Három tűzbe veszett kisfiú az észak-írországi történelmi felekezetek közötti háború legutóbbi áldozata. A héten véget ért protestáns felvonulások bebizonyították, hogy továbbra is várni kell a húsvéti – népszavazással is megerősített – békemegállapodás eredményeire.

Rend, fegyelem és szigor. Így foglalható össze Pintér Sándor belügyminiszter és Orbán Péter országos főkapitány elvárása a rendőrség felé. A gyors vezetőcserével vélhetően lezárul a kormányváltás utáni bizonytalansági korszak a testületen belül, ami azért alakult ki, mert senki sem tudta: ki megy és ki marad. Orbán, az új kapitány a szervezett bűnözés elleni fellépést jelölte meg fő céljának. Mindezt úgy, hogy a szakzsargonban "Al Capone-módszernek" nevezett eszközzel is élni kíván. Al Capone ellen az amerikai rendőrök úgy találták meg az ellenszert, hogy adócsalásért tartóztatták le. Ezzel megdőlt a keresztapa érinthetetlenségének mítosza, s így sikerült felszámolni az általa alapított bűnszövetkezetet. Orbán az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága előtt történt meghallgatásán külön kiemelte, hogy szorosan együttműködve kíván dolgozni az adóhatósággal, a Vám- és Pénzügyőrséggel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, valamint az élelmezésügyi hatóságokkal, hogy minden eszközzel információt lehessen szerezni a bűnözőkről, és a szervezett bűnözést megfoszthassák gazdasági alapjaitól. Valószínű, az e gondolkozásmóddal való azonosulást jelzi, hogy a felső vezetők közül egyedül Kiss Ernő dandártábornokot, a KBI vezetőjét hagyták meg a posztján. Kiss köztudottan annak a híve, hogy a bűnözőket "űzni-hajtani" kell. Minden hatósági eszközzel – adóellenőrzéstől kezdve vámvizsgálatokig – el kell érni azt, hogy a bűnözésből meggazdagodottak ne érezzék biztonságban magukat – mondta egy korábbi nyilatkozatában a KBI vezetője. Orbán tábornok azt is elmondta a bizottság előtt, hogy elsődleges feladatai között szerepel a szervezett bűnözés elleni határozottabb fellépés, a prostitúció viszszaszorítása, a gépkocsi- és betöréses lopások, valamint a rablások visszaszorítása. Pintér Sándor belügyminiszter a csütörtöki rendőrségi állománygyűlés után elmondta, hogy az új elvárások tekintetében alapkérdés, hogy a törvények alapján mit és hogyan lehet hatékonyabban végrehajtani. Második fontos kérdésként a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelését emelte ki. A rendőrség belső állapotáról megjegyezte: úgy ítéli meg, hogy több vezető nem egészen korrekten használta fel az eszközeit ebben a harcban. A rivalizálást éppen ezért meg kell szüntetni a testületen belül – tette hozzá a belügyminiszter, aki fegyelmezett, kevésbé nyitott, viszont nagyon hatékony rendőrséget szeretne kialakítani

Francia vezetők úgy döntöttek, hogy elismerik a palesztin államot, amint kikiáltja azt a Palesztin Hatóság – közli keddi számában a Háárec cím? izraeli újság. A napilap magas rangú párizsi forrásra hivatkozva jelentette, hogy Jacques Chirac elnök, Lionel Jospin kormányfő és Hubert Védrine külügyminiszter közösen hozta meg az erről szóló titkos határozatot. A francia külügyminisztérium hivatalosan ugyan nem nyilatkozott az információval kapcsolatban, egy külügyminisztériumi szóvivő ugyanakkor elmondta, hogy Franciaország mindig is támogatta a független palesztin állam létrehozásának tervét.

Véres összetűzések törtek ki Nigériában Abiola ellenzéki vezető keddi váratlan halálát követően. Bár amerikai diplomáciai vélemények szerint kizárható a gyilkosság, a család a nigériai kormányt teszi felelőssé a hosszabb ideje háziőrizetben tartott Abiola haláláért.

