A szociális szakma képviselői szerint a Bajnai-csomag legfőbb hibája, hogy nem előzte meg semmiféle szakmai egyeztetés és hatástanulmány, valamint nem lehet tudni, hogy milyen kompenzációi lesznek például az adópolitika terén. A megszorító intézkedések a szegények mellett leginkább a kevésbé tehetős középosztályt sarcolják, konkrétan a nyugdíjasokat és a közszférában dolgozókat érintik, miközben differenciálatlanul sújtják a családosokat. A szociális szakma álláspontja szerint az értékálló családi pótlékhoz ragaszkodni kell, mert ez az egyetlen univerzális jellegű biztosíték a családok lecsúszásának megakadályozására. Ezért Ferge Zsuzsa szociológus (kis képünkön) Bajnai Gordonnak írt nyílt levelében a családi pótlék befagyasztása, megadóztatása vagy természetbeni juttatássá alakítása helyett inkább az egygyermekes családoktól való ideiglenes megvonását javasolja, tekintve, hogy az egygyermekesek aránya csak a felsőbb társadalmi rétegekben igazán jelentős. Kivételt képeznének az egyszülős, az 5 év alatti és a fogyatékkal élő gyermekek. Ezzel az intézkedéssel mintegy 30 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
A szocpollal valóban sok a visszaélés, ezt a szakemberek szerint indokolt szigorítani. Az évi 200 milliárd forintos lakáshitel-támogatás is bőkezű, ugyanakkor a párokat nem tanácsos megfosztani a lakáshoz jutás lehetőségétől. „Ideje lenne egy bérlakásrendszert kiépíteni, igaz, ez a lakáshitel-támogatásoknál is nagyobb állami kiadást jelenthet" - ismeri el Marton Izabella, a Szegénységellenes Hálózat elnöke. A lakásrezsi mintegy felét fedező gázár- és távhőtámogatások pedig évi 100 milliárd forintos spórolást jelentenek az államkasszának, ugyanakkor megoldatlan kérdés, hogy mi lesz az eladósodott és utcára tehető családok tízezreivel - hívja fel a figyelmet Ferge Zsuzsa. A szociológus szerint a kilakoltatások nem történhetnek meg annak vizsgálata nélkül, hogy a család valóban megkapta-e azokat a pénzbeni és természetbeni szociális támogatásokat, amelyekre jogosult volt. Tovább kellene fejleszteni az adósságkezelés szabályozását is. Válságidőben, a segélyek alacsony színvonala mellett - ami átlag 27 ezer forintot tesz ki fejenként - Marton Izabella furcsállja a munkához juttatás erőltetését, ami többnyire rendkívül átgondolatlanul zajlik, és távolról sem oldja meg a problémát. Mondvacsinált, három hónapos közmunkákkal nem lehet senkit a munka világába visszavezetni, ehhez átfogó programok kellenének - vélekedett a szociálpolitikus.
„Az biztos, hogy egy ilyen intézkedéscsomag rettenetesen vissza fogja vetni a jelenlegi gyermekvállalási kedvet, hiszen súlyosbítja a válságidőszak amúgy is negatív hatását. Hogy pontosan milyen mértékben, azt nem lehet meghatározni, hiszen a gyermekvállalási kedvet számtalan egyéb tényező is befolyásolja. Ezek az intézkedések annyiból biztosan nem átmenetiek, hogy romboló demográfiai hatásukat gyakorlatilag képtelenség utólag helyreállítani" - mondta el érdeklődésünkre Pongrácz Tiborné demográfus, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja. Az alacsony inflációs várakozások tükrében nem annyira a családi pótlék befagyasztása problémás, hanem eleve a „bolygatása" az, ami életveszélyes, mert rombolja a közbizalmat, a tervezhetőséget, ami a családalapítási hajlandóság alapfeltétele. 1995-ben a jellegében hasonló Bokros-csomag is jelentősen visszavetette a gyerekvállalási kedvet. Akkor ez volt a legelső olyan intézkedés, amely a családtámogatási rendszer stabilitását hosszú évtizedek után megakasztotta: az egy szülőképes korú nőre eső gyerekszám 2 év alatt 1,6-ről le is csökkent 1,3-re, s ezt azóta sem sikerült semmilyen intézkedéssel korrigálni.
2009. 04. 10. (XIII/15)
