hetilap

Falus Ferenc országos tisztifőorvos továbbra is kitart amellett, hogy a várandós anyukákat és a három év feletti gyermekeket mindenképpen be kell oltani. Az Infektológiai Szakmai Kollégium (ISZK) – amely az egészségügyi miniszter tanácsadó testületének számít – állásfoglalásában ezt kezdettől ellenzi. Az infektológusok ugyanis a hazai oltóanyagot a lehetséges mellékhatásai miatt túlságosan veszélyesnek tartják várandós asszonyok számára, különösen a terhesség első harmadában, ezért számukra korszerűbb külföldi oltóanyagot javasolnának. Ám külföldi vakcinákra jelenleg nincs forgalmazási engedély Magyarországon. Az egészségügyi miniszter ugyanakkor hétfői sajtótájékoztatóján leszögezte: a magyar vakcina nemzetközi szinten is az egyik legkevesebb mellékhatást okozó készítmény, amely alkalmas a terhes nők oltására. Némileg árnyalja a képet, hogy – ellentétben az ÁNTSZ vezetőjével – Székely Tamás egészségügyi miniszter a mai napig nem oltatta be magát.
„Az országos pandémiás terv nem módosul, ami összhangban van a WHO előírásaival is, a 6. riasztási fokozatnak megfelelően” – fejtette ki kérdésünkre Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának vezetője. Első körben már megkez­dődött a krónikus betegek, a várandós nők és az egészségügyi dolgozók ingyenes, de nem kötelező oltása. Második körbe tartoznak majd a pedagógiai intézmények dolgozói, harmadik körbe a háromévesnél fiatalabb gyerekek és a félévesnél fiatalabb csecsemők családtagjai. Ez összesen négymillió vakcina. További kétmillió darab vakcina pedig vényre lesz kapható. Németh Zsolt, az Omninvest Kft. szóvivője úgy tájékoztatott, hogy a három év alatti gyermekek vonatkozásában hamarosan benyújtják vizsgálati eredményeiket az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI), és majd a szakhatóság dönt az engedély kiterjesz­téséről. Ócsai Lajos szerint ez pár héten belül megtörténik.
A legnagyobb bizonytalanságot az okozza, hogy az egészségügyiek részéről kezdettől nincs egységes kommunikáció se kifelé, se szakmán belül még olyan alapvető kérdésekben sem, minthogy valóban kell-e oltani, s ha igen, kiket és milyen oltóanyaggal, vagy kit terhel a felelősség az esetleges mellékhatásokért? A felelősség kérdése körül például már augusztus óta dúlt a médiacsata a gyártó cég, az állam és a háziorvosok között. Jogos elvárás lenne, hogy az érintett szervezetek az ilyen alapvető kérdéseket alapból tisztázzák, s ne krízishelyzetben, a nagy nyilvánosság előtt dobálják egymásnak a forró parazsat.
A megosztottságot mélyíti, hogy még az Infektológiai Szakmai Kollégium berkein belül sincs egyetértés: egy kollégiumi tag, dr. Szalka András az ISZK tiltakozását a TV2-ben is kifejtette múlt vasárnap, de véleményét másnap épp saját főnöke, dr. Rókus László minősítette magánvéleménynek egy MTI-nyilatkozatban, s ezt visszhangozza azóta az ÁNTSZ éppúgy, mint az Omninvest Kft. Kérdés persze az is, hogy kinek a véleménye mérv­adó egy olyan helyzetben, amikor a szakmai kol­légium elnöke, Ludwig Endre egy hete utolérhetetlen a magyar média számára. Sokakban felmerül a gondolat, hogy alapesetben vagy a szakmai kollégium nem fogadja el a tisztiorvosi szolgálat kompetenciáját, vagy az ÁNTSZ süllyesztette el olvasatlanul a szakvéleményt. Esetleg egyszerre mindkettő.
A zűrzavaros kommunikáció nemzetközi szinten is jellemző. A terhes nők és a kisgyerekek beoltásáról sok európai országban – így Németországban, Csehországban, Belgiumban is – komoly szakmai viták folynak. A tiltakozó orvosi szervezetek azzal érvelnek, hogy nem tudunk még annyit az új vakcináról, hogy biztonsággal oltsuk vele az érintetteket. „Tény, hogy új típusú járványveszély esetén az oltóanyaggyártás tulajdonképpen versenyfutás az idővel, ezért a gyártók egyre korszerűbb technológiákat fejlesztenek ki, ami kellő szakmai ismeretek hiányában ellenérzést válthat ki, akár egyes
háziorvosok részéről is. Ami viszont a felelősséget illeti, meggyőződésem, hogy egy be nem adott oltásból fakadó szövődmény, elhalálozás vagy éppenséggel magzati károsodás sokkal inkább fölveti az orvos felelősségét, mint az összességében sokkal kisebb kockázatokkal járó védőoltás beadása.
A felelősség semmilyen módon nem ruházható át a páciensre” – mondja Ócsai, leszögezve, hogy a virológia történetében egyetlen eddigi védőoltás után sem volt kimutatható a terhes nők mellékhatások általi fokozott veszélyeztetettsége.
A kismamáknál a komoly veszélyeztető tényezőt nem maga a vírus jelenti, hanem a magas láz, ami az influenzás megbetegedés esetében gyakorlatilag biztosra vehető, míg az oltóanyag mellékhatásaként elenyésző az esélye. A hazai vizsgálatok mindössze egy-két esetben igazoltak minimális hőemelkedést az oltóanyag mellékhatásaként – mondja a szakember, aki elismeri: az ÁNTSZ mindhárom hivatalos tanácsadó testülettől, így a szülészeti-nőgyógyászati, a genetikai és az infektológiai szakmai kollégiumoktól egyaránt megkapta időben a szakvéleményeket. Csak az infektológusok jeleztek fenntartást, azt is főleg a terhesség első harmadára vonatkozóan. Ócsai szerint a tisztiorvosi szolgálat a Pandémiás Bizottsággal egyetértésben az infektológusok ellenérveit kezdettől megalapozatlannak tartja.
„Az OGYI engedélyével, annak szigorú előírásai alapján folytattuk le a klinikai vizsgálatokat, amelyek eredménye alapján kapta meg a készítményünk először a 18 év fölötti, majd a 3 és 18 év közötti korosztályban a forgalmazáshoz szükséges engedélyt” – mondta lapunknak Németh Zsolt. Az Omninvest szóvivője hangsúlyozta: nincsenek előre látható szövődmények. Azért sem lehetnek, mert a H1N1-es oltóanyag nem új oltóanyag, hanem egy tizenöt éve gyártott és alkalmazott oltóanyag újabb változata: ugyanaz az összetétele, mint a korábbiaké, csak a hatóanyaga, az oltóanyagba beépített, elölt vírustörzs más. Ha bármilyen, az oltóanyaggal bizonyítottan összefüggésbe hozható mellékhatás merülne fel, akkor a gyártó Omninvest kártalanítani fogja az érintettet. Addig azonban, amíg nincs ok-okozati összefüggés az oltóanyag és egy mellékhatás között, mindenféle feltételezés, csúsztatás pánikkeltésnek minősül, amelynek következményeiért az azt terjesztőt terheli a felelősség – szögezte le Németh.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek