1998. 09. 05. (II/35)
Mesterséges csőd a Realbanknál

Mesterséges csőd a Realbanknál

1998. 09. 05.
Az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mesterségesen csődöt idézett elő annál a banknál, amelyet maga is likvidnek titulált – nyilatkozta lapunknak Czakó András, a Realbank volt elnök-vezérigazgatója. Közel két hónapja – írásban az ok és a cél megjelölése nélkül – felügyeleti biztos gyakorol minden jogot a bankban. Előzetes bejelentés nélkül zárolták a betétesek számláit, felfüggesztették a menedzsmentet és a bank hitelezési tevékenységét. A biztos kijelölésének hírére 2,5 milliárd forintnyi lakossági és 3,4 milliárd forint egyéb forrás kivonása következett. A Realbank ebben az évben 5,3 milliárd forintos veszteséget kénytelen tudomásul venni, miközben a félévi jelentésben még 201 millió forint nyereség szerepelt. A bank vezetői az ÁPTF közbelépésének módját sérelmezik, időzítését és okát pedig nem értik. A lapzártánk után megtartott közgyűlésre készülődő banki vezetőknek nincsen sok alternatívájuk. Az ÁPTF képviselője ugyanis megzsarolta őket: vagy leszállítják az alaptőkét (s ezzel a részvényesek elveszítik a pénzüket) vagy bezárja a bankot. Az ügy első lépésétől vita húzódik a Felügyelet és a Realbank vezetői között. Az ÁPTF úgy látja, abban mulasztott a bank, hogy nem képzett céltartalékot a 2000-ben lejáró kötvényre. A Realbank illetékeseinek viszont az a meggyőződésük, hogy mivel másfél év múlva esedékes a kötvény, s mivel az intézmény megfelelő forrásállománnyal rendelkezik, a visszafizetéshez szükséges hátralévő összeget elegendő az eddigi ütemben, folyamatosan megképezni. Az alacsony tőkeellátottság – amelyet a bank vezetői sem tagadnak – 5 éve ismert volt az ÁPTF előtt, így sem az időzítés, sem az erőteljes fellépés nem érthető. Mivel mindkét fél érdeke azonos – a betétesek vagyonának biztonsága – Czakó úgy véli, hogy tárgyalások útján rendezhető lett volna a tőke-emelés. Így azonban mes-terségesen csődhelyzetbe taszították a tőkehiány mellett is jól működő bankot – mondta a volt elnök. Nyers Rezső, az ÁPTF elnökhelyettese szerint nem volt kíméletesebb megoldás. A Felügyeletnek ugyanis törvényi kötelezettsége, hogy abban az esetben, ha egy bank tőke-megfelelési mutatója 4 százalék alá csökken, (ez akkor történne, ha megképezné az említett céltartalékot), felfüggessze a bank tevékeny-ségét, és felügyeletet gyakoroljon annak érdekében, hogy a pénzintézet likviditása helyreálljon. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy a betétesek is kockáztassák a pénzüket. A Realbank egyébként évek óta megfelelt a törvényben minimálisan megszabott 8 százalékos tőke-megfelelési mutatónak, ez év első felében azonban 4 százalék alá csökkent – magyarázta az elnökhelyettes. Ez azt jelenti, hogy külső segítség nélkül nem lehet a 8 százalékos szintet elérni. Igaz ugyan – tette hozzá –, hogy az idén változtak a szabályzók, s valószínűleg ez is közrejátszott a mutató jelentős csökkenésében. Nyers szerint a Felügyelet maximális gondossággal hozta meg az intézkedéseit. Mind Czakó András, mind lapunknak nyilatkozó, ám nevének eltitkolását kérő bankvezető úgy látja, hogy az intézkedés mögött politikai akarat is meghúzódik. A bank kvázi államosítása (az alaptőke leszállítását