hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Családfakutatás anyakönyvek és gének alapján
Ősbemutató

2009. 05. 08.
Nagyon keveset tudunk a felmenőinkről, pedig szakavatott segítséggel akár az is kideríthető, hogy szépapánk részt vett-e az 1848-as szabadságharcban, vagy mit csinált dédapánk 1918-ban? A múlt ismerete nélkül a jelenünk sem érthető meg, és a jövőnk sem befolyásolható - állítják szakemberek. A sok évtizedes hallgatás után manapság reneszánszát éli a családi múltfeltárás.

„A mai diákok számára a Kádár-korszak semmivel sem mond többet, mint a sumérok ideje" - mondta el egy konferencián Foki Tamás, a Fazekas Mihály Gyakorló Iskola és Gimnázium történelemtanára. Mint kifejtette: a családi emlékezetek maximum az első világháborúig nyúlnak vissza. Foki Tamás a diákjaival tárgyi emlékeket gyűjt, illetve a tanulók interjúkat készítenek a felmenőkkel, túlélőkkel, így közel kerülnek gyökereikhez, feltárják a családi legendáriumokat. „Érdekes helyzetek állnak elő, volt olyan például, hogy kiderült: 1956-ban az egyik gyerek nagyapja a váci börtönben volt rab, a másiké pedig ugyanott börtönőr" - mesélte a pedagógus.

„A mai nemzedékek úgy nőnek fel, hogy kevés fogalmuk van felmenőik sorsáról. Pedig a fiataloknak égetően szükségük lenne elérhető példaképekre, gyökereik ismeretére" - állítja Kopp Mária magatartás-kutató. Mint azt lapunknak kifejtette, az emberekben az elmúlt ötven évben kialakult egy „belső cenzúra", s az elhallgatott, rendezetlen múlt vezetett el az általános identitáskrízishez, depresszióhoz a mai társadalomban. Nem véletlen tehát, hogy mostanság egyre nagyobb figyelem fordul a családi múlt vagy a különböző társadalmi csoportok történetének megismerése felé. Kopp szerint egy egészséges, sokszínűségére büszke nemzeti identitásnak is alapja lenne a sok-sok felszínre hozott magántörténelem.

„Egyes európai országokban, például Norvégiában különösen nagy kultusza van az ősök, a családfák alapos ismeretének, ami érthető, hiszen az, hogy hová megyünk, alapvetően függ attól, honnan jövünk" - mondta el érdeklődésünkre Czeizel Endre genetikus, akinek egyik fő kutatási területe a kiemelkedő magyarok családfáinak kutatása. „Izlandon például minden család a honfoglaló törzsekig vissza tudja vezetni az őseit. Magyarországon ezzel szemben sokáig komoly ellenszenv volt tapasztalható a családfakutatás iránt, ami érthető, hiszen családfája csak az arisztokratáknak volt, nekik rettenetesen fontos volt a »pedigré«, méghozzá az előjogok és a vagyon öröklődése miatt. A szegényebbek erre nem fordítottak gondot. Ehhez jöttek azután a zsidótörvények: a 2. zsidótörvény előírta az árja származás kötelező igazolását a közalkalmazottaknál és szellemi foglalkozásúaknál. Mindazok számára, akik a holokausztot mélységesen elítélik, a családfakutatás esetleg a »zsidó vagy nem zsidó« kérdéssel lehet azonos" - mondja a szakértő.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!