A Halld Izrael elnevezésű, úgynevezett messiáshívő zsidókat tömörítő amerikai szervezet a hét végén nagyszabású zenei fesztivált rendez. A rendezvényt óriási reklámhadjárat előzte meg, a hirdetésekből azonban nem tűnt ki egyértelműen a szervezők kiléte és célja. Több zsidó szervezet hevesen tiltakozik a rendezvény ellen.

A Fehér Ház a Capitolium előtti hétvégi lövöldözésről szóló harsány hírek közé próbálta becsempészni azt a bejelentést, hogy az amerikai államfő állítólagos törvénysértéseit vizsgáló Kenneth Starr független ügyész beidézte a szövetségi vádesküdtszék elé meghallgatásra Bill Clintont. Az Egyesült Államok történetében hivatalban lévő elnöknek eddig soha nem kellett szövetségi vádesküdtszék elé állnia. Az eddig hallgatásba burkolózó elnök ügyvédei és Starr végül abban állapodtak meg, hogy Clinton augusztus 17-én a Fehér Házban ügyvédei jelenlétében videofelvétel útján válaszol az ügyész kérdéseire.

Fidel Castro kubai elnök ötórás beszédet tartott Santiagóban, Kuba legfontosabb történelmi városában, amelyben jelezte: országa kész javítani a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. A 72 esztendős államfő egészségi állapota látszólag kitűnő, bár a múlt héten egy miami lap cikkében Elizabeth Trujillo kubai sebésznő ennek ellenkezőjét állította.

Bill Clinton amerikai elnök Kínában tett látogatása óta Ázsia egyik nagyhatalma "többé-kevésbé visszatért a régi kerékvágásba" – véli a Washington Post cím? amerikai napilap. Madeleine Albright külügyminiszter asszony Clinton után az első magas rangú amerikai politikus, aki Kínába utazott, hogy emlékeztesse a kínai vezetést az emberi jogokkal kapcsolatban tett ígéreteire.

"Állati módon, öt hónapig bilincsbe verve, a minimális élelmiszeradagon tartottak bennünket fogságban csecsen fegyveresek, akiknek az volt a céljuk, hogy mindenféle ellenállást elsorvasszanak bennünk" – mondta a kilenc hónapos csecsenföldi fogságból kiszabadult két magyar túsz, Dunajszky Gábor és Oláh István a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón.

A Fehér Ház a Capitolium előtti hétvégi lövöldözésről szóló harsány hírek közé próbálta becsempészni azt a bejelentést, hogy az amerikai államfő állítólagos törvénysértéseit vizsgáló Kenneth Starr független ügyész beidézte a szövetségi vádesküdtszék elé meghallgatásra Bill Clintont. Az Egyesült Államok történetében hivatalban lévő elnöknek eddig soha nem kellett szövetségi vádesküdtszék elé állnia. Az eddig hallgatásba burkolózó elnök ügyvédei és Starr végül abban állapodtak meg, hogy Clinton augusztus 17-én a Fehér Házban ügyvédei jelenlétében videofelvétel útján válaszol az ügyész kérdéseire.

A marokkói Casablancában megkezdődött a Jeruzsálem Bizottság 17. értekezlete. Az ülésen Jasszer Arafat kijelentette: a Nagy-Jeruzsálem közigazgatási körzetre vonatkozó izraeli terv megvalósulása a békefolyamat végérvényes összeomlását s a térség újbóli lángba borulását jelentené.

Decemberben Puerto Ricóban népszavazást tartanak az Egyesült Államokhoz való teljes kör? csatlakozás eldöntéséről. 1967-ben és 1993-ban a karibi sziget lakossága már két ízben nemet mondott erre a lehetőségre.