követően állami tulajdonba kerül a bank, mivel a hiányzó összeget az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pótolja ki egybeesik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az ÁPTF több hivatalnokának elképzelésével. Miszerint nem indokolt a lakossági háttérrel rendelkező kisbankok működése, nagy és erős állami pénzintézetekre van szükség. Ez a koncepció tetten érthető volt akkor is, amikor – a hazai bankok közül egyedül – a Realbankot nem konszolidálták, illetve akkor is, amikor 1994-95-ben a Magyar Nemzeti Bank korlátozta a Start-és az Egzisztenciahitel kihelyezést, és nem adott devizaengedélyt – emlékeztetett informátorunk. A bank a hátrányait a saját erőből küzdötte le, s mára feltörekvő bankká nőtte ki magát. Az intézmény az év első felében dinamikusan fejlődött: forrásállományát 124 százalékkal növelte. A bank dolgozóinak elmondása szerint a kijelölt felügyelőbiztos munkájában nem volt tapasztalható segítő szándék. Amikor például forrásszerzésre kaptak felszólítást és rövid időn belül 2 milliárd érték? tőzsdei részvényt értékesítettek, illetve amikor néhány napon belül szintén 2 milliárdos kintlévőséget hajtottak be, meglepődését és rosszallását fejezte ki a "siker" miatt. Más esetben pedig dodonai stílusban írt levéllel irritálta a betéteseket. De a betétesek részére nem engedélyezte a közgyűlésre szóló meghívók kézbesítését – erről csupán az újsághirdetésből értesültek –, s így ők sem tudhattak azokról az újításokról, amelyek a szavazásra jogosultsággal kapcsolatban utólag hoztak. A bankvezetők véleménye szerint nem kizárt, hogy a Felügyelet a Postabank-ügy okán jól időzített akciójáról van szó. A váratlan intézkedés bejelentése után a Felügyelettől érkezett szakemberek azonnal a Postabank részvényeket követelték a menedzsmenttől. Az 5,6 százalékos Postabank részesedést köztudottan nagy veszteséggel tudták csak értékesíteni. A 2,7 milliárdos üzletrészre ez év decemberében 133 százalékos elővásárlási joga volt a Realbanknak, de – miután egy brókercég sem mert vásárolni – kényszerhelyzetben lévén, az MFB-nek, mint egyedüli vevőnek tudták eladni, amely azt csak maximálisan 95 százalékos árfolyamon volt hajlandó megvenni. Nyers Rezső szerint a veszteséges ügylet is a részvényesek érdekét szolgálta, mert ha az árfolyamnak megfelelő értékben adták volna el a Postabank részvénycsomagot, az új menedzsment megtorpedózhatná az árat, és ez hátrányosan érintené a kisbefektetőket. Július 10 óta tudatos bankgyengítés zajlik a Realbanknál, az ÁPTF nem felügyeleti tevékenységet folytat, hanem romboló munkát végez – hangzott el néhány nappal a közgyűlés előtt. Úgy gondolom – mondta Czakó –, hogy a céltartalékképzés hiányossága, mint ok nem áll arányban a Felügyelet rendelkezéseinek súlyával, hiszen az ÁPTF-nek a törvényi előírás szerint a legkevesebb költséggel járó és a leghatékonyabb módszert kell választani a tevékenységekor. Most azonban – az ÁPTF intézkedéseire beindult betétszámlakivonáshoz – gyorsan (tehát veszteséggel) kellett értékesíteni az eszközöket. Nem a tőkehiány tényét vitatjuk, hanem az eljárás módszerét kifogásoljuk – szögezte le a volt elnök-vezérigazgató.
1998. 09. 05. (II/35)
Mordeháj felfegyverezné Kínát

Mordeháj felfegyverezné Kínát

1998. 09. 05.
