Kadima, vagyis "Előre": ez a neve annak az új pártnak, amelyben a 77 éves Ariel Saron és a 82 éves Simon Peresz napokon belül párttársak lehetnek. Bár az elmúlt évtizedekben Saron a terrorizmus elleni kíméletlen harc, Peresz pedig a békeígéretekért messzemenő engedményeket kínáló politika jelképévé vált, most mégis mindketten hátat fordítottak eddigi szövetségeseiknek és pártjuknak, hogy új alternatívát kínáljanak a március végére kiírt idő előtti választásokon. 

Egy izraeli kommandó vasárnap Dzsenin közelében bekerítette, és agyonlőtte a 27 éves Nihad Abu Ganemet, az Iszlám Dzsihád helyi vezetőjét. A nyugati parton egész héten folytatódott a terrorszervezet és a Hamasz sejtjeinek kézrekerítése. Még ugyanazon a napon palesztin terroristák a Gush Etzion kereszteződésnél a déli órákban meggyilkoltak három izraeli fiatalt, két 21 éves lányt és egy 15 éves fiút.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, Naszr al-Kidva "külügyminiszter" és Szaeb Erekat, a PFSZ főtárgyalója Izrael gázai kivonulását, a területen lévő 21 zsidó település felszámolását és 8500 zsidó telepes (köztük 4000 gyermek) lakóhelyétől való megfosztását követően is ezt állítják: a Gázai övezet "megszállt palesztin terület" maradt. Al-Kidva szerint Izrael a Gázai övezet part menti vizeit és légterét továbbra is ellenőrzi, így a jogi státus változatlan. Erekat arra hivatkozik, hogy a Gázai övezet és a Nyugati Part – az oslói megállapodás alapján – oszthatatlan területi egység. Amíg Izrael ki nem üríti a Nyugati Partot és Jeruzsálemet, a "terület" megszállva marad. Mahmúd al-Zahar, a Hamasz gázai vezére Izraelt magát is "megszállt palesztin területté" nyilvánította. "Palesztina egésze a mi földünk." "Izrael nem, csak zsidó települések léteznek"– jelentette ki al-Zahar.

A "brit cionista keresztes kormányzat ellen" elkövetett londoni merényletért a "Titkos Szervezet – Európai al-Kaida" vállalta a felelősséget. 2001. szeptember 11. után a brit kormány és a titkosszolgálat (MI-5) fokozta a Londonban nagy számban csoportosuló radikális iszlám terrorszónokok és terroristák elleni fellépést. Becslésük szerint a 1,6 milliós muszlim lakosság kevesebb mint 1 százaléka érintett a terrorizmusban. Ez körülbelül 16 ezer terroristát jelent.

Már csak két hónap maradt a gázai kivonulás végrehajtásáig. Bár a negatív előjelek egyre-másra szaporodnak, Ariel Saron kormányfő – úgy tűnik – eltökélt: a tervet minden körülmények között végrehajtja. A nemzetközi közösség az intő jelek ellenére könnyelműen abban bízik, hogy Izrael gázai visszavonulása és a zsidó települések felszámolása lökést adhat a békemenetrend megvalósítása felé. 

A gázai kivonulás végrehajtásáig már csak két hónap maradt hátra, a kérdőjelek azonban sokasodnak. Ariel Saron aggodalma már nemcsak arra vonatkozik, mi lesz Gáza után, a kormányfő már abban sem biztos, hogy a települések felszámolása és a hadsereg kivonása fegyveres incidens nélkül zajlik le.