A 41 éves Russel Eugene Weston, aki pénteken a washingtoni Capitoliumon két rendőrt agyonlőtt, egy turistanőt pedig súlyosan megsebesített, nem volt ismeretlen a bűnüldöző hatóságok előtt. Amerikai lapbeszámolókból kiderül, hogy Westont 1996-ban már kihallgatta az elnök biztonságára ügyelő titkosszolgálat, miután "kormányzati tisztségviselőkre – köztük Clinton elnökre – nézve fenyegető megnyilvánulásai voltak". A zavart elmeállapotú férfi 1993-ban hagyta el Illinois államot, ahol a megáradt Mississippi elöntötte lakhelyét, a mindössze 900 lakosú Valmeyert. Innen az erdős-vadregényes Montanába ment, és egy elhagyott kunyhóban élt magányosan – csupán 50 mérföldre a "Unabomber" néven hírhedtté vált levélbombagyáros Theodore Kaczynskitól. Mint ismeretes, az elmebeteg matematikus pokolgépeket küldözgetett az általa meggyűlölt műszaki civilizáció fellegváraiba. Weston "aranyásással" foglalkozott kicsiny birtokán, de közben mind jobban eluralkodott rajta az üldözési mánia. Azt állította, hogy a CIA aknákat helyezett el a földjén, a szomszéd parabola antennája pedig az ő titkos megfigyelését szolgálja. Weston apja – aki ma is Illinoisban él – azt állítja, hogy fia (aki rendszeresen látogatta őt) a minap legyilkolt 12 macskát. Russel Eugene Weston pénteken délután kisplatós teherautójával leparkolt az amerikai kongresszusnak otthont adó épület előtt, 15 óra 38 perckor belépett azon a kapun, ahol a turisták ellenőrzése folyik, szó nélkül keresztülrontott a fémdetektorokon, s közben pisztollyal agyonlőtte Jacob Chestnut rendőrt. Továbbrohant az egyik folyosón, ahol szembetalálkozott John Gibson különleges ügynökkel. Mindkét férfi lőtt – és elterült a földön. Gibson később meghalt, a merénylő azonban a kórház közlése szerint túl van az életveszélyen. Westonnak felépülése után halálbüntetéssel kell számolnia.

Ausztriában a kormányzati oldal részéről erős az ellenállás a Meinl-birodalom osztrák részének eladásával kapcsolatban. A félelmek abból fakadnak, hogy a német Rewe a vásárlás révén Bécsben több mint kétharmados túlsúlyra tenne szert. Ebből agresszív árpolitika következhet a fogyasztók számára, és az osztrák beszállítók is veszélybe kerülhetnek. A vételre mindenesetre a kartellhivatalnak is áldását kell adnia.

Ukrajna pénzügyi csőd szélén áll. A kilátásba helyezett 2,5 milliárd dolláros hitelkeretet azonban csak akkor utalhatja át a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ha az ukrán parlament elfogadja Leonyid Kucsma pénzügyi csomagtervét. Ennek a feltételnek azonban nem tudott megfelelni a szomszédos állam, mert a különböző hatalmi ágak között nincsen egyetértés az IMF-fel való együttműködésben. A patthelyzet feloldása egyértelműen érdeke lenne a súlyos gazdasági válsággal küszködő országnak, hiszen ha a Valutaalap nem ad hitelt, a súlyos adósságválság küszöbén álló Ukrajnának, akkor – az EU szakértői szerint – nemcsak a nemzeti valuta, a hrivnya omlik össze egészen biztosan, hanem az állam léte is kérdésessé válhat. Az Európai Unió szakértőinek Kijevben ismertté vált tanulmánya szerint Ukrajna már úgy túlterhelte magát belső és külső adósságokkal, hogy ha nem jut további tőkeinjekcióhoz a kamattörlesztéshez, akkor csődbe megy. A politikai helyzetre való tekintettel a csőd elkerülésére az egyetlen megoldás egy – az IMF elvárásai szerint – módosított költségvetés elnöki rendelettel való hatályba léptetése lenne. Ez azonban ütközik az ukrán alaptörvénnyel. Az IMF tehát ha következetes lenne, nem adhatná meg a kért hároméves, 2,5 milliárd dolláros hitelkeretet Ukrajnának. A Kyiv Post cím? hetilap szerkesztőségi cikke szerint azonban a Valutaalap döntései nem kizárólag pénzügyi megfontolásokon alapulnak. Erre a legjobb bizonyíték az Oroszországnak adott – az ázsiai válság orvoslására szánt hitelt meghaladó összeg engedélyezése. Ez ugyanis főként politikai döntés eredménye volt. Ha a nyugati értékelések szerint Ukrajnát valóban súlyos adósságválság fenyegeti, akkor az IMF nem engedheti el Ukrajna kezét, Ukrajna pénzügyi csődjének ugyanis beláthatatlan politikai következményei lehetnének – vélekedett a lap. Az egyeztetések mindeközben tovább folynak Kijevben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kiterjesztett hitelkeretének feltételeiről, tulajdonképpen csak arról kell megállapodni, hogy az ukrán kormány hogyan csökkenti az idei költségvetési kiadásokat – nyilatkozta az egy hete Kijevben tartózkodó IMF-vizsgálóbizottság vezetője. A szakértő szerint van mód arra, hogy a Valutaalap küldöttsége mindenben megegyezzen az ukrán vezetéssel. Ukrán és nyugati szakértők egyetértenek abban, hogy az IMF Ukrajnának nyújtandó hároméves, mintegy 2,5 milliárd dolláros hitelkerete súlyos pénzügy válságtól mentheti meg a szovjet utódállamot. Az IMF delegációvezetője kijelentette: már csak azt kell eldönteni, hogy Ukrajna mekkora összeget kapjon és mikor. Szerhij Tihipko miniszterelnök-helyettes szerint az IMF-küldöttség az újabb tárgyalások során beleegyezett: a pontosított költségvetést Leonyid Kucsma elnök helyezze hatályba rendelettel, sőt nem ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna teljesítse a hitelnyújtáshoz eredetileg szabott mind a 90 feltételt. A Valutaalap megelégszik azzal, hogy a legfontosabb kérdésekben intézkedések történjenek – elsősorban a költségvetés kiegyensúlyozására.