A héten 4 napos hivatalos látogatáson vett részt Jichák Mordeháj izraeli védelmi miniszter Kínában. Mordeháj a látogatás céljaként a hanyatlóban levő kínai-izraeli katonai kapcsolatok újjáélesztését jelölte meg. Mint kifejtette, Netanjahu miniszterelnökkel közösen azon fáradoznak, hogy világszerte ajtókat nyissanak az izraeli védelmi ipar támogatásához. "Kína gazdasági problémákkal küzd, de ugyanakkor van egy hatalmas hadserege, amit szeretne modernizálni. Nagyon éhesek a modern technológiára" – nyilatkozta Mordeháj. Bár a két ország diplomáciai kapcsolatai hivatalosan csak 1992-ben kezdődtek, Izrael már legalább 12 évvel korábban fegyvereket adott el Kínának, illetve a 80-as években kínai harckocsikat és repülőgépeket korszerűsített. Mordehájt fogadta Csiang Cö-min kínai államfő is, aki egyébként nem szokott a látogató országok kormányának tagjaival találkozni, így ez a lépése is jelzi, hogy Kína Mordehájt kulcsfigurának tartja Izrael politikai életében. Ugyanakkor az állam által kontrollált kínai média nem közvetítette az izraeli miniszter látogatását. Izraeli szakértők szerint Peking ugyanis óvatosan kezeli az eseményt, és nem akarja felkelteni közelebbi arab szövetségesei haragját – írta a Jerusalem Post. Mordeháj arra kérte a kínai elnököt, hogy ne adjon el haditechnológiát olyan Izraellel ellenséges országoknak, mint például Irán. Az Háárec cím? izraeli lap jelentése szerint Kína májusban ezer tonna különleges, ballisztikus rakéták előállítására alkalmas acélt adott el Teheránnak.
1998. 09. 05. (II/35)
Mesterséges csőd a Realbanknál

Mesterséges csőd a Realbanknál

1998. 09. 05.
Az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) mesterségesen csődöt idézett elő annál a banknál, amelyet maga is likvidnek titulált – nyilatkozta lapunknak Czakó András, a Realbank volt elnök-vezérigazgatója. Közel két hónapja – írásban az ok és a cél megjelölése nélkül – felügyeleti biztos gyakorol minden jogot a bankban. Előzetes bejelentés nélkül zárolták a betétesek számláit, felfüggesztették a menedzsmentet és a bank hitelezési tevékenységét. A biztos kijelölésének hírére 2,5 milliárd forintnyi lakossági és 3,4 milliárd forint egyéb forrás kivonása következett. A Realbank ebben az évben 5,3 milliárd forintos veszteséget kénytelen tudomásul venni, miközben a félévi jelentésben még 201 millió forint nyereség szerepelt. A bank vezetői az ÁPTF közbelépésének módját sérelmezik, időzítését és okát pedig nem értik. A lapzártánk után megtartott közgyűlésre készülődő banki vezetőknek nincsen sok alternatívájuk. Az ÁPTF képviselője ugyanis megzsarolta őket: vagy leszállítják az alaptőkét (s ezzel a részvényesek elveszítik a pénzüket) vagy bezárja a bankot. Az ügy első lépésétől vita húzódik a Felügyelet és a Realbank vezetői között. Az ÁPTF úgy látja, abban mulasztott a bank, hogy nem képzett céltartalékot a 2000-ben lejáró kötvényre. A Realbank illetékeseinek viszont az a meggyőződésük, hogy mivel másfél év múlva esedékes a kötvény, s mivel az intézmény megfelelő forrásállománnyal rendelkezik, a visszafizetéshez szükséges hátralévő összeget elegendő az eddigi ütemben, folyamatosan megképezni. Az alacsony tőkeellátottság – amelyet a bank vezetői sem tagadnak – 5 éve ismert volt az ÁPTF előtt, így sem az időzítés, sem az erőteljes fellépés nem érthető. Mivel mindkét fél érdeke azonos – a betétesek vagyonának biztonsága – Czakó úgy véli, hogy tárgyalások útján rendezhető lett volna a tőke-emelés. Így azonban mes-terségesen csődhelyzetbe taszították a tőkehiány mellett is jól működő bankot – mondta a volt elnök. Nyers Rezső, az ÁPTF elnökhelyettese szerint nem volt kíméletesebb megoldás. A Felügyeletnek ugyanis törvényi kötelezettsége, hogy abban az esetben, ha egy bank tőke-megfelelési mutatója 4 százalék alá csökken, (ez akkor történne, ha megképezné az említett céltartalékot), felfüggessze a bank tevékeny-ségét, és felügyeletet gyakoroljon annak érdekében, hogy a pénzintézet likviditása