A Hágai Bíróságon megkezdődött Milan Kovacevic szerb háborús bűnös pere. A több mint 250 ezer áldozatot követelő szerb–horvát háború vezetői közül huszonheten vannak őrizetben, ám a két leghírhedtebb elítélt, Radovan Karadzsics, volt boszniai szerb vezető és katonai parancsnoka, Ratko Mladic azonban még mindig szabadlábon vannak. Az elsőként a vádlottak padjára ültetett Kovacevic elleni vádak: tömegmészárlás, háborús- és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények.

"A gyámhivatal által kijelölt eseti gondnok nem kérelmezte az örökbefogadás felbontását annak a két kisfiúnak a képviseletében, akiket Amerikából visszahoztak a nevelőszüleik. Most már nincs más választás, bíróságnak kell döntenie arról, hogy fenntartja-e a szülő-gyermek jogviszonyt, vagy \'elválasztja\' az örökbefogadókat a gyerekektől" – mondta el Seres Gábor, az egri gyámhivatal vezetője szerdán, az erre vonatkozó jogerős gyámhatósági döntés megszületése után az MTI tudósítójának. Miként korábban a Hetek is beszámolt az ügyről, a gondot az jelenti, hogy amerikai nevelőszüleik kétévi kinn tartózkodás után, április közepén "visszaküldték" őket, arra hivatkozva, hogy a 10, illetve 11 éves kisfiú nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A hivatalvezető szerint a probléma abból fakad, hogy az örökbefogadási határozat csak a felek közös kérelmére semmisíthető meg. Ebben az ügyben viszont a gyermekek érdekképviseletét ellátó eseti gondnok alapos vizsgálat után úgy foglalt állást, hogy az örökbefogadás felbontása ellentétes volna a két kisfiú érdekeivel. Ez, mint Seres Gábor hangoztatta, azt jelenti, hogy nincs közös kérelem, ezért, miként azt a gyámhatóság hivatalos határozatban is megállapította, nincs hatásköre arra, hogy döntsön az ügyben. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyelőre a gyerekek állampolgársága sem tisztázott. A gyerekeket a probbléma megoldásáig az egri gyermekvárosban helyezték el.

Ahogy napról napra éleződik a koszovói válság, úgy élesedik a vita arról, szükség van-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyására a Jugoszláviához tartozó Koszovó tartományban végrehajtandó NATO-beavatkozáshoz. A döntést sietteti, hogy a koszovói gerillák már a tartomány területének közel 30 százalékát ellenőrzésük alatt tartják.

Komoly nemzetközi tiltakozást váltott ki a Jeruzsálem nyugati irányba történő kiterjesztéséről szóló izraeli elképzelés. A terv megvalósítása nem lenne ellentétes az oslói békeegyezménnyel – állítja az izraeli fél. A héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa is tárgyalt a kérdésről, miközben Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke kijelentette: "Izrael telepítéspolitikai agressziója egyenlő a békefolyamat teljes lerombolásával."

Az amerikai elnök Pekingben. 600 millió kínainak üzent Fotó: MTI

Tíz katolikus templomot gyújtottak fel ismeretlen tettesek Észak-Írországban, ahol a protestánsok tervezett felvonulásának közeledtével ismét szikrázik a feszültség a tartomány két szembenálló vallási közössége között.

Selmeczi Gabriella és Frajna Imre. Feloszlatásra készülnek Fotó: MTI

Bill Clinton az első amerikai elnök, aki kínai földre lépett 1989 óta, amikor a Tienanmen téren Peking lemészároltatta a demokráciáért tüntető diákokat. Clinton kilenc napot tölt Kínában, mégsem várható áttörés a két ország kapcsolatában. Sokak szerint a látogatás inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati jelentőséggel bír.

Richard Holbrooke különmegbízott az albán szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik gerillájával. Belgrád tiltakozott Fotó: MTI

Palesztin titkosszolgálati vélemények és egyes izraeli politikusok szerint a Ciszjordánia további részeiről való izraeli csapatkivonások tartós elhúzódása bármelyik pillanatban bekövetkezhető robbanás veszélyével jár. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ezzel szemben az elmúlt két év alatt jelentősen visszaszorult terrorizmussal igyekszik politikáját igazolni.

