Roman Herzog szövetségi elnök német történelem egyik legszörny?bb fejezete
Fotó: MTI
Roman Herzog német szövetségi elnök Berlinben, az évforduló alkalmából
rendezett központi megemlékezésen a német történelem egyik legszörny?bb és legszégyenteljesebb
fejezetének nevezte a 60 évvel ezelőtt történteket. Az eseményen az államfőn kívül
többek között jelen volt Gerhard Schröder miniszterelnök, Wolfgang Thierse parlamenti
elnök, valamint a történelmi egyházak számos képviselője.
Herzog beszédében hangsúlyozta: soha többet nem szabad megengedni, hogy emberek megítélése
származásukon, meggyőződésükön, hitükön, egészségükön vagy munkabírásukon
alapuljon. Kifejtette azt is, hogy nem elég csupán megemlíteni a náci időszak bűneit,
hanem a fiatalok számára érthetővé is kell tenni a múlt valóságát. Renate
Schmidt, a szociáldemokrata párt, az SPD bajorországi vezetője megdöbbentőnek tartja
azt a felmérést, miszerint a 14 és 17 év közötti német fiataloknak csaknem húsz százaléka
nem tudja megfelelően kezelni Auschwitz jelentőségét. További húsz százalékuk
pedig egyszerűen túlzásnak tartja az egykori koncentrációs táborokban történtekről
szóló beszámolókat. Ugyanakkor jelentős számban vannak a mai Németországban olyan
fiatalok, akik helyeslik az 1938-as eseményeket. Mint például azok az ismeretlen személyek,
akik november 9-e előestéjén a potsdami zsidó temető egyik épületének ablakát zúzták
be kővel. Hasonló módját választották az "emlékezésnek" azok az ismeretlen elkövetők,
akik Berlinben és Schwerinben garázdálkodtak. Az előbbi helyen – a város Tiergarten
nev? kerületében – egy deportálási emlékművet gyaláztak meg horogkeresztek ráfestésével,
utóbbiban pedig náci jelszavakat és jelképeket mázoltak házfalakra, telefonfülkékre,
buszvárókra és reklámtáblákra.
Egy küldöttség, amelynek tagjai a "A német konzervatívok" nev? szélsőjobboldali
csoportosuláshoz tartoznak, éppen az évforduló időpontján repült volna Izraelbe. Az
izraeli hatóságok azonban – miután tudomást szereztek a csoport jelenlétéről –
a Lufthansa járatát váratlanul Isztambulba irányították át, valamint közölték,
hogy a gép a nem kívánatos személyek távozását követően landolhat csak Tel
Avivban. A "zarándokok" vezetője egyébként az a Joachim Siegerlist volt, akit
1995-ben másfél éves börtönbüntetésre ítéltek fajgyűlölet szításáért, de
feltételesen szabadlábra helyezték. A heves vitát kavart ügyet – amely kishíján
politikai feszültséget okozott Németország és Izrael között – a német külügyminisztérium
nem kívánta kommentálni.
A kristályéjszakáról Nagy Britanniában is megemlékeztek. A londoni Westminster
Central Hallban tartott emlékesten felszólalt Lord Jakobovits volt főrabbi is. Véleménye
szerint a zsidók nincsenek tudatában annak a páratlan változásnak, amely az elmúlt kétezer
évben a zsidó nép életében végbement. A zsidók minden országban elismerést és
megbecsülést szereztek, és virágoznak szellemi és kulturális értelemben egyaránt.
"Mi lehetne ironikusabb – mondta – mint hogy az egyetlen növekvő zsidó közösség
Németországban található. A nácik hatalomra jutása előtt Németországban 600 ezer
zsidó élt, akik közül az országon belül csak 12 ezren élték túl a holocaustot.
1990-ig körülbelül 25 ezer zsidót számláltak Németországban, de az ország újraegyesülése
óta ez a szám megháromszorozódott – most 73 ezer körül mozog –, elsősorban a
volt Szovjetunióból való bevándorlásnak köszönhetően" – mondta a volt főrabbi.
1998. 11. 14. (II/46)