helyreálljon. Nem engedhető meg ugyanis az, hogy a betétesek is kockáztassák a pénzüket. A Realbank egyébként évek óta megfelelt a törvényben minimálisan megszabott 8 százalékos tőke-megfelelési mutatónak, ez év első felében azonban 4 százalék alá csökkent – magyarázta az elnökhelyettes. Ez azt jelenti, hogy külső segítség nélkül nem lehet a 8 százalékos szintet elérni. Igaz ugyan – tette hozzá –, hogy az idén változtak a szabályzók, s valószínűleg ez is közrejátszott a mutató jelentős csökkenésében. Nyers szerint a Felügyelet maximális gondossággal hozta meg az intézkedéseit. Mind Czakó András, mind lapunknak nyilatkozó, ám nevének eltitkolását kérő bankvezető úgy látja, hogy az intézkedés mögött politikai akarat is meghúzódik. A bank kvázi államosítása (az alaptőke leszállítását követően állami tulajdonba kerül a bank, mivel a hiányzó összeget az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) pótolja ki egybeesik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az ÁPTF több hivatalnokának elképzelésével. Miszerint nem indokolt a lakossági háttérrel rendelkező kisbankok működése, nagy és erős állami pénzintézetekre van szükség. Ez a koncepció tetten érthető volt akkor is, amikor – a hazai bankok közül egyedül – a Realbankot nem konszolidálták, illetve akkor is, amikor 1994-95-ben a Magyar Nemzeti Bank korlátozta a Start-és az Egzisztenciahitel kihelyezést, és nem adott devizaengedélyt – emlékeztetett informátorunk. A bank a hátrányait a saját erőből küzdötte le, s mára feltörekvő bankká nőtte ki magát. Az intézmény az év első felében dinamikusan fejlődött: forrásállományát 124 százalékkal növelte. A bank dolgozóinak elmondása szerint a kijelölt felügyelőbiztos munkájában nem volt tapasztalható segítő szándék. Amikor például forrásszerzésre kaptak felszólítást és rövid időn belül 2 milliárd érték? tőzsdei részvényt értékesítettek, illetve amikor néhány napon belül szintén 2 milliárdos kintlévőséget hajtottak be, meglepődését és rosszallását fejezte ki a "siker" miatt. Más esetben pedig dodonai stílusban írt levéllel irritálta a betéteseket. De a betétesek részére nem engedélyezte a közgyűlésre szóló meghívók kézbesítését – erről csupán az újsághirdetésből értesültek –, s így ők sem tudhattak azokról az újításokról, amelyek a szavazásra jogosultsággal kapcsolatban utólag hoztak. A bankvezetők véleménye szerint nem kizárt, hogy a Felügyelet a Postabank-ügy okán jól időzített akciójáról van szó. A váratlan intézkedés bejelentése után a Felügyelettől érkezett szakemberek azonnal a Postabank részvényeket követelték a menedzsmenttől. Az 5,6 százalékos Postabank részesedést köztudottan nagy veszteséggel tudták csak értékesíteni. A 2,7 milliárdos üzletrészre ez év decemberében 133 százalékos elővásárlási joga volt a Realbanknak, de – miután egy brókercég sem mert vásárolni – kényszerhelyzetben lévén, az MFB-nek, mint egyedüli vevőnek tudták eladni, amely azt csak maximálisan 95 százalékos árfolyamon volt hajlandó megvenni. Nyers Rezső szerint a veszteséges ügylet is a részvényesek érdekét szolgálta, mert ha az árfolyamnak megfelelő értékben adták volna el a Postabank részvénycsomagot, az új menedzsment megtorpedózhatná az árat, és ez hátrányosan érintené a kisbefektetőket. Július 10 óta tudatos bankgyengítés zajlik a Realbanknál, az ÁPTF nem felügyeleti tevékenységet folytat, hanem romboló munkát végez – hangzott el néhány nappal a közgyűlés előtt. Úgy gondolom – mondta Czakó –, hogy a céltartalékképzés hiányossága, mint ok nem áll arányban a Felügyelet rendelkezéseinek súlyával, hiszen az ÁPTF-nek a törvényi előírás szerint a legkevesebb költséggel járó és a leghatékonyabb módszert kell választani a tevékenységekor. Most azonban – az ÁPTF intézkedéseire beindult betétszámlakivonáshoz – gyorsan (tehát veszteséggel) kellett értékesíteni az eszközöket. Nem a tőkehiány tényét vitatjuk, hanem az eljárás módszerét kifogásoljuk – szögezte le a volt elnök-vezérigazgató.
