„A mai diákok számára a Kádár-korszak semmivel sem mond többet, mint a sumérok ideje" - mondta el egy konferencián Foki Tamás, a Fazekas Mihály Gyakorló Iskola és Gimnázium történelemtanára. Mint kifejtette: a családi emlékezetek maximum az első világháborúig nyúlnak vissza. Foki Tamás a diákjaival tárgyi emlékeket gyűjt, illetve a tanulók interjúkat készítenek a felmenőkkel, túlélőkkel, így közel kerülnek gyökereikhez, feltárják a családi legendáriumokat. „Érdekes helyzetek állnak elő, volt olyan például, hogy kiderült: 1956-ban az egyik gyerek nagyapja a váci börtönben volt rab, a másiké pedig ugyanott börtönőr" - mesélte a pedagógus.
„A mai nemzedékek úgy nőnek fel, hogy kevés fogalmuk van felmenőik sorsáról. Pedig a fiataloknak égetően szükségük lenne elérhető példaképekre, gyökereik ismeretére" - állítja Kopp Mária magatartás-kutató. Mint azt lapunknak kifejtette, az emberekben az elmúlt ötven évben kialakult egy „belső cenzúra", s az elhallgatott, rendezetlen múlt vezetett el az általános identitáskrízishez, depresszióhoz a mai társadalomban. Nem véletlen tehát, hogy mostanság egyre nagyobb figyelem fordul a családi múlt vagy a különböző társadalmi csoportok történetének megismerése felé. Kopp szerint egy egészséges, sokszínűségére büszke nemzeti identitásnak is alapja lenne a sok-sok felszínre hozott magántörténelem.
„Egyes európai országokban, például Norvégiában különösen nagy kultusza van az ősök, a családfák alapos ismeretének, ami érthető, hiszen az, hogy hová megyünk, alapvetően függ attól, honnan jövünk" - mondta el érdeklődésünkre Czeizel Endre genetikus, akinek egyik fő kutatási területe a kiemelkedő magyarok családfáinak kutatása. „Izlandon például minden család a honfoglaló törzsekig vissza tudja vezetni az őseit. Magyarországon ezzel szemben sokáig komoly ellenszenv volt tapasztalható a családfakutatás iránt, ami érthető, hiszen családfája csak az arisztokratáknak volt, nekik rettenetesen fontos volt a »pedigré«, méghozzá az előjogok és a vagyon öröklődése miatt. A szegényebbek erre nem fordítottak gondot. Ehhez jöttek azután a zsidótörvények: a 2. zsidótörvény előírta az árja származás kötelező igazolását a közalkalmazottaknál és szellemi foglalkozásúaknál. Mindazok számára, akik a holokausztot mélységesen elítélik, a családfakutatás esetleg a »zsidó vagy nem zsidó« kérdéssel lehet azonos" - mondja a szakértő.
2009. 05. 08. (XIII/19)
