kezdeményezés a pénzügyi szférát köti össze a gyermek­vé­delem­mel: a gyerekek életkezdési és otthonteremtési támogatását „megforgatva” rentábilis bérlakás­programot indított be, hogy az állami gondozásból kikerülőket „sínre tegye”. Programjuk nem csak ezeknek a fiataloknak nyújthat perspektívát.

A képvisel-testületeknek május végéig kell hivatalosan eldönteniük, hogy átengedik-e a kialkudott iskolákat az egyházaknak vagy sem. Ha csak rajtuk múlik, szívesen túladnak rajtuk, bár több helyen komoly társadalmi ellenállásba ütközött a fenntartóváltás ötlete. Az egyházak pedig nem tolonganak a hátrányos helyzetŐ iskolákért, még ha szakértk szerint nem is nekik, hanem az államnak kellene gondoskodnia az esélyteremt oktatásról.

„Szívünk és érrendszerünk, de még az idegrendszerünk állapotát is nagyrészt a kiegyensúlyozott életvitel határozza meg, és jóval kevésbé a genetikai adottságaink vagy a lelkiállapotunk. Mondhatni, szinte minden rajtunk múlik” – állítja Matos Lajos szívgyógyász, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány Felügyelő Bizottságának elnöke. Szerinte a nők munkába állásával az infarktusveszély kiegyenlítődött a nemek között, de alapvetően nem a stressz, hanem a distresszre (nemkívánatos, zaklató stresszre) adott helytelen válaszok veszélyeztetik az emberek egészségét. A neves kardiológust, aki a hirtelen szívhalál elleni küzdelemnek is éllovasa, pár éve a saját feleségének sikerült újraélesztenie.

„Megsemmisítő csapást" mért a kormány a Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár nevével fémjelzett közoktatási és felsőoktatási koncepciókra, miután mindkettőt visszadobta a feladónak. ősz előtt tehát nem várható róluk parlamenti vita, ám az is tény, hogy miközben koalíciós berkekben tovább folyik a huzavona, ezalatt a közoktatási struktúra rohamléptekben alakul át: jelenleg is zajlik a jobb közép- és általános iskolák folyamatos egyházi kézbe adása, valamint óvodáktól a középiskolákig folynak a nagy és erőltetett intézmény-összevonások.

Lopni, hazudni nem nagy bűn, olykor a gyilkosság is megengedett, az idősek pedig ellenszenvesek - többek között így vélekednek némely általános iskolások a Kaposvári Egyetem legfrissebb felmérése szerint. A családok szétesése, illetve a média eluralkodó hatása, a celebek világa már kiskorban cinikussá teszi a gyerekeket, akiknek egy része uzsorás, autócsempész vagy pornósztár szeretne lenni.

Az oktatási tárca a 2012/2013-as tanévtől kezdve kivezetné a felsőoktatásból a költségtérítéses képzést úgy, hogy az önköltséges képzéshez igazítaná annak árát – nyilatkozta minap Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár. Az érintettek szerint az intézmények bevételének jelentős hányadát a fizetős hallgatók adják, így az intézkedés az életképes intézményeket is nehéz helyzetbe hozhatja.

„Akit nem lőnek le, azt éhen halasztják” – tömören így fejezte ki egyik riportalanyunk, hogy a romák közérzetét a növekvő munkanélküliség és kilátástalanság legalább annyira befolyásolja, mint a gyilkosságok és masírozások. „Ha egy országban az önbíráskodás is megengedett, ott a végén bárkit bármilyen okkal lelőhetnek” – toldotta meg társa szavait egy kisebbségi képviselő.

Dúlnak a viharok az oktatásügy körül, most kerül a kormány elé a KDNP közoktatási törvénykoncepciója, amely a kritikusok szerint magán viseli a kellő szakmai egyeztetések hiányát. A kedélyeket tovább borzolja Orbán Viktor bejelentése a 15 éves tankötelezettségi korhatárt illetően, amely kérdés az oktatásügy szinte összes zavarát érinti. Bárhonnan közelítünk, egy biztosnak látszik: az általános iskola színvonalának egységes megerősítése nélkül sem a közép-, sem a felsőoktatás nem lesz korszerűsíthető.

Egy februári törvényjavaslat szerint idén júliustól az összes zárt légterű vendéglátóhelyen - kocsmákban, éttermekben - betiltanák a dohányzást. Egy felmérés szerint a javaslatot a lakosság túlnyomó többsége, valamint orvosszervezetek is egyhangúlag támogatják. Úgy tűnik, immár Magyarországon is sikerül megfékezni a dohánylobbit, s a kormány szembenéz azzal, hogy a tömeges dohányzás nemcsak népegészségügyi, hanem tetemes gazdasági károkat is okoz a társadalomnak.

Magyarországon ma nincs pénz vakvezető kutyák kiképzésére, ami megsokszorozza annak az esélyét, hogy a rászoruló embereket akár halálos baleset is érje. A kutya­hiány jól tükrözi azt a mérhetetlen kiszolgáltatottságot, amelyben a rászoruló emberek élnek hazánkban, és akkor a társadalmi közönyről és elutasításról még nem is beszéltünk. Ugyanezeknek az embereknek pár száz kilo­méterrel nyugatabbra teljes életet biztosít a befogadó ország.

