Az egyéni belátás elengedhetetlen a gyógyuláshoz, egy depresszióval sújtott országban pedig különösen fontos lenne a megfelelő tájékozottság – áll abban a kutatásban, melyet a Szinapszis Kft. végzett el a lelekbenotthon.hu megrendelésére, a Magyar Pszichiátriai Társaság támogatásával. Egy másik vizsgálat, a Hungarostudy 2006 szerint a mai magyar lakosság egynegyede szorul segítségre depressziós tünetek miatt.
A Szinapszis-vizsgálatból kiderült, hogy a lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség, bár kétséges, hogy tisztában vannak-e azzal, hogy a két dimenzió mennyire szorosan összefügg egymással.
S hogy mi kell a lelki egészséghez? Nyugodt, stresszmentes élet, családi harmónia, anyagi biztonság, testi egészség, megfelelő munkahelyi viszonyok – legalábbis ilyen „környezeti” tényezőket soroltak a megkérdezettek az egészséges lelkiállapot legfontosabb feltételeiként. Ugyanakkor mindössze 3-4 százaléknyi szavazatot kaptak az olyan tényezők, mint az egészséges életmód, a belső harmónia, a vallás vagy az önbecsülés.
Kiss Katalin vezető elemző lapunknak megerősítette:
a rangsorból kitetszik, hogy a magyarok elsősorban a körülményeikkel indokolják a rossz lelkiállapotukat, míg az egyéni felelősség, a hozzáállás elenyésző szerepet kap a lelki egyensúly kialakításában. Ebben közrejátszhat, hogy Magyarországon az emberek különösképpen úgy érzik, hogy nem képesek befolyásolni az életük alakulását, nem bízhatnak senkiben, itt csak szabálytalanul lehet érvényesülni. Különösen felerősödik ez válság idején.
Mindeközben jelentős a tudatlanság: mentális betegséget a lakosság egyharmada egyáltalán nem tudott említeni.
A többiek is szinte csak a depressziót (43 százalék) ismerik – névről legalábbis. Az ismertebb problémák közé tartozik még a skizofrénia, a pánikbetegség és a szorongás (10 százalék). „Ezek a médiában is slágertémák – mondja az elemző. – Ugyanakkor az alkoholizmust például, ami szintén mentális betegség, jóval kevesebben említették. Ez részben tudatlanságból fakad.”
A felmérés szerint a lakosság 25 százaléka – nem feltétlenül a leginkább rászorulók – járt már pszichiáternél vagy pszichológusnál, és kétharmaduknak kifejezetten pozitív tapasztalata volt. „Sajnos a kezelésre szoruló betegek legalább egyharmada egyáltalán nem jut el szakemberhez. A többiek esetében is gyakran 1-1,5 év telik el, mire az illető segítséget kap. Másfél év viszont nagyon sok idő, az ilyen állapot munkából való kiesést jelent, a családot is nagyon megviseli, holott minél előbb kerül szakemberhez a beteg, annál könnyebb rajta segíteni” – mondta el érdeklődésünkre Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke. A magyar epidemiológiai kutatások szerint 100 emberből 15 lesz élete során súlyos depressziós, és a lakosság mindenkori 3-4 százaléka szenved tőle egyidejűleg.
Hova tud menni az, aki felismeri magában a mentális betegséget? A válaszok alapján úgy tűnik, hogy először a háziorvoshoz fordulnak az emberek, és onnan kerülnek szakellátásra. Bár a pszichiáterek közmegítélése kifejezetten jó, a pszichiátriai ellátás feltételei köztudottan sokat romlottak az elmúlt évtizedben. Vidéki kórházi osztályok sora zárt be, megszüntették az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a pszichiátriai ellátás sokhelyütt járóbeteg-ellátássá egyszerűsödött, zsúfoltság és szakemberhiány jellemző. A magánpraxis ugyan érintetlen maradt, de sokaknak megfizethetetlen. Az MPT felmérése szerint a pszichiáterek erősen túlterheltek, 70-80 százalékuknak több állása is van. Mindennek következtében ők még a sok szempontból veszélyeztetett orvostársadalmon belül is különösen rossz lelki és testi állapotban vannak. Magyarországon jelenleg 7-800 pszichiáter dolgozik összesen, Harmatta János szerint az ellátásban részt vesz még ugyanennyi klinikai szakpszichológus, valamint a mentálhigiéniai segítőszolgálatok.
Lelki egészségünk 60 százalékban rajtunk múlik, ezért a legfontosabb az lenne, hogy az egészséges embereket lehetőleg már az iskolában megtanítsuk a helyes stresszkezelési technikákra. Egy depressziós személy betegségét az egész családja megsínyli. Ha az érintett nem akar szakemberhez fordulni, bármelyik családtagja bátran kérhet segítséget, mert rajta keresztül a problémás emberen is el lehet kezdeni segíteni – mondta el a Heteknek Balogh Piroska klinikai szakpszichológus. A szakember azt is hangsúlyozza, hogy a depresszió nem keverendő össze a kóros kimerültséggel: ha ugyanis túl sok vagy túl intenzív stressz éri az embert – ami a magyaroknál különösen jellemző a túlzott hajtás, a nonstop munkaidő miatt –, akkor a kimerültség előbb-utóbb a depresszióhoz hasonló tüneteket fog produkálni. Ilyenkor már nem elég kivenni két hét szabadságot, aztán visszamenni ugyanazok közé a körülmények közé. Tipikus tünet az érzelmi fásultság, alvászavar, rossz közérzet, ingerlékenység, emberkerülés vagy a kipihenhetetlennek tűnő fáradtság. Ugyanakkor a kimerült ember nem látja reménytelennek a helyzetét, mint a depressziós. Az újabb vizsgálatok szerint honfitársaink egy része inkább a krónikus kimerültségtől szenved, nem pedig a depressziótól – vélekedik a pszichológus.
2009. 11. 20. (XIII/47)
