Mint ismeretes, Szabó Lukács debreceni MIÉP-es képviselő levélben kérdőre vonta Csurka Istvánt a MIÉP frakció havi 3 millió forintos támogatásának sorsát illetőleg, amit Csurka saját személye iránti támadásként értékelt, és lépéseket tett Szabó pártból való kizárása érdekében.

A december 1-i román nemzeti ünnep elűzeteseként hirdették meg, valójában reform-, hatalom- és fűleg magyarellenes uszítássá fajult az a kolozsvári tömeggyűlés, melyen Gheorge Funar kolozsvári polgármester els? ízben lépett nyilvánosság elé újonnan választott pártja vezérének árnyékában – írja a kolozsvári Szabadság cím? napilap.

A szervezett bűnözés Kelet-Európa volt kommunista országai felől érkező egyre nagyobb hulláma hömpölyög nyugat felé – állítja a Time magazin november 30-i számában. Az Aranykéz utcai robbantás fotóival illusztrált cikk arra hívja fel a világ figyelmét, hogy a nyugat felé irányuló keleti szervezett bűnözés Közép-Európa demokráciáinak destabilizálására törekszik.

Hivatalba lépett az új libanoni miniszterelnök, a 62 éves Emile Lahoud. A libanoni hadsereg volt parancsnokát a parlament azt követően választotta meg, hogy megnyerte az országot gyakorlatilag megszállás alatt tartó Hafez Asszad szíriai elnök támogatását. "A Mindenható Istenre esküszöm, hogy tiszteletben fogom tartani Libanon alkotmányát, törvényeit, védeni fogom Libanon függetlenségét és területének biztonságát" – mondta az új kormányfő a fogadalomtételkor.

22 évi szabadságvesztésre ítélte egy római bíróság kedden Paul Badea román fiatalembert, aki meggyilkolta Enrico Sini Luzi della Torre nemesembert, pápai ceremóniamestert. A bíróság nem találta enyhítő körülménynek, hogy az áldozat homoszexuális kapcsolat létesítése céljából invitálta lakására a tettest, akivel a Vatikánhoz közeli Ottaviano metróállomáson ismerkedett meg. Egy antik kandeláberrel verték agyon a 67 éves áldozatot január 4-én a Prati negyedben – a "római Rózsadombon" – található fényűző lakásán.

Az ukrajnai Zsitomirban a történelem legelvetemedettebb sorozatgyilkosát vasketrecbe zárva állították bíróság elé. A 39 éves Anatolij Onoprijenko, aki hét éven keresztül 52 embert gyilkolt meg, köztük tíz gyereket, megbánásnak és lelkiismeret-furdalásnak semmilyen jelét nem mutatta.

November 18-án múlt húsz éve, hogy több mint 900 ember együttes öngyilkosságot követett el Guayanában. A Jim Jones vezette Népek Temploma csoport tagjai ciánnal mérgezett narancslét ittak, az ellenállókat pedig Jones parancsára lelőtték. A halottak között több mint 270 gyermek volt. Az évforduló kapcsán újra a figyelem középpontjába kerültek azok a vélemények, amelyek a CIA szerepét firtatják a tragédia mögött.

"Oroszország belső titkosszolgálata olyan, mint egy bűnszövetkezet" – állította néhány titkosszolgálati tiszt Moszkvában egy sajtótájékoztatón. A tisztek a londoni Daily Telegraph beszámolója szerint azután fordultak a nyilvánossághoz, hogy az orosz KGB utódjának számító Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetői állítólag parancsot adtak nekik Oroszország leggazdagabb és legvitatottabb üzletemberének meggyilkolására.