Natan Saranszki izraeli miniszter – tiltakozásul a gázai kiürítés terve ellen – a héten benyújtotta lemondását és minden idejét annak megakadályozására fordítja. Az izraeli kormánynak – az egykori híres orosz ellenzéki szerint – a kiürítést a palesztin demokratizálás megvalósításához kellett volna kötnie. E nélkül – olvasható a lemondó levélben – a kivonulás a terror felerősödésével járhat. Talán ennek is köszönhető, hogy Izrael az elmúlt hetekben kampányt indított a Hamasz politikai párttá alakulásával szemben.\\

Az elmúlt hetekben az izraeli parlament, a knesszet elutasította a gázai kivonulással kapcsolatos referendumról szóló törvényt, és jóváhagyta a költségvetést is, amellyel elhárultak a jogi akadályok a gázai kivonulás elől. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád elindul a júliusra tervezett parlamenti választásokon. E tényeket Abbász "demokratikus reform" vonalával együtt sokan a békefolyamat megújulásaként értékelik. Ez az ideiglenes palesztin állam de facto megalakulásához vezethet, amelyet sokan a palesztin–izraeli konfliktus megoldása kulcsának tartanak.

A látszat néha csal. Ariel Saron izraeli kormányfő washingtoni látogatásának napirendjén nemcsak a gázai kivonulás és a Male Adumim-i lakásépítő program szerepelt, hanem a sokkal kisebb nyilvánosságot kapó iráni nukleáris program is. Izrael szerint elérkezett az idő, hogy az iráni ügyet büntető szankciók kiszabása céljából az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják. Irán már csak karnyújtásnyira áll az urándúsítástól, amely az atomfegyver elkészítését elérhető közelségbe hozza. Joav Galant, Saron katonai titkára Bush elé tárta a legújabb hírszerzési dokumentumokat és műholdfelvételeket, amelyek szerint Irán nukleáris programja "rendkívül előrehaladott" állapotban van.

Tizenhárom palesztin terrorszervezet az év végéig meghosszabbította a fegyverszünetet Kairóban. A kairói nyilatkozat messze nem teljesíti az "útitervnek" a terror infrastruktúrája felszámolását előíró követelését. A palesztinok ráadásul a terrorcselekmények beszüntetését teljesíthetetlen feltételekhez kötötték, így a terror "Damoklész kardja" továbbra is Izrael feje felett lebeg. Saron kormányfő a Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében a határozatot mégis "pozitív lépésnek" nevezte. Izrael közben Jerikót és Tulkáremet is a Palesztin Hatóság biztonsági felügyeletébe adta át. 

A knesszet nagy valószínűséggel második és harmadik olvasásban is elfogadja a gázai kivonulásról szóló törvényjavaslatot. Ugyan lapzártáig a szavazás még nem történt meg, ám az előrejelzések szerint a 120 tagú parlament 66 képviselője támogatja a javaslatot. Ezzel elhárul a jogi akadály a gázai zsidó települések felszámolása és az izraeli hadsereg kivonulása elől. A Sarm es-Sejki csúcs után gőzerővel beindított folyamat várhatóan felgyorsul.

A hétvégén sorra kerülő választásokon a nemzetközi közösség reményeit most abba a személybe veti, akit minden bizonnyal megválasztanak a Palesztin Hatóság elnökévé január 9-én. A legesélyesebb ugyanis Mahmud Abbasz, a PFSZ jelenlegi elnöke, a Fatah egyedüli és kizárólagos jelöltje. Az Egyesült Államok, Izrael és az Európai Unió is az ő győzelmére számít. Azt remélik, hogy a "mérsékeltnek" tekintett Abbasz véget vet a terrorizmusnak és részt vállal az izraeli–palesztin béke megteremtésében.

Szilvan Salom izraeli külügyminiszter a héten az unió soros elnöki tisztét betöltő Ben Bot holland külügyminiszterrel aláírta az Európai Unióval kötött "új szomszédsági egyezményt". A másfél éves tárgyalási folyamatot lezáró egyezmény Izraelt feljogosítja tucatnyi EU-programban való részvételre. Cserébe Izrael megengedi, hogy az unió szerepet játszhasson a közel-keleti diplomáciai folyamatokban. A kérdés azonban marad: az EU él vagy visszaél ezzel a lehetőséggel?

