"Az ellenőrzés lehetősége mindenkit elér" – talán így foglalható össze az adóhivatal új eljárási koncepciója. A "bekeményítés" céljáról és részleteiről Lovas Józsefet, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szóvivőjét kérdeztük. 

Debrecen, Hajdúszoboszló, Körmend, Pesterzsébet – néhány helyszín, ahol az idén nyáron pénzhamisítók buktak le. A főként "családi vállalkozás" jellegűen gyártott hamis ezer forintos bankjegyek kérészéletűnek bizonyultak: szinte a forgalomba hozataluk első napjaiban megbuktak. A büntetés azonban korántsem ilyen rövid: a pénzhamisítás elkövetője jelenleg kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A hazai pénzhamisítókról, illetve a hamis bankók ismertetőjegyeiről Majoros Csaba, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnszervezetek Elleni Osztályának rendőrszázadosa nyilatkozott a Heteknek.

Újabb remény a hazai "betegségügy" felszámolására. Az egészségügy modernizációs programjának egyik alapkövéről, a Térségi Egészségszervező Szolgálatok (TESZ) felállításáról szól az a törvényjavaslat, amelyet az elmúlt napokban ismertetett Kökény Mihály miniszter. A szaktárca szakértői úgy látják, hogy az egészségügy rendbetételét az úgynevezett ellátásszervező rendszer kiépítése indíthatja el. Ennek lényege, hogy az orvosok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közé egy harmadik szereplő, az ellátásszervező lép, remélve, hogy ezáltal hatékonyabb lesz a betegek koordinálása. Az egészségügyi reform kormánybiztosához közeli információink szerint nem megalapozottak azok a félelmek, melyek szerint ebben a rendszerben sérülhetnek a betegjogok, mivel számos jogi és pénzügyi garancia van arra vonatkozóan, hogy az ellátási procedúra során valóban a páciens maradjon a középpontban, és ne az államilag finanszírozott fejkvóták eltüntetése.

Jelenleg 280 ezer mulasztás és 180 ezer természetes személy adatait tartalmazza a hazai Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer vagy közkelet?bb nevén a BAR-lista. Tavaly nyáron még csak 120 ezer nem fizető ügyfelet tartottak nyilván, azaz egy év alatt mintegy 50 százalékkal bővült az állomány. Bár a növekedés kétségtelen, a helyzet nem kezelhetetlen és szó sincs semmiféle vészhelyzetről – nyilatkozta a Heteknek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A híradások legfőbb apropója azonban nem ez. Az elmúlt két évben rengeteg lakossági hitel áramlott ki, a túlfinanszírozott személyek pedig egyszerűen elkezdtek megbukni. A felügyelet szóvivőjétől azt is megtudtuk, melyek azok a kritikus pontok, amelyekre egy adott hitelfelvételkor feltétlenül ügyelnünk kell.

– Ön néhány hete foglalta el a BÉT elnöki székét egy viharos gyorsaságú tulajdonosváltás után. Személye a kívülállók számára a "névtelenség homályából" bukkant elő, és azt is többen felvetették, hogy "csendes út" vezetett az elnökséghez. Valóban ilyen sima ügyről van szó, vagy ez csak a látszat?– Hát, senkiből sem lesz véletlenül tőzsdeelnök.

Ez egy új korszak – jelentette be Draskovics Tibor pénzügyminiszter legutóbbi sajtótájékoztatóján. Az újraelosztás mértékének csökkentése, gyorsuló növekedés, egészséges gazdaságszerkezet, egyensúly, felzárkóztatás a gazdaságban, a foglalkoztatottságban és az életkörülményekben… Ezek a 2005-ös költségvetési tervezet címszavai. A cél pedig, hogy "többen többet keressenek". 

A két hete zajlott európai parlamenti (EP) választások eredményei szemlátomást aggodalomba ejtették a nemzetközi befektetőket. A tőzsdei kereskedők forintpozícióik lezárásába kezdtek, a hazai valuta árfolyama némileg meggyengült, és elszállt a remény a nyári alapkamat-csökkentéssel kapcsolatban. Néhány elemző már azt is kétségesnek tartja, hogy a kormány a választási eredmények után továbbra is következetes marad a 2006-os választásokig beígért takarékoskodó gazdaságpolitikáját illetően. Némelyek szerint a közeljövőben újra felülkerekedhet a populista politikai ciklusok diktálta "húzd meg – ereszd meg" típusú gazdálkodás. 