Négy éven keresztül kitartóan üldözte Bill Clintont, közben – talán akaratlanul is – történelmet formált. Kezdetben szinte senki nem hitt neki, de nélküle nem derült volna fény a Monica-sztorira, és nem indult volna kongresszusi vizsgálat az elnök ellen. Paula Jones idén szeptemberig ragaszkodott ahhoz, hogy Clinton kérjen tőle bocsánatot, amiért 1991-ben egy szállodaszobában ajánlatot tett neki. A bíróság idén tavasszal elutasította a keresetet. Az akkor afrikai körúton lévő Clinton a bírósági döntés hallatán táncra perdült – mint kiderült túl korán. Miután az elnök kénytelen volt vallomást tenni a Monica-affér kapcsán, a kétgyermekes Jones asszony úgy érezte, hogy az erkölcsi elégtételt már elnyerte, így nem maradt más hátra, mint a maximális kártérítést kivasalni Clintonból. A kezdetben 700 ezer dolláros kártérítési igényt ügyvédei 2 millióra emelték. Több hetes pókerjátszma következett, amelyben végül mindkét fél engedett. Bill Clintonnak nem kell bocsánatot kérnie, de a peren kívüli egyezség szerint 850 ezer dollárt (mintegy 200 millió forintot) fizet Paula Jonesnak. Az elnök eddig is milliókra rúgó ügyvédi számlái ezáltal tovább gyarapodtak, igaz, hogy Jones is tetemes költségeket halmozott fel a négyéves pereskedés során. "Örülök, hogy vége van" – sóhajtott fel az asszony az egyezség hírére. Clinton – aki ellen a héten indult a kongreszszusi vizsgálat – ugyanezt még távolról sem mondhatja el.

Martonyi János külügyminiszter a Külügyi Bizottság szerdai ülésén egy kérdésre válaszolva visszautasította azt a feltételezést, hogy a tárca valódi irányítója a fideszes politikai államtitkár, Németh Zsolt lenne. Beszámolójában Martonyi felhívta a figyelmet a magyar diplomácia sikereire, elsősorban arra, hogy a kelet-európai országok uniós csatlakozásában ma Magyarország jár az élen. Ahhoz, hogy ne kövessük el mások hibáit, a külügyminiszter fontosnak tartotta a svéd és az osztrák csatlakozások tanulmányozását. A külügyminiszter új, korszer? kommunikációs programot ígért, és kijelentette, hogy szükségszerű a médiatörvény módosítása.

Gerhard Schröder német kancellár bemutatkozó moszkvai látogatása során Jelcin – aki köztudott, hogy tegező viszonyban volt Helmut Kohl volt kancellárral – a kapcsolatok folyamatosságáról beszélt. A két ország között azonban aligha várható a "nyakkendő nélküli" találkozók folytatása, mivel a németek szeretnék "a konkrét politikusoktól függetlenül alakítani a kapcsolatokat".

November 20-án új fejezet kezdődik az űrhajózás történetében. Legalábbis a szakértők ezt várják attól, hogy a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről egy Proton hordozórakétával útjára indítják a Nemzetközi Űrállomás első részét, a Zarja (Hajnalpír) nev? orosz modult. Ezt követően megkezdődik a nagy kozmikus lego-építkezés, hogy 2004-re kiépüljön az újabb, állandóan lakható űrbázis, amely elődeivel ellentétben már nem egy nemzet büszkesége, hanem számos ország összefogásának az eredménye lesz. A futballpálya nagyságúra tervezett állomás moduljaiban hatfős nemzetközi brigádok dolgozhatnak majd folyamatosan egymást váltva. Az űrállomások ötletét már az ötvenes években is több tudós felvetette, de az első ilyen szerkezetet 1971-ben bocsátották Föld körüli pályára. A Szaljut-1 űrállomás az akkori Szovjetunió büszkesége volt. Utódját, a veterán Mirt az elmúlt években leginkább a sorozatos balesetek és meghibásodások kapcsán emlegették. Az amerikaiak is belefogtak programjukba. Az Apolló holdexpedíciók mellett Skylab-programban építettek fel az űrben egy állomást. Az új Nemzetközi Űrállomás gondolata 1984-ben fogalmazódott meg, amikor is Ronald Reagan amerikai elnök meghirdette a Freedom (Szabadság) űrbázis megépítésének a tervét.

