A nagypénteken kihirdetett csomagterv egyebek mellett választott
katolikus–protestáns önkormányzati testület életre hívását, valamint egy
ír–északír miniszteri szint? politikai szervezet megteremtését irányozza elő.
Az már gyakorlatilag a voksolás előtt biztos volt, hogy a katolikus kisebbség
elsöprő – 90 százalék feletti – támogatása biztosítja az "igen" szavazatok
abszolút többségét. Ez azonban önmagában nem lett volna elegendő, hiszen a majdani
északír protestáns–katolikus önkormányzati rendszer működőképességéhez
szükséges, hogy a két közösségen belül külön is többségben legyenek az
egyezség hívei. A 70 százalék feletti jóváhagyásból biztosan tudni lehet, hogy a
protestánsok többsége is igennel voksolt.
Európa és a tengerentúl számos politikai vezetője üdvözölte az írországi és
északír népszavazás eredményét. Lionel Jospin francia kormányfő üzenetében
megállapította: a lakosság a békefolyamat eredményeinek megszilárdítása mellett
foglalt állást. Bill Clinton amerikai elnök "a vezetők és különösen a nép...
bátorságát és bölcsességét" üdvözölte megállapítva, hogy az írek a jobb
jövő mellett foglaltak állást. Jean Chrétien kanadai kormányfő hasonló szellemben
nyilatkozott, megállapítva, hogy az írországi és északír lakosság számára
erősebbnek bizonyultak a jövő reményei, mint a múltban gyökerező harag és félelem
– idézte az AFP.
A spanyol El Mundo vezércikke így foglalta össze véleményét: "A megállapodás azt
bizonyítja, hogy még a legelmérgesedettebb konfliktusra is van politikai megoldás, ha
minden résztvevő erre törekszik. Mindenki engedett a magáéból, és ezzel mindenki
nyert. Most az a következő lépés, hogy a foglyok kikerüljenek a börtönökből, és
az IRA beszolgáltassa fegyvereit: e két lépés nélkül a béke nem lehet végleges".
1998. 05. 30. (II/22)
