1998. 06. 13. (II/24)
Moszkva: adóterror készül

Moszkva: adóterror készül

1998. 06. 13.
Letartóztatták az orosz állami statisztikai hivatal vezetőjét, miután közel kétszázmillió forint érték? készpénzt találtak a lakásán. Jurij Jurkovot azzal vádolják, hogy nagyvállalatok adócsalásaiban működött közre, valamint cégek titkos adatait adta el a vetélytársaiknak. Húsz ember volt tagja a bűnszövetkezetnek, akiknél mintegy háromszázmillió forint érték? készpénzt és nagy mennyiség? ékszert foglalt le a rendőrség. Orosz lapvélemények szerint könnyen kiderülhet, hogy a kormánytisztviselők által használt adatok, amelyek alapján az orosz gazdaságpolitikát alakítják és az adókat begyűjtik, a statisztikai hivatalban jelentős torzulásokat szenvedtek. A letartóztatás része a Jelcin elnök által meghirdetett új orosz adóbegyűjtési kampánynak. Borisz Fjodorovról, az újonnan kinevezett adóhatósági vezetőről máris az a hír terjedt el Moszkvában, hogy ő "a modern kor Sztálinja". A közvélemény azt várja, hogy az 1937-es szörny? megtorlások ideje tér vissza – ez volt a nagy tisztogatás éve. Fjodorov azonban igyekszik megnyugtatni az oroszokat: "Nem lesznek kirakatperek. Mindazonáltal vannak feladataink, amelyeket teljesíteni fogunk"– ígéri az adóhivatalnok.
1998. 06. 13. (II/24)
Németországi pártharcok

Németországi pártharcok

1998. 06. 13.
Alig négy hónappal a mindent eldöntő szeptemberi választások előtt Németországban továbbra is teljes erővel tart a versengés a kormánykoalíció (CDU/CSU–FDP) és a még mindig egy testhosszal vezető szociáldemokraták (SPD) között. A jelenlegi kancellár, Helmut Kohl és az általa vezetett koalíció a választási küzdelem szinte teljes arzenálját felvonultatva igyekszik az SPD és annak frontembere, Gerhard Schröder nyomába eredni. Mindeddig nem sok sikerrel. A választópolgárok megingott bizalmát látszólag sem a kancellár nemzetközi diplomáciai manőverei, sem az egyre kedvezőbb képet mutató munkanélküliségi statisztikák nem tudják viszszanyerni. Pedig a munkanélküliséggel kapcsolatban a héten közzétett mutatók akár komoly bizakodásra is okot adhatnának, hiszen ezek szerint: az előző hónaphoz képest májusban több mint kétszázezerrel kevesebb regisztrált munkanélküli volt Németországban. Az előző év hasonló időszakával összehasonlítva pedig talán még kedvezőbb a kép. A kancellár a statisztikákat elemezve nem is sokat késlekedett új gazdasági konjunktúráról és a koalíció erőfeszítéseit koronázó sikerekről beszélni. A szociáldemokraták szakértői ellenben emlékeztettek, hogy a munkanélküliek száma továbbra is jóval négymillió fölött van Németországban. Igyekeztek továbbá azon kételyüknek is hangot adni, hogy vajon ezek mögött a kétségtelenül hízelgő adatok mögött nem azok a súlyos milliók állnak-e, amelyeket a kormány a választási harc kezdetekor utalt át a munkaügyi hivatalnak? Az utóbbi időben azonban a koalíció belső összetartása is gyengülni látszik. A kancellárnak és pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak egy ideje már nemcsak az összevissza nyilatkozó bajor katolikus párttal, a CSU-val van gondja, hanem az egyre merészebb hangnemet megütő liberálisokkal, az FDP-vel is. Néhány napja alighanem maga Kohl kancellár volt kénytelen megleckéztetni a hangoskodó FDP-t, és ez a fricska már csak annál is kellemetlenebb volt, mivel összeurópai nyilvánosság előtt zajlott. Történt ugyanis, hogy a kancellár a francia államfővel, Jacques Chirackal együtt levelet fogalmazott az Európai Unió és ezen belül is a regio-nalizmus jövőjével kapcsolatban. A levelet azután a kancellári hivatal annak rendje s módja szerint eljuttatta Tony Blairhez, az EU soros elnökéhez, továbbá az illetékes külügyminiszterekhez. Egy sajnálatos véletlen miatt azonban éppen a német Klaus Kinkel – aki történetesen a liberális FDP politikusa – és az általa vezetett külügyi hivatal lemaradt a listáról. A botrányt megelőzendő Kinkel kénytelen volt pánikszerűen menekülni a külügyminiszterek luxemburgi találkozójáról, ahol a levél tartalmát csak ő nem ismerte. A kancellár cáfolta, hogy tudott volna a történtekről. Akár így volt, akár nem, mindenesetre az FDP egyes vezetői az esetet követően kijelentették: a liberálisoknak Helmut Kohllal és pártjával együtt kell a győzelmet megszerezniük, vagy ha nem, velük együtt kell bukniuk…
Pakisztáni atomválasz

Pakisztáni atomválasz

1998. 05. 30.
Öt kísérleti atomrobbantást hajtott végre Pakisztán, miután a szankciókkal való nemzetközi fenyegetés és a gazdasági segélyek ígérete egyaránt hatástalannak bizonyult az iszlámábádi kormány elhatározásának megváltoztatására. Az Auszaf cím? pakisztáni lap – amely különkiadásban számolt be az ország első kísérleti atomrobbantás-sorozatáról – kiemelte: a sikeres akcióval Pakisztán lett a muzulmán világ első atomhatalma. Az amerikai kormányzat a robbantást megelőző napokban hiába igyekezett lebeszélni Pakisztánt arról, hogy belelépjen az India által felállított "csapdába", és Újdelhi példáját követve kijátssza nukleáris kártyáját. Washington attól tart, hogy a dél-ázsiai térségben veszélyes atomfegyverkezési hajsza indulhat be. Szakértők szerint Pakisztán a kilencvenes évek eleje óta rendelkezik atomfegyverekkel, de most első ízben hajtott végre tényleges kísérletet. A kínai támogatásra épülő pakisztáni atomprogram a becslések szerint 15-25 robbanófej előállítására volt eddig képes, amelyek amerikai F16-os vadászgépekről is indíthatók.
Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!