Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A negyvennyolc százalékos adókulcs szakmai elvárás. Fotó: MTI
Akkor tehát mi is várható jövőre? "Nem lehet többé megszokásból költségvetést csinálni" – jelentette ki a miniszter. A Pénzügyminisztérium (PM) vezetősége elkötelezte magát amellett, hogy a jövőben kizárólag olyan kiadási tételeket hajlandó bevonni a költségvetésbe, amelyek eredménye konkrétan meghatározható és mérhető is.
2005-ben 3,5-4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak. A lakossági fogyasztás növekedését 3 százalékra prognosztizálják, míg a reálbérek emelkedését 2, a nyugdíjak reálértéken mért gyarapodását pedig 3 százalékra teszik. Ezenkívül az infláció érezhető csökkenésével számolnak: az idei 6,5 százalék helyett csak 4,5 százalékos árszintemelkedésre számítanak.
A miniszter hangsúlyozta, nincs szándékukban megemelni se a személyi jövedelemadót, se az áfát. A hatósági árak pedig biztosan nem nőnek majd jobban, mint az infláció. Javulhat az egyensúly, a fizetési mérleg hiányának finanszírozása pedig nem lesz adósságnövelő. Az idei 4,6 százalékos hiány helyett 2005-ben már 4,1 százalék lesz az irányadó célkitűzés.
Becslések szerint a kormányzati újraelosztás mértéke még kisebb arányú lesz, mint ahogyan azt a konvergenciaprogramban meghirdették. A hatékonyabb államapparátus érdekében jövőre visszaszorítják a minisztériumok, az önkormányzatok és egyéb költségvetési intézmények működési kiadásait. Ennek értelmében a tavalyi számok 95 százalékát fogják alapul venni a tervezésnél. Nem kizárt, hogy emiatt tovább csökkentik a szektor foglalkoztatottságát.
Jövő évben deklaráltan kiemelt figyelmet fordítanak majd a pályakezdők, a gyesről visszatérő anyák és az 50 év feletti munkanélküliek helyzetére. E három csoport munkaerőpiacra való belépése érdekében csökkentenék az szja-t, és megmarad az adómentes minimálbér intézménye is. A tárca szándéka szerint az egészségügyi hozzájárulás és a tb-járulék nagysága is mérséklődne.
Az MSZP 48 százalékos "szja-ajánlatával" kapcsolatban Draskovics elmondta, ez nem egy kormányzati igény közlése, inkább a PM szakmai elvárása. Az adóreformmal az a cél, hogy úgy csökkenjenek a középső sávba tartozó, átlagos vagy átlag alatti keresetűek terhei, hogy ez által a magasabb jövedelműek ne kerüljenek még jobb helyzetbe. A jelenlegi adórendszer természetéből fakadóan azonban ez egyelőre nem lehetséges. Draskovics javaslata, hogy a tőke- és munkajövedelmek terhei közelítsenek egymáshoz, illetve hogy a külön adózó jövedelmek terhei megegyezzenek a középső sáv terheivel.
Hasonlóan torz a jelenlegi gyermekkedvezmény-rendszer is. Dupla igazságtalanság éri a családokat, mivel pont a többgyermekes és szerényebb jövedelm? rétegek nem juthatnak hozzá – az egyébként számukra kifejlesztett – kedvezményekhez. A miniszter vagy a családi pótlékot növelné, vagy átváltási lehetőséget kínálna a családi pótlék és az adókedvezmény között. Draskovics nyitva hagyná annak lehetőségét is, hogy valaki önkéntesen lemond a kedvezményekről, mondván: "érzi, hogy ez nem igazságos, mert nincs rászorulva".
2004. 07. 16. (VIII/29)