A PFSZ Központi Bizottsága múlt szombaton 40 év óta először ülésezett Jasszer Arafat nélkül. Egyelőre nem tudjuk, hogy Arafat felépül-e titokzatos betegségéből, ennek ellenére sejteni lehet: a vezér mentális állapota valószínűtlenné teheti a politikai vezetésbe való visszatérését. Amit biztosan tudunk, hogy a PFSZ asztalánál üresen maradt széke esély a palesztinok, Izrael és a térség számára. A kérdés, hogy ez az absztrakt esély mire lesz elegendő? 

A történelemben most másodszor határozott úgy az izraeli parlament, hogy zsidó településeket számol fel: a kivonulás elveit tartalmazó törvényjavaslatot kétnapos vitát követően kedden fogadta el a knesszet. A Saron-tervként ismertté vált törvényjavaslat mellett 67, ellene 47 képviselő szavazott. Az arab pártokhoz tartozó honatyák, számszerint heten tartózkodtak a szavazástól.

Izrael hosszabb távon súlyos összeütközésbe kerülhet az Európai Unióval, ha az izraeli–palesztin konfliktusra nem születik valamilyen megoldás. A zsidó államnak olyan szankciókkal kell szembesülnie, amelyek "az apartheid Dél-Afrikájának" is véget vetettek – figyelmeztet az izraeli külügyminisztériumból kiszivárogtatott bizalmas jelentés, amelyet a Jerusalem Post ismertetett. 

"Történelmi lépték? belpolitikai válság küszöbén állunk" – jelentette ki Gideon Szaar, az Izraelben kormányzó Likud frakcióvezetője. Ariel Saron kormányfőnek a gázai kivonulási tervet is tartalmazó politikai beszámolóját az izraeli törvényhozás példátlan módon, 53:44 arányban elvetette. A Likud párt súlyos válságát mutatja, hogy tizenhét képviselője – közöttük miniszter és miniszterhelyettesek – nem vett részt a voksoláson.  Saron kudarcának nincs közvetlen alkotmányjogi következménye, mégis jelzi a nehézségeket, amelyekkel a kormányfőnek október 25-én szembe kell néznie. Ígéretéhez híven ugyanis ezen a napon terjeszti a knesszet elé a gázai kivonulásról és a telepesek kárpótlásáról szóló törvényeket. Meggyőződése szerint a jelenleg kisebbségben lévő koalíció külső támogatással képes lesz nemcsak a kivonulásról és a kárpótlásról, de a költségvetésről szóló törvényt is elfogadtatni. Bushnak ugyanis korábban azt ígérte, hogy még az amerikai választások előtt elfogadtatja kivonulási tervét.

A beszláni iskolát hatalmukba kerítő harminckét álarcos férfi és nő előbb fogva tartott terroristák szabadlábra helyezését, majd az orosz csapatok Csecsenföldről való kivonását és Csecsnia független iszlám köztársaságként való elismerését követelték. A terroristák tudták, hogy követeléseiket Moszkva elutasítja. Álarcaikat a gyilkos végkifejlet előtt egy nappal levetették. Így tették egyértelművé, hogy nem a csecsen ellenállás túszszedő akciójáról, hanem iszlám módra elkövetett öngyilkos merényletről van szó. 

Több mint féléves feszült nyugalom, egy viszonylag csendes izraeli nyár után ismét a palesztin öngyilkos terror adja meg a politikai élet alaphangját. Beér Seva központjában, a városháza előtt robbantak bombák gyors egymásutánban, előbb a 7-es, majd tizenöt másodperccel később a 12-es autóbuszon. A kettős merényletnek legkevesebb tizenhat halálos, és száz sebesült áldozata volt. Ariel Saron kormányfő bejelentette: a legújabb merénylet az egyoldalú gázai kivonulás tervét nem késlelteti.