A posztszovjet térségben megköttetett az első dinasztikus házasság. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök legkisebb lánya örök hűséget esküdött Aszkar Akajev kirgiz államfő legidősebb fiának. A kirgiz elnök azt kívánta 23 esztendős fia, Ajdar és annak 18 esztendős arája, Alija esküvőjén, hogy a két nép hozzájuk hasonlóan örökre váljon eggyé. Az elnöki utódok esküvője újjáéleszti a régi közép-ázsiai hagyományt, mely szerint a politikai kapcsolatokat családi kötelékekkel kell megerősíteni. A házasság nyilvánvalóan hosszú távú politikai célokat szolgál. A kirgiz államfő fia, Ajdar Akajev a kazah elnök vejeként a kazah közvélemény szemében a helyi politikai elit legitim alakjává vált, s ez lehetővé teszi számára, hogy hamarosan aktívan részt vegyen a hatalom gyakorlásában. Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek három leánya van, fiúgyermeke azonban nincs. Hosszú időn át úgy tűnt, hogy "örököse" a két idősebb nővér egyikének a férje lesz. Az utóbbi másfél év eseményei azonban azt mutatják, hogy a kirgiz Akajev fog célba érni. Bár egyelőre még senki nem beszél a két szomszédos testvéri állam uniójáról, gyakran utalnak azonban arra, hogy 1920 és 1936 között Kazahsztán és Kirgizisztán egy autonóm köztársaságot alkotott. Az események politikai jelentőségét húzza alá a kirgiz alkotmánybíróság döntése is, mely szerint Aszkar Akajev kirgiz államfő, Ajdar apja 2000-ben is indulhat az elnökválasztáson. Az új alkotmány ugyan legfeljebb két elnöki periódust engedélyez egy személynek, de ezen alaptörvény alapján Akajevet még csak egyszer, 1995-ben választották meg államfővé. Bár Aszkar Akajev 1990 óta áll a kirgiz köztársaság élén, akkor még a szovjet törvények voltak érvényben, s ezeknek megfelelően választották elnökké – indokolta döntését a bíróság. Hasonló megoldást fontolgatnak Kazahsztánban is. Nurszultan Nazarbajev is a szovjet törvények alapján lett elnök 1991-ben, s 2000-ben ő is a harmadik elnöki mandátumáért szállna harcba. Mivel három éve feloszlatta az alkotmánybíróságot, feltehetően népszavazással fognak államfőt választani a kazahok. Bárhogy is végződik azonban az elnöki székért folytatott küzdelem, Alija és Ajdar házassága mindenképpen tovább erősíti a kazah elnöki család vezető pozícióit. A népes kazah Nazarbajev família irányította eddig is az adóhatóságokat, a televíziót, a befektetési és pénzügyi politikát, de közvetlen kapcsolatban áll a csillagászati jövedelmeket biztosító olajüzlettel is.

Abdulsalam Abubakar nigériai tábornok-elnök hétfői beszédével Nigéria egy "átmeneti korszakba" lépett be – állapította meg a Washington Post amerikai napilap. Abubakar a katonai diktatúrából a demokratikus kormányzásba való átmenetet hirdette meg, Nigériában azonban nincs teljes bizalom a Sani Abacha diktátor helyére lépett új kormányzat iránt.

"Koszovó egy pusztító és véres háború felé sodródik" – állítja a szerbek által törvénytelennek tartott pristinai albán parlament közleménye. Az utóbbi napok harcaiban a Magyar Rádió értesülései szerint a jugoszláv hadseregnek a térségbe vezényelt több száz magyar nemzetiség? katonája közül is többen áldozatul estek.

 

Valószínűleg hárman szállnak esélyesként ringbe októberben Budapest főpolgármesteri címéért. Demszky Gábor, aki jelenleg is betölti ezt a tisztséget, a szabaddemokraták jelöltjeként vállalja harmadízben is a megmérettetést. Kihívói: Latorcai János – a Fidesz – MPP, a Független Kisgazdapárt, az MDF és MKSZ jelöltje –, aki négy évvel ezelőtt is kísérletet tett Demszky legyőzésére és Katona Béla, az egykori nemzetbiztonsági miniszter, aki az MSZP színeit képviseli az őszi választásokon. Vélhetően a legtöbb településen is hasonló képlet közül választhatnak a polgárok.

II. világháborús szerb veterán és unokája járőrözik. Megvédik magukat Fotó: MTI

Három mindenre elszánt texasi terrorista merényletet tervezett az amerikai elnök ellen, ám szerencsére idejében sikerült letartóztatni őket – jelentette a Reuters hírügynökség. A 72 éves Johnnie Wise, a 43 éves Jack Grebe és a 63 éves Oliver Emigh új biológiai fegyvert fejlesztett ki: egy kaktusztövisbe antraxot és HIV-vírust fecskendeztek. A fegyvert egy öngyújtó segítségével próbálták működésbe hozni. A szerkezet egy kattintásra egyszerűen lelőtte volna áldozatát a kaktusztövissel. Az FBI egyébként július elsején további biológiai fegyvert kobozott el Wise-tól. A férfi házában több 120 literes hordót és három bödönt foglaltak le, amelyek romlott csirkehúsból, szemétből és zöldbabból álló keverékkel voltak tele. Ebből akarták a halálos húsmérgezést okozó baktériumokat kitenyészteni. A 72 éves Wise ügyvédje azzal védekezett, hogy a hordókban valójában narancslekvár volt, és az idős férfi csupán szappant kívánt készíteni belőle kókuszolaj hozzáadásával. A három férfit végül is azt követően sikerült letartóztatni, hogy fenyegetéseket tartalmazó e-mail üzeneteket küldözgettek az Amerikai Szövetségi Iroda alkalmazottainak. Közben egy rendőrségi informátor jelentéséből kiderült, hogy a leleményes terroristák annak a szélsőséges szeparatista csoportnak a tagjai, amely Texas önálló állami státusáért harcol, mivel úgy véli, hogy a déli államot törvénytelenül csatolták 1845-ben az Egyesült Államokhoz.

Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke háromnapos kínai látogatásának végén kijelentette, "nagyon komoly" támogatást nyert a palesztinok számára Pekingtől. A 16 hónapja veszteglő közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban Arafat elmondta: "Eredményekre van szükségünk, nem pedig tárgyalásokra. Az izraeliek próbálják kikerülni, hogy pontosan és őszintén megvalósítsák azt, amit aláírtunk."