Akár másfél éven belül is megvalósulhat a kormány új terve, az úgynevezett kanadai modell, amely szerint 20–25 százalékkal csökkentenék az államilag támogatott lakáshitelek felvételéhez szükséges önrész nagyságát. Az Észak-Amerikában egyébként már ötven éve sikeresen működő ingatlanfinanszírozási rendszer átvétele nagy segítséget jelenthet a pályakezdőknek a lakástulajdon-szerzésben. Míg a kormányzati szakértők és a hitelfolyósító kereskedelmi bankok messzemenően támogatják a terv megvalósulását, vannak, akik inkább arra figyelmeztetnek, hogy semmi sincs ingyen. A minimális önerő nagyon is megtévesztő és veszélyes lehet egy olyan fiatal számára, aki nem rendelkezik még megfelelő jövedelmi bázissal a hitel törlesztéséhez!

Egyre sürgetőbbé válik hazánkban az adócsökkentés. Szakemberek szerint ma egy átlagos magyar alkalmazott a havi keresetének mindössze 33 százaléka felett tud szabadon rendelkezni, a többi különféle adócímeken keresztül az állam zsebébe kerül. Jó jelnek számít, hogy a kormány több ízben is hangot adott adócsökkentési szándékának. Jelenleg a Pénzügyminisztérium szervezésében – szakmai szervezetek bevonásával – tervek készülnek az adócsökkentésre.

Új kis- és középvállalkozást fejlesztő programot indított a héten a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Európai Unió Phare Előcsatlakozási Alapja. A projekt célja, hogy megismertesse a magyar vállalkozókkal az internetes kereskedelem (e-com, e-commerce, e-kereskedelem) eszközeit és lehetőségeit. Ennek keretében közel ezer vállalkozásnak lesz alkalma arra, hogy részt vegyen egy általános és specifikus oktatáson, illetve hogy egy szakmai tanácsadók által vezetett műhelymunka révén saját e-stratégiáját elkészítse. 

Váratlan kihívás elé kerültek az Európai Unió rangidős tagországai. A most csatlakozók közül ugyanis Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország gazdasági dinamizmusa messze felülhaladja a tizenötök Európáját. A JP Morgan ez irányú jelentése szerint az uniós "öregek" attól tartanak, hogy az újoncok "kistigris országként" előlük fogják elorozni a munkahelyeket és a beruházási lehetőségeket. 

Hazánk az elmúlt évben a világgazdaság egészét tekintve inkább a rosszabbul teljesítő országok között foglalt helyet – írta a Pénzügykutató évértékelő elemzése. Bár a nemzeti össztermékünk csak 2,9 százalékkal nőtt, még így is toronymagasan vezetünk a 15 EU-tagállam átlagát tekintve, ahol csupán három ország tudta felülhaladni a 2002-es év növekedését.

– Az Európai Unió kapujában alapos felkészülésre, változtatások meghozatalára van szükségük a vállalkozóknak. Meg kell ismerkedniük az unióban bevett joggyakorlattal, a fogyasztóvédelmi, adóbevallási előírásokkal. Ismeretei szerint hogyan változik például az áfaelszámolás?

Mióta László Csaba pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, záporoznak a módosító javaslatok, sőt a miniszter lemondását firtató újságcikkek. Bár a parlamentben a büdzsé vitanapjait fogyatkozó létszámú képviselő kísérte figyelemmel, az íróasztalok mögött mégis – minden bizonnyal – hangyaszorgalommal folyt a munka, hiszen a Fidesz mintegy 700 milliárd forint "érték?", 1500 módosító javaslatot nyújtott be, a többi három frakció pedig közel 200 indítványt készített. Számítások szerint, a több mint 1700 javaslat részletes megvitatása körülbelül 25 órányi, folyamatos "gombnyomogatást" jelent majd a Tisztelt Ház számára. 