Jasszer Arafat "hasznosnak és fontosnak" nevezte az Európai Unió vezetőinek a közel-keleti békefolyamatról kiadott közleményét. Az uniós csúcstalálkozó résztvevői felszólították Izraelt, hogy "ismerje el a palesztinok jogát az önmeghatározásra, és ne zárja ki az államalapítás lehetőségét", a palesztinokat pedig felkérték: ismerjék el Izrael jogát arra, hogy határain belül biztonságban éljen. Időközben Jasszer Arafat felkérte a Hamasz terrorszervezetet, hogy képviselője vegyen részt a palesztin kormány munkájában.

Romániában sorozatban jelennek meg a leleplezések azokról a politikusokról, akik egykor a Securitate alkalmazásában álltak, vagy együttműködtek a kommunista titkosrendőrséggel. Az átvilágítás során – amelyet Magyarországtól eltérően Romániában nem a bíróság, hanem a sajtó végez – kiderült, hogy az RMDSZ egyik minisztere, Bárányi Ferenc is a beszervezettek között volt. A demokrata párti Adrian Vilau képviselőt pártja a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság elnökségére jelölte. Vilaunak azonban hamarosan vissza kellett lépnie, miután egy szemfüles újságíró kiderítette, hogy ő is bedolgozója volt a hírhedt Securitaténak. Bárányi Ferenc, a román kormány egészségügyminisztere – miután egy bukaresti bulvárlap őt is hírbe hozta a Securitatéval – sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta: fiatal korában két határőr, abból a faluból, ahol ő akkoriban felcserként szolgált, többórás kihallgatás után revolverrel kényszerítette, hogy "az országhatár védelme érdekében" aláírjon egy kötelezvényt. Bárányi hangsúlyozta, hogy – bár nem árult be senkit – kész vállalni a felelősséget, és lemondani posztjáról. Radu Vasile miniszterelnök jelezte, hogy egy másik RMDSZ-jelöltet kíván az egészségügyi tárca élére. A bukaresti Ziua szerint ugyanebben a "cipőben" sántikál Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges nacionalista Nagy–Románia Párt elnöke is. A lap szerint Tudor 1981 nyarán kötelezte el magát a haza "szolgálatára", hogy információkat szolgáltat az "államot és a kommunista pártot fenyegető veszélyekről". A Nagy–Románia Párt aktivistái mindent megtettek, hogy a kompromittáló újságok mielőbb eltűnjenek a standokról, ezért kötegenként felvásárolták a lapokat. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a Ziua újra leközölte az ominózus cikket. A pártelnök cáfolja a hírt és 2 milliárd lejes kártérítési perrel fenyegeti az újságot. A kiszivárogtatások miatt a Román Hírszerző Szolgálat nyilatkozatot tett közzé, miszerint a volt Securitate dossziékból több olyan titkos anyag került a sajtó révén napvilágra, amelyekhez 1989-90 között juthattak hozzá "avatatlanok". A hivatal sürgeti egy olyan törvényrendelet meghozatalát, amely szabályozná a titkos információkhoz való hozzáférhetőséget, és kérték az összes vezető politikus átvilágítását is.

Nem hozott áttörést a koszovói válság megoldásában Milosevic jugoszláv elnök moszkvai villámlátogatása. Borisz Jelcin ugyan még teljes sikerről számolt be telefonon Clinton amerikai elnöknek a tárgyalásokat követően, ám az Európai Parlamentben elmondott beszédében Tony Blair brit miniszterelnök megerősítette: teljes erővel folynak az előkészületek a NATO katonai beavatkozására.

Egy nyolc hónapig tartó vizsgálat napokban nyilvánosságra hozott eredménye azt mutatja, hogy az Amerikai Egyesült Államok – az akkori hivatalos politikával ellentétben – halálos ideggázt vetett be a vietnami háborúban. A hír nyomán William Cohen védelmi miniszter vizsgálatot rendelt el a Pentagonban.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fontolóra vette, hogy népszavazást tartsanak az Egyesült Államok által indítványozott izraeli csapatkivonási tervvel kapcsolatban. A tervezet értelmében Izrael Ciszjordánia 15 százalékáról vonná vissza csapatait, a Palesztin Hatóság pedig konkrét lépéseket tenne a palesztin terrorizmus megfékezésére.