Oroszországban 1990 óta 64 százalékára csökkent a mezőgazdasági termelés, és a termőföld túlnyomó részét borító volt kolhozterületeken 55 százalékos a visszaesés. "Ilyet még a második világháborúban sem tapasztaltunk"– kommentálta az adatokat Alekszej Zincsenko, a moszkvai Tyimirzajev Mezőgazdasági Akadémia statisztikaprofesszora. "A föld meghal, nincs program a termőképesség fenntartására vagy fejlesztésére. A termőföldnek csak 5 százalékát öntözik, nincs tartalék rosszabb évekre." Az orosz miniszterelnök a héten magas rangú diplomatákkal tárgyalt.

Az Alkotmánybíróság ítéletet hirdetett az abortusztörvény alkotmányosságának kérdésében. Mint ismeretes, a tizenegy tagú testület azokat az indítványokat tárgyalta az ügyben, amelyek az 1992-ben elfogadott magzatvédelmi törvény alkotmányosságát kérdőjelezték meg. A határozat szerint nem alkotmányellenes, ha a törvény az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetővé teszi a terhességmegszakítást. Viszont a súlyos válsághelyzet fogalmát a törvényhozásnak 2000. június 30-ig tisztáznia és pontosítania kell, mivel az erről szóló törvényi rendelkezés alkotmányellenesnek bizonyult.

Vojiszlav Seselj jugoszláv miniszterelnök-helyettes, a Szerb Radikális Párt vezetője Moszkvában felvetette, hogy Jugoszlávia csatlakozzék az orosz-fehérorosz unióhoz. A nyugaton háborús bűnösként számon tartott szerb politikust fogadta II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, Gennagyij Szeleznyov, az Állami Duma elnöke, Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunisták vezére és az államfői posztra pályázó Jurij Luzskov moszkvai polgármester.

Elfordultak Iraktól Szaddám Huszein eddigi legkitartóbb védelmezői, Franciaország, Kína és Oroszország is. Nyolc arab ország szintén arra figyelmeztette Bagdadot, hogy egyedül őt terheli a felelősség, ha katonai akcióra kerülne sor ellene. Az iraki diktátor tavasszal egy diplomáciai kompromisszum révén még az utolsó pillanatban elkerülte a konfrontációt, most azonban úgy tűnik, hogy kész fejjel rohanni a falnak.

Németország több nagyvárosában tartottak megemlékezést a nácik által szervezett antiszemita pogrom, a "kristályéjszaka" 60. évfordulójának előestéjén. 1938. november 9-e éjszakáján egész Németországban az SA egységei, valamint párth? polgárok pusztítottak a náci pártvezetés támogatásával. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet. Egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörny? pusztítást. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.

"A homoszexualitás nem játszik szerepet a miniszteri kinevezésekben" – közölte szóvivője útján Tony Blair angol miniszterelnök azt követően, hogy az utóbbi hetekben nyilvánosságra került: kormánya férfi tagjainak egynegyede saját neméhez vonzódik. A brit sajtóban indulatos vita alakult ki az ügy kapcsán. A BBC utólag bocsánatot kért Peter Mandelson kereskedelmi minisztertől amiatt, hogy a magánéletére vonatkozó információkat hozott nyilvánosságra, a The Sun cím? bulvárlap azonban továbbra is úgy véli, hogy az országot egy "meleg maffia" irányítja.

Franciaországnak kemény munkájába kerülhet tisztáznia magát a NATO-ban az elfogultság vádja alól , miután két héttel ezelőtt egy francia kémet tartóztattak le a katonai szövetség brüsszeli főhadiszállásán. Pierre-Henri Bunel őrnagyot azzal vádolják, hogy kiszivárogtatta a NATO Jugoszlávia ellen tervezett légicsapásának részleteit a jugoszláv hírszerzésnek.