Hazánkban tíz aktív korú ember közül legfeljebb öt dolgozik. A jelenlegi 55 százalékos aktivitási arányunkkal tavaly az uniós ranglista legaljára kerültünk. A kormányzat gazdaságpolitikája a foglalkozta-tás növelésére fókuszál, munkavállalásra ösztönző intézkedései között szerepelnek egyrészt a „munkahelyteremtő beruházások”, másrészt a munkanélküli-ellátások 100 milliárd forinttal való megkurtítása és a közmunkaprogram átalakítása is.

A családok átmeneti otthonai országszerte teljes kihasználtsággal, várólistákkal működnek. Nagy kérdés hát, hogy képesek lennének-e felszívni az áprilisi kilakoltatási moratóriumot követően utcára kerülő családokat. Márpedig a lakáshitelesek hajléktalanná tétele jóval többe kerül, mint jelenlegi helyzetük konszolidálása. Mindeközben a kormányzat még mindig adós egy kidolgozott lakáspolitikai koncepcióval.

„Ez a húszéves terveink szétzúzása” – röviden csak ennyit mondott lapunknak az egyik vidéki képviselő-testület fideszes szakértője a kereszténydemokrata oktatásügyi törvényterveze-tekről, amelyek nagy vihart kavarnak már november óta. Úgy tűnik, az önkormányzatok leginkább attól félnek, hogy az átalakítás tetemes pluszköltségeit nekik kell majd fedezniük.

A KSH vitatott adatai szerint a prostitúcióipar közel 160 milliárdos évi forgalmat bonyolít hazánkban. A kritikusok a hivatalos statisztikák megalapozottságát hiányolják, de nem vonják kétségbe, hogy óriási, akár nagyságrendekkel komolyabb összegek mozgásáról beszélhetünk. Szakértők szerint összetett társadalmi jelenségről, mindenekelőtt szociális problémáról van szó, melynek a megfelelő kezelését eddig egyetlen hazai kormány sem vállalta fel.

A modern országokban a meddőség és a népességfogyás riasztóan növekvő tendenciát mutat. A problémára válaszul született meg az orvostudomány új ága, a Medicine of Life, vagyis az „életgyógyászat”. Ez a meddőségnek egy komplex, az eddiginél sokkal hatékonyabb megközelítését jelenti, amely a párterápiától a beültetett embrió megmaradásáig minden kérdésre kiterjed, mivel azon a nézeten alapul, hogy a tudományágak közti átjárhatóság alapján összekapcsolódik a férfi és a női meddőség, az asszisztált reprodukció és az embriófejlődés. A férfimeddőség kezelésére összpontosító új irányzat mind a csúcstechnológiás sebészeti eljárás, mind a sokrétű megközelítés tekintetében szakít az eddigi „lelketlen, futószalagos” lombikiparral. Magyarországon Somody Imre nevéhez fűződik az életgyógyászatot képviselő CIRIS Nemzetközi Reprodukciós Klinika létrehozása, amely közép-kelet-európai orvostovábbképző és betegellátó centrumként működik. A CIRIS jóvoltából múlt héten Budapest adott otthont a MED-LIFE 2010 első nemzetközi konferenciának, ahol a világ szaktekintélyei a férfi termékenység sebészeti kezelésének biotechnológiai vívmányairól, valamint annak jogi, etikai, gazdasági vonatkozásairól is tanácskoztak. A CIRIS klinika vezető orvosa, Giuseppe Tritto világhírű érsebész, a férfi meddőség specialistája, a WABT (Orvosbiológiai Tudományok és Technológiák Világakadémia) elnöke a konferencia alkalmából nyilatkozott lapunknak.

A drámai mértékűvé váló orvoselvándorlás megállítására zöld­keresztes mozgalom elindítását javasolja a Magyar Rezidens Szövetség. Egy idei felmérés alapján kiderült: a rezidensek 93 százaléka dupla kezdőbérért itthon maradna, és cserébe még a hálapénzről is lemondana.

Mind az oktatásügyi törvénytervezetek szigorításai, mind a graffiti törvényjavaslat nyomán egy erősen büntetéspárti politika látszik kirajzolódni a magyar ifjúsággal kapcsolatban. Még nem tudni, hogy a fokozott fegyelmezés rendet szül-e, mivel a mai fiatal generációk élete, gondolkodása a virtuális térben szerveződik, a valóságostól eltérő, a középkorúak számára értelmezhetetlen világban.

„Minőségelvű átrendezési folyamatot szeretnénk a felső­oktatásban, ami mind a hallgatók, mind az oktatók, végső soron az egész nemzet érdekét szolgálja” – mondja Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

A magyarok közel egytizede kipróbált már valamilyen illegális drogot, a legnépszerűbb a kannabisz. A hazai drogfogyasztás évek óta stagnál, egyedül a kannabisz- és az amfetaminfogyasztás terén érzékelhető némi növekedés, míg a heroinfogyasztók száma csökken – legalábbis az ellátottak körében. Mindeközben folyamatosan jelennek meg a piacon az újabb és újabb, tiltólistán egyelőre nem szereplő pszichoaktív szerek. Többek között ezt állapítja meg a Nemzeti Drog Fókuszpont legfrissebb jelentése.