Nem támogatja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) azt a törvényjavaslatot, amely ingyenessé tenné a magyar autópályák használatát. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) által kiadott tervezet készítői január elsejétől a jelenlegi gépjárm?adónak megfelelő összegben – minden 100 kilogramm után 1200 forint – bevezetnék az úgynevezett úthasználati díjat. Az új adónem egyben ki is váltaná a régi súlyadót, viszont a külföldiek által üzemeltetett gépjárművekre is érvényes lenne. A javaslat beterjesztői szerint az ez utóbbiból származó többletbevétel fedezni tudná a térítésmentes autópálya-használatot. A GKM vezetősége azonban elvetette az elképzelést, mivel az nincsen összhangban az Európai Unió díjpolitikájával.

A kormány, uniós előírásokra hivatkozva, 2004. január 1-jétől 25 százalékos általános forgalmi adót vetne ki az építési telkekre. Bár ez az adóösszeg biztosan nem terhelhető rá egy az egyben a vevőkre, az ingatlanpiac elemzői átlagosan 10 százalékos áremelkedéssel számolnak. Az áfamódosítás teljes kör? bevezetését azonban átmeneti időszak előzi meg. A még 2003-ban kötött szerződések jövő évre vonatkozó terhei biztosan mentesek maradnak az említett adótól. Mindezek ellenére a szakmai szervezetek szükségtelennek és indokolatlannak tartják az építési telkek megadóztatását, hiszen – a jelenleg amúgy is nehézkesen mozgó piacon – az intézkedés árszínvonal-emelő hatása várhatóan még jobban visszafogja majd a vásárlókedvet.

Miért olyan penetránsan büdösek a kékbuszok ülései? Miért ragad a kezünk a villamos fogantyújához? És miért telik reggelente két órába, míg egy külső kerületből bejutunk a belvárosba? Bár a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. (BKV) vezetősége elégedetten vallja, hogy európai összehasonlításban irigylésre méltó a fővárosi közlekedés, az utazóközönségnek egészen más erről a véleménye. A kriminális körülmények valódi oka az, hogy a BKV évek óta jelentős forráshiánnyal küszködik. Jelenleg a legfőbb megoldandó feladat nem a kosz, nem a zaj, és még csak nem is a sorozatos késések megszüntetése, hanem a rendszer alapvető működőképességének – azaz a mostani színvonal – megőrzése. A közlekedési normatíva azonban – a törvényi kötelezettség ellenére is – kimaradt a 2004-es büdzséből. A téma súlyát mutatja, hogy még a koalíciós partnerek között is feszültséget szült a BKV talpra állításának szükségszerűsége. Demszky Gábor főpolgármester ugyanis határozottan arra szólította fel az SZDSZ-es képviselőket, hogy jelenlegi formájában ne szavazzák meg a jövő évi költségvetés tervezetét.

A várakozásokkal ellentétben kissé döcögősen halad az iraki újjáépítés. Tény, hogy magyar részről még egyetlen jelentős szerződés vagy megállapodás sem született, de ez más országok pályázóival sem esett másként. A héten megjelent hírek mégis némi rossz szájízzel tálalták az eseményeket, mintha véglegesen kimaradtunk volna a programból. Az érintettek szerint az írás kimondatlanul is párhuzamot vont Bosznia újjáépítéséről való csúfos lecsúszásunk története és a jelenlegi állapot között. A helyzet tisztázása végett Kismartoni Endre, az Iraki Újjáépítési Koordinációs Iroda vezetője nyilatkozott a Heteknek.

A pénzügyi elemzők attól tartanak, hogy a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mért magyar államadósság az idén elérheti a "rettegett" 60 százalékos arányt. Bár maga a 60 százalék megütése leginkább a tervezett 2008-as eurózóna-csatlakozásunk miatt kritikus, az utóbbi években tapasztalt adósságnövekedés már komolyabb veszélyeket rejt magában. A magas államadósság okairól és kihívásairól Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa nyilatkozott a Heteknek.