1998. 08. 15. (II/33)
Dagadó Fidesz-cégügy

Dagadó Fidesz-cégügy

1998. 08. 15.
Miközben MSZP-s és SZDSZ-s parlamenti képviselők országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását szeretnék elérni, a hét elején kirobbant Gansperger–Si-micska cégügyben a Fővárosi Főügyészség megkezdte a Fideszhez közel álló gazdasági társaságok cégbírósági iratainak tanulmányozását. A Népszabadságban megjelentek nyomán a Főügyészség törvényességi szempontból vizsgálja a mindenki számára hozzáférhető, nyilvános cégiratokat. A hét elején kirobbant botrány központi alakjai Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója, illetve az APEH elnökjelöltje, Simicska Lajos. Utóbbi korábban a Fidesz gazdasági igazgatójaként tevékenykedett és döntő szerepe volt az 1993-as Fidesz–MDF székházbotrányban. Rajtuk kívül több más, a Fideszhez közel álló személy neve is szóba került: Kövér Szilárd, aki a nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter testvére, Tóth Béla, korábban a Fidesznek is dolgozó reklámvállalkozó és más fideszes politikusok közeli hozzátartozói. A Népszabadság állításai és dokumentumai szerint a fent említett személyek olyan cégek tulajdonosai voltak, amelyeket lopott útlevéllel a horvát Josip Tot neve alatt alapítottak. Az így létrejött cégek szerves részét képezték a Fidesz holdudvarába tartozó, a kilencvenes évek derekára igen terebélyessé vált vállalatbirodalomnak. 1995 körül több ilyen cégből a korábbi tulajdonosok "kezdtek kihátrálni". Ennek oka elemzők szerint az, hogy Simicskáéknak Kollár K. Attilával, az MDF akkori gazdasági igazgatójával együtt a B–Reklám Kft.-n keresztül sikerült megszerezniük a média jelentős részét képező Mahir cégcsoportot – így a régebbi cégérdekeltségek elvesztették a jelentőségüket. Az ügyre reagálva Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnöke kedden a televízió Napkelte cím? reggeli műsorában kijelentette, hogy se feleségének, se neki nincs köze ezekhez a cégekhez. A felesége már 1995-ben vagy 1996-ban kilépett a hamis személyazonossággal jegyzett, A-reklám nev? cégből, míg az 1997-es év előtt az ő érdekeltsége is megszűnt" – jelentette ki Gansperger. Az ÁPV Rt. elnöke a továbbiakban megjegyezte: a napilap írására jellemző, hogy pontosan az nem jelent meg, hogy ezekből a cégekből ő és felesége még a hamisítás előtt kiszállt. "Ezek az események ahhoz az időszakhoz kötődnek, amikor mi már nem voltunk érdekeltek ezekben a cégekben" – jelentette ki a politikus. Borókai Gábor, a kormány szóvivője a szokásos csütörtöki kormánytájékoztatón elmondta: a kabinet nem kíván az üggyel foglalkozni, mivel abban állami pénzek nem szerepelnek. Az ügyhöz kapcsolódó további hír az is, hogy a Népszabadság időközben újabb információkkal állt elő, amelyek Gansperger Gyula állításait határozottan cáfolni